A botrányos eseményeket követően végre sikerült kiválasztani Németország új kancellárját.

Friedrich Merz újabb próbálkozása során végre megszerezte a szükséges támogatást a Bundestagban, így, bár hat órás késlekedéssel, hivatalosan is beiktatták az egyesült Németország 10. kancellárjaként. A botrányos körülmények között zajló választás ellenére Merz nem könnyű helyzetben van, hiszen a választási viták máris meggyengítették pozícióját. Ugyanakkor kancellársága egy aktívabb Németországot ígér a külpolitikában és az EU-n belül, ami ellentétben áll Olaf Scholz kormányzásával, akit gyakran hátráltatott a koalíciója. Ebből a helyzetből leginkább a magyar kormány húzhatja a rövidebbet.

Május 6-án, kedden reggel kilenckor kezdték a Bundestagban a kancellárválasztást, ami csak formalitásnak tűnt, hiszen az uniópártoknak is nevezett CDU/CSU-pártszövetség és a szociáldemokrata SPD még április elején megállapodott a közös kormányzásban, majd pedig május elejére mindhárom párt zöld utat adott az általuk kidolgozott kormányprogramnak, amit hétfőn alá is írtak.

Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, Merz az első próbálkozás során nem tudta bizonyítani az abszolút többségét. A titkos szavazás során a jövőbeli kormánykoalíció 18 képviselője eltérően voksolt, ami végül hat szavazattal kevesebb eredményt hozott, mint a 316 szavazatot igénylő abszolút többség.

Egyrészt ilyen sosem történt még Németország újkori történetében, másrészt a Zöldek és a die Linke képviselői arról beszéltek a Reichstagban jelenlévő újságíróknak, hogy a kormánypárti képviselők valószínűleg nem voltak tisztában azzal, hogy ez milyen alkotmányos helyzetet teremtett: a német alaptörvény értelmében ugyanis a sikertelen kancellárválasztás után 72 órának kell eltelnie, míg újra próbálkoznak, ha csak a Bundestag kétharmada ezt le nem rövidíti.

Először emiatt az uniópártok, az SPD, a Zöldek és a die Linke indítványát a Bundestag egyhangúan megszavazta - még az AfD is, ami egyedüli frakcióként nem volt a benyújtók között -, hogy rövidítsék le a várakozási időt, majd közel hat órával a sikertelen első forduló után a 630 tagú Bundestag döntött: a 618 érvényesen leadott szavazatból

Merz karrierje ezzel a lépéssel érte el csúcspontját, miután közel 23 évet várt erre a lehetőségre. A CDU jobboldalához tartozó politikust Angela Merkel állította félre a kétezres évek végén, ami után Merz az üzleti szférában próbálta ki magát, miközben politikai visszatérését tervezgette. Két sikertelen próbálkozás után végül 2022-ben sikerült pártelnökké választania magát, miután ígéretet tett a Merkel-ellenes irányvonalra a pártban. Azonban, ahogy azt alább részletesebben is bemutatjuk, ez az ígéret nem teljesen valósult meg.

Megválasztása után 18 óra 15 perckor teheti le kancellári esküjét Merz, majd ezt követően 19 óra 45 perckor kormányának tagjai is tesznek majd - az előzetes tervek szerint egyébként délre tervezték az új kancellár eskütételét, ugyanakkor az első sikertelen szavazás miatt ez eltolódott.

A politikai botrány következtében, amely a kancellárságra való megválasztása körül zajlott, Merz már eleve egy gyengébb pozícióból kezdi el a kormányzását. Ráadásul, még a botrány hiányában sem találja magát ideális körülmények között Olaf Scholz helyébe lépve. Általában elmondható, hogy egy választási győzelem után a nyertes párt támogatottsága emelkedik a győzteshez való vonzódás miatt, azonban...

Nem meglepő, hogy a német politikai tájképen a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) társelnöke, Alice Weidel, a legutóbbi, sikertelen választási próbálkozása után bejelentette: pártja készen áll a kormányzásra, sőt, ha Merz számára ez túlságosan nagy kihívás, akkor akár új választások kiírására is nyitottak. A közvélemény-kutatások szerint az AfD népszerűsége folyamatosan növekszik, és Weidel ambíciója világosan mutatja, hogy a párt komolyan gondolja politikai szerepvállalását.

Merz és az uniópártok támogatottságának csökkenése nem csupán a politikai környezet változásainak, hanem a koalíciós tárgyalások során elért megállapodásoknak is betudható. A kampány alatt Merz fiskálisan konzervatív elképzelésekkel és megszorításokat ígérve lépett fel, azonban a német gazdaság kihívásai, valamint Donald Trump politikai visszatérése által generált új geopolitikai helyzet következtében nemhogy csökkenteni kívánja a német államadósságot, hanem éppen ellenkezőleg, annak növekedésére készül. Mielőtt az új Bundestag összeülne, már megkezdték a védelemre szánt szövetségi források kivonását, és egy 500 milliárd eurós csomagot helyeztek a költségvetési fegyelem alól, amely a német államadósság csökkentését hivatott szolgálni.

Donald Trump visszatérésével a transzatlanti kapcsolatok dinamikája jelentős átalakuláson ment keresztül, és a diplomáciai erőfeszítések, valamint a világkereskedelem átszervezése is napirendre került. Merz számára azonban a helyzet nem kínált túl sok lehetőséget: már a választás estéjén hangsúlyozta, hogy Németországnak sürgősen cselekednie kell, hiszen a Trump által formált új világban nem engedhetik meg maguknak a tétlenséget. A kihívásokra reagálva Németországnak is rá kell döbbennie, hogy fokoznia kell védelmi költségeit, ha meg akarja őrizni a globális szerepét.

Ráadásul annak ellenére, hogy Merz magát a merkeli politika ellenében határozta meg korábban, valamint a Bundesmutti szerinte elhibázott centrista politikájának korrigálását ígérte, Merz az adósságfék megkerülésével és leendő koalíciós partnerének, az SPD-nek tett engedményekkel

Miközben a februári előrehozott választások küszöbén álltunk, néhány nappal korábban még azt hangoztatta, hogy véget vet a szociáldemokraták illúzióinak, utalva ezzel az államadósság emelkedésére.

Az AfD-vel való együttműködés határozott elutasítása miatt az SPD vált az egyetlen lehetséges koalíciós partnerré. A szociáldemokraták pedig ügyesen kihasználták ezt a helyzetet, és sikerült elérniük, hogy a kormányprogramban számos területen – így például a szociális kérdések, a haderő fejlesztése és az adósságfék vonatkozásában – az ő elképzeléseik érvényesüljenek, szemben Merz ígéreteivel.

A jövőbeli kormány, amelyet a német politikai életben hagyományosan nagykoalíciónak hívnak, összesen tíz férfi és nyolc nő tagjából fog állni. A legnagyobb kormánypárt, a CDU, nyolc tárcát irányít, míg bajor szövetségese, a CSU, három minisztériumot vezet. A juniorpartner SPD pedig hét tárca élére áll, és a párt társelnöke, Lars Klingbeil, alkancellári posztot is betölt majd.

Kormányának összetétele egyébként elég vegyes: vannak köztük tapasztalt politikusok, valamint friss, leginkább az üzleti életben sikeres, vagy a pártpolitika másodvonalához tartozó leendő miniszterek - sajtóhírek szerint Merz ugyanis inkább a szakértelmet, mintsem a pártokon belül ápolt kapcsolatokat vette figyelembe.

Az új, Merz irányítása alatt álló CDU/CSU-SPD koalíció 144 oldalas programjában számos fontos intézkedést helyeznek kilátásba. Az adók és az energiaárak csökkentésére vonatkozó ígéretek mellett a szociális kiadások mérséklését is tervezik, ugyanakkor a minimálbér emelését óránként 15 euróra célozzák meg. Emellett az eddigi évtizedek egyik legnagyobb haderőfejlesztési programját kívánják elindítani.

Merz kampányának középpontjában álló ígéretek közül csupán a migrációval kapcsolatos szigorúbb intézkedések kerültek be a közös programba. A tervek között szerepel, hogy növelnék a kitoloncolások számát, és ezeket hatékonyabban hajtanák végre. Emellett módosítanák a családegyesítési szabályokat, és eltörölnék a menekültek számára létrehozott szövetségi szociális programokat is.

Érdekesség, hogy a külügyminiszteri posztot Johann Wadephul tölti be, így a CDU hat évtized után újra birtokába veszi ezt a fontos tárcát Németországban. Azonban azok, akik a kormányváltástól a magyar-német kapcsolatok javulását várták, talán csalódni fognak. Amint azt a Gemist is hangsúlyozta,

Ha Magyarország csupán az uniós támogatások miatt tagja az EU-nak, akkor a véleménye szerint célszerűbb lenne, ha kiválna a közösségből. Érdekes, hogy ezzel a megnyilvánulással két évvel előzte meg elődjét, Annalena Baerbockot, aki szintén hasonló gondolatokat fogalmazott meg.

Wadephul egyébként a napokban megismételte e véleményét a FAZ-nak adott interjújában is, ahol kijelentette, hogy Magyarországtól megkérdezik, azt szeretnék-e, hogy az EU-n kívül döntsenek Ukrajna ügyében, Magyarországot egyedüliként kihagyva, vagy az EU-n belüli kereteken belül akar a magyar vezetés részt venni a döntésekben.

Az Európai Unióban úgy vélik, hogy Merz irányítása alatt Németország radikálisan eltérő külpolitikai irányvonalat képvisel majd, mint elődje, Olaf Scholz, akinek a koalíció zűrzavara miatt sok esetben korlátozottak voltak a mozgásterében. A szakértők abban bíznak, hogy Merz új megközelítése friss impulzusokat hozhat a fontos nemzetközi kérdésekben.

- az mindenesetre Merz segítségére lesz, hogy párttársa vezeti majd a külügyi tárcát, azaz vélhetően nem lesz akkora versengés a kancellár és leendő külügyminisztere között, hogy ki határozza meg a német külpolitika irányát.

Beiktatása után az új kancellár nem pihen sokáig: már szerdán elindul Párizsba, hogy találkozzon Emmanuel Macron francia elnökkel. Ezt követően azonnal Varsóba utazik, ahol Donald Tusk lengyel miniszterelnök várja őt. A nap végén Brüsszelben is tiszteletét teszi, ahol az Európai Bizottság és a NATO vezetői fogadják. Az eredeti tervek szerint pénteken Kijevbe látogatna, de elképzelhető, hogy ezt az utazást a következő hétre halasztják.

Külpolitikai szempontból Merz és Wadephul, a CDU képviselőiként, a transzatlanti együttműködés mellett állnak ki. A FAZ-nak adott interjújukban a leendő külügyminiszter kifejtette, hogy bár a Trump-adminisztráció néhány intézkedése aggasztó számukra, elkötelezettek az együttműködés és a baráti kapcsolatok erősítése mellett.