Kína több mint 1000 rakétát indíthat el, ami súlyos káoszt idézhet elő a Föld körüli űrszemét problémájában. Az űrben felhalmozódott hulladék komoly veszélyt jelent a működő műholdakra és az űrhajósokra, és a rakéták indítása csak tovább fokozhatja ezt a

Kína két, egyenként 10 ezer műholdból álló hálózat kiépítését tervezi a Föld körül, ami a szakemberek szerint óriási mértékben növeli majd az űrszemét mennyiségét a bolygónál.

Komoly problémát okozhat, ha Kína megvalósítja a műholdas internetszolgáltatásra vonatkozó terveit - írja az Interesting Engineering. A gondot nem elsősorban az jelenti, hogy a SpaceX egy kínai riválist kap, hanem az, hogy a pályára állításhoz szükséges rakéták részei "eltömíthetik" az alacsony földi pályát. Ezek a szerkezetek legalább 100 éven át keringhetnek majd az űrben.

A kínai kormány ambiciózus tervei között szerepel a Kuovang és a kereskedelmi Csienfan internetes műholdas konstellációk kiépítése, amelyek mindegyike tízezer műholdból fog állni. A telepítési folyamat 2024-ben veszi kezdetét, és a teljes rendszer kiépítéséhez több mint ezer rakétaindításra lesz szükség. A tudósok korábban már figyelmeztettek arra, hogy a Starlink műholdak zavarhatják a tudományos megfigyeléseket, és a kínai műholdhálózatok további nehézségeket okozhatnak ebben a tekintetben. Ráadásul, a projektek gyors ütemű fejlődése fokozza a Kessler-szindróma kialakulásának kockázatát, amely egy olyan helyzetet takar, amikor az űrben ütköző törmelékek újabb veszélyes részecskéket hoznak létre.

A problémát elsősorban a kínai rakéták jelentik. Amikor a Mennyei Palota űrállomás darabjait bocsátották fel, többször problémát okozott, hogy a rakéta egyes darabjai ellenőrizetlenül hullottak vissza a Földre. Emiatt egyszer még Spanyolországnak is lépnie kellett, lezárta az ország északi részének légterét.

A kontrollált visszatérés több pénzt és üzemanyagot igényel, ugyanakkor jóval biztonságosabb megoldás a rakétafokozatok megsemmisítésére.

A jövőben a kínai rakéták veszélyeztethetik az alacsony földi pályát, sőt, súlyos űrszemét problémát okozhatnak. A becslések szerint ezek a rakéták legalább egy évszázadon keresztül fognak keringeni az űrben. Jim Shell, a Novarum Tech vezetője, aki az űrszeméttel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, az X platformon megosztotta, hogy Kína az elkövetkező években várhatóan több mint ezer új rakétát indít el.

A kínai Long March 6A és 8 rakétákról 720 és 780 kilométer magasságban válik le az első fokozat. A SpaceNews szerint ez jóval magasabb pálya, mint a nagyjából 600 kilométeres küszöb, amely összhangban van a globális gyakorlatokkal.

Ilyen magasra emelkedve a légsűrűség csökkenése miatt a légellenállás is jelentősen alacsonyabbá válik, ami lehetővé teszi, hogy az űrszemét évtizedekig fent maradjon a pályáján. A Kuovang és a Cseinfan műholdai körülbelül 1000 kilométeres magasságban orbitálnak, ami kétszer akkora magasság, mint ahol jelenleg a Starlink-műholdak helyezkednek el.

A lap megjegyzi: Kína ugyan egyre nagyobb hangsúlyt fektet az újrafelhasználható rakéták fejlesztésére, ugyanakkor jelenleg a Long March 5B és a Long March 8 rakéták gyártásának felgyorsítására összpontosít. Ráadásul az újrafelhasználható rakéták sem oldják meg teljesen a problémát, mert azok is generálnak valamennyi űrszemetet.

Samantha Lawler, a Regina Egyetem kutatója, aggasztó tendenciákról beszélt az űrszemét problémájával kapcsolatban, amely egyre súlyosabbá válik Kína fokozódó indítási tevékenységei miatt. Az Interesting Engineeringnek adott interjújában kifejtette, hogy a helyzet előbb-utóbb tragédiához vezethet, ha a globális szereplők nem fordítanak figyelmet az űrszemét kérdésére. Szükség lenne egy átfogó szabályozási keretrendszerre, amelyet minden érintett fél betartana, így elkerülhetővé válhatnának a potenciális balesetek és katasztrófák.