A drónverseny sorsfordító pillanata lehet az orosz-ukrán konfliktusnak, hiszen a modern hadviselés egy új korszakába léphet. A globális katonai stratégiák forradalmi átalakulás előtt állnak, és a drónok szerepe kulcsfontosságúvá válik a jövő háborúiban.

A pilóta nélküli repülő eszközök egyre pusztítóbbá teszik a távolsági légicsapásokat.

A negyedik éve zajló konfliktus során Oroszország és Ukrajna egyre inkább támaszkodik a dróntechnológia nyújtotta lehetőségekre, legyen szó felderítésről, távolsági csapásokról vagy taktikai előny megszerzéséről a harctéren. A hadviselő felek között kiélezett verseny bontakozik ki a drónok gyártása és alkalmazása terén. Az egyik legfrissebb fejlemény, hogy Moszkva a Kijevvel folytatott béketárgyalások ellenére, május végétől felerősítette az ukrán városok és infrastrukturális létesítmények ellen irányuló támadásait. Ezekben a támadásokban ballisztikus és cirkáló rakéták mellett éjszakánként 4-500 Shahed típusú drón is részt vesz.

Mintha a Kreml szándékosan akarná bemutatni a drón- és rakétagyártásának mértékét, a kombinált támadásaival képes folyamatosan nyomás alá helyezni az ukrán légvédelmet és rettegésben tartani a lakosságot. A békét csupán a saját feltételei szerint hajlandó elfogadni. (A keddre virradó éjjel végrehajtott, kilenc órán át tartó támadás Kijev ellen 23 ember életét követelte és 134 másikat sebesített meg.)

Mindeközben a Trump-adminisztráció, amely hivatalba lépése óta nem hagyott jóvá újabb amerikai katonai segélycsomagot Ukrajnának, éppen akkor vont el egy lényeges drónvédelmi eszközt, amikor Oroszország fokozta légitámadásait. A Wall Street Journal értesülései szerint a Pentagon egy május végi feljegyzése alapján az ukrán légvédelem számára szánt, drónok hatékonyabb semlegesítésére szolgáló "közelségi" gyújtószerkezeteket átcsoportosították a Közel-Keleten állomásozó amerikai csapatokhoz. E lépés értelme részben az Izrael által Irán ellen indított hadműveletek fényében nyerhetett értelmet. Volodimir Zelenszkij elnök az ABC Newsnak adott június 8-i interjújában úgy nyilatkozott, hogy a Biden-kormány által korábban biztosított 20 ezer rakétát most a Shahed drónok ellen vethetnék be. Az azonban kérdéses, hogy Kijev hogyan pótolja majd ezeket a hiányzó eszközöket.

A háború kezdeti időszakában Oroszország több ezer iráni Shahed "kamikaze" drónt szerzett be, hogy támogassa Ukrajna ellen irányuló széleskörű légicsapásait. Az iráni technológiára támaszkodva Oroszország azóta saját gyártóüzemeket alapított, folyamatosan újítva és fejlesztve saját drónjait. Mindeközben Irán továbbra is kulcsszereplő maradt, hiszen más, fejlettebb drónok és rakéták exportjával látja el Oroszországot.

A gyalogsági műveletek terén egyre inkább teret hódítanak a konzolokról irányítható FPV-drónok. A bne IntelliNews európai hírügynökség friss elemzésében rámutatott, hogy

Ukrajna az invázió kezdetétől fogva komoly tüzérségi hátrányban volt a donbászi fronton, ezért 2024-re innovatív drónhadviselési stratégiát dolgozott ki. Ezzel a lépéssel jelentősen megnehezítette az orosz csapatok előrehaladását, és új dimenziót nyitott a harcmezőn.

A drónok által monitorozott hadszíntér jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy az orosz csapatok naponta 1000-1500 fős veszteséggel, beleértve a sebesülteket is, kénytelenek szembenézni. Ez különösen aggasztó, hiszen már kilencedik hónapja próbálják megszerezni a stratégiai fontosságú Pokrovszk városát.

Mára mindkét fél olyan mértékben fektetett be a legkülönbözőbb drónok gyártásába, hogy a napi műveletekhez szükségesnél többet gyártanak. Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajna dróngyártása tavaly hatszorosára nőtt, elérve az évi egymillió darabot, és az elnöki hivatalban idén 2,5 millió drón gyártásával számolnak. (Az ukrán drónipar által kibocsátott, naponta több ezer FPV-drónt egyenként egy átlagos NATO-szabványú tüzérségi lőszer árának kevesebb mint az egytizedéért állítják elő.) Hasonlóképpen, Vlagyimir Putyin orosz elnök is a minap kijelentette, hogy idén kétmillió drón gyártását tervezik.

Ukrajna figyelemre méltó haditettet hajtott végre, amikor orosz nukleáris bombázókra csapást mért, méghozzá 4700 kilométer távolságra a frontvonal mögött. Ez a lépés nemcsak katonai szempontból jelentős, hanem politikai üzenetet is hordoz, jelezve, hogy Ukrajna képes elérni céljait a távolban is.

A dróngyártást mindkét oldalon rohamtempójú innováció jellemzi. Ukrajna korán előnyre tett szert azzal, hogy olcsó, kereskedelmi forgalomban kapható drónokat fegyverzett fel. Oroszország hamarosan visszavágott, és átvette a vezetést az elektronikus hadviselés (EW) terén, hatékonyan zavarva a vezérlő rádiójeleket. Ukrajna ezzel szemben egyre kifinomultabb, például frekvenciaváltásra képes drónokat gyártott. Moszkva vezette be a nem zavarható, optikai szálas vezérlést, amelynek alkalmazását azóta Kijev is igyekszik általánossá tenni. A legújabb fejlemény, hogy az orosz hadászati légierő bázisai ellen június 1-jén végrehajtott, világraszóló Pókháló Műveletben az ukrán támadó drónokhoz mesterséges intelligencia által támogatott vezérlést alkalmaztak, hogy önállóan is "felismerjék" célpontjukat.

Ukrajna számára komoly kihívást jelent a versenyhelyzet, hiszen Kína aktívan támogatja Oroszországot a drónháborúban, így segítve a viszonylagos lemaradásuk ledolgozását. Az ukrán külföldi hírszerzés legfrissebb információi szerint 2025 elejére az orosz drónokban használt alapvető elektronikai alkatrészek 80%-a Kínából érkezik. "A kínai gyártók különböző hardvereket, elektronikai eszközöket, navigációs és optikai rendszereket, motorokat, mikroáramköröket, processzormodulokat, antenna-rendszereket, vezérlőpaneleket, valamint navigációs berendezéseket biztosítanak az orosz hadsereg számára" - nyilatkozta Oleh Olekszandrov, az ukrán külföldi hírszerző szolgálat szóvivője a Politico számára két héttel ezelőtt.

Fokozatosan egyre nehezen érthetővé válik a harcmező határa.

Miközben a háború frontjáról az első világháború lövészárokharcait idéző képek érkeznek, az ukrán és az orosz hadsereg is jelentős fejlődésen ment át a taktikai drónhadviselés terén, különösen az olcsó FPV-drónok alkalmazását illetően. A gyors átalakuláshoz nagyban hozzájárult, hogy Ukrajna számára egyre inkább az élőerő, mindenekelőtt a gyalogsági katonák hiánya jelenti a legnagyobb kihívást.

A helyzet megértéséhez a The Kyiv Independent című lap tudósítója nemrég felkereste egy ukrán drónos egység két fedezékét, amelyek személyzete közel fél éven át a Donyeck megyei Pokrovszkért vívott harcok egyik legnehezebb szakaszán teljesített szolgálatot. Francis Farrel videója szerint a frontvonaltól néhány kilométerre lévő FPV-drónos század katonái speciális szemüvegen keresztül figyelik a felderítő drónok kamerái által továbbított képeket. Közben bármit, ami mozdulni látszik a képernyőkön - szabad ég alatt a frontvonaltól öt kilométeres távolságon belül -, perceken belül pontos dróncsapásokkal képesek megsemmisíteni.

Így az ellenség ma már alig tud nehéz haditechnikát alkalmazni, az orosz katonákat néhány fős csoportokban, leginkább gyalogosan vagy nagy ritkán motorkerékpáron küldik támadásba, azzal az egyetlen feladattal, hogy kijussanak a harcmezőre és ott "beássák magukat". A drónokkal ellenőrizhető sáv a technológia fejlődésével és jelerősítők használatával kiszélesedhet 10 vagy akár 20 kilométerre, és még ha az észlelt katonák fedezékbe vonulnak is, a drónokkal követni lehet őket egyenesen a fedezékükbe vagy a lövészárkokba, ahol egyenként végezni lehet velük.

A Magyar Madarai egy olyan különleges tudásra tette szert, amely lehetővé teszi számukra, hogy az ukrán frontvonalon a legmagasabb szintű drónos felderítést és csapásmérést hajtsanak végre. Mostanra már Moszkva is az ukrán célpontok közé került, és a Putyin-rezsimnek szembesülnie kellett a valósággal: a helyzet sokkal súlyosabb, mint ahogyan azt korábban elképzelték.

A felkeresett század csupán egyike az ukrán hadsereg drónalegységeinek, amelyek napjainkra már zászlóaljakba, ezredekbe, sőt dandárokba szerveződnek. (Volodimir Zelenszkij két héttel ezelőtt jelölte ki a kárpátaljai Brovdi Róbertet az önálló ukrán drónhaderő főparancsnokává.) Miközben az amerikai kongresszus 2023 októberétől fél évig tartó vitái miatt késlekedett a 61 milliárd dolláros katonai segélycsomag jóváhagyásával, az ukrán hadseregben végbement "drónforradalom" nem csupán a tüzérségi lőszerek hiányából fakadó hátrányokat ellensúlyozta, hanem kulcsszereplővé vált az orosz támadások megakadályozásában is. Emellett a drónalakulatok gyors és megbízható tűzerőként való telepítése lehetővé tette, hogy szinte bármilyen helyszínen hatékonyan bevethetőek legyenek.

A katonák véleménye szerint a fokozódó hatékonyság és a frontvonal mentén való terjeszkedés kulcstényezővé válik a nyári orosz támadások megakadályozásában. Az egyetlen nehézség az, hogy az elmúlt év során Oroszország is hasonló irányba haladt, így a drónok terén gyakorlatilag paritásban maradt Ukrajnával, sőt, gyakran átvette az ukránok által alkalmazott innovatív technológiákat.

A közelmúlt egyik legfontosabb innovációját, az optikai szálvezérlést - amely elektronikusan észlelhetetlenné és zavarhatatlanná teszik az ilyen drónokat - viszont éppen az oroszok vezették be a harctéren, és most az ukránok azok, akik próbálják utolérni őket.

Az optikai szálas drónok elterjedése pedig azt jelenti, hogy a frontvonal ukrán oldalán lenni ma gyakran nem kevésbé életveszélyes, mint az orosz oldalon.

Az ukrán lap tudósítói a dandárparancsnokság védett helyén számoltak be arról, hogy a távoli állásokban szolgáló katonák ellátását és lőszerutánpótlását drónok segítségével oldják meg. Ez a módszer lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen elhagyniuk a biztonságos fedezéküket. Az éjszakai és nappali égboltot folyamatosan ellenséges drónok uralják, ami a legnagyobb kockázatot a pozíciók elérésére és a visszatérésre jelenti. Ennek következtében a katonák "műszakja" a korábbi néhány napról átlagosan több hétre nyúlik. A helyzet különösen súlyosra fordul, ha egy katona megsebesül, mivel gyakran napok telnek el, mire az evakuáló járművek biztonságosan meg tudják közelíteni a területet.

A legfontosabb változás azonban az, hogy az ukrán gyalogsági egységek emberhiány miatt rendkívül szétszórtak, és a katonáknak folyamatosan rejtőzködniük kell. Ennek következtében az orosz erők gyakran megkerülik az ukrán állásokat, és a vonalaik mögött "ásnak be magukat". Ezen túlmenően időnként a hátrább elhelyezkedő ukrán tüzérségi és dróncsapatokat is célba veszik.

Így lassan értelmezhetetlenné válik a frontvonal, és mivel mindkét oldal intenzíven vadászik az ellenségre és logisztikájára, a "szürke zóna", amely korábban a frontvonalak közötti kis terület volt, most akár egy egész települést és a körülötte lévő mezőket, utakat is magába foglalhatja. Emiatt az ukrán parancsnokok közül néhányan úgy vélik, inkább arra kellene összpontosítaniuk, hogy egyre jobb tűzerővel rendelkezzenek a hátrébb lévő állásokban, hogy minden oroszt, aki belép a szürke zónán, azonnal megsemmisíthessenek.

A The Kyiv Independent tudósítója szerint az ukrán-orosz frontokon zajló események során a gyalogság és a drónok közötti "kényes tánc" olyan új dimenziókat nyithat meg a hadviselésben, amelyek várhatóan véglegesen és globálisan átalakítják a harcmodort.

Ukrajna célzott csapásokat mér az orosz hadiipari üzemek

Az ukrán hadsereg vasárnap hivatalosan is bejelentette, hogy egy orosz dróngyártót célba vett Jelabuga városában, amely Tatarföldön található. Ez az üzem, a Káma folyó partján, körülbelül ezer kilométerre helyezkedik el Ukrajnától, és itt készítik, valamint tesztelik a Shahed típusú drónokat, amelyek Oroszország fegyvertárának részei, és amelyekkel az ukrán városokat, különösen az energetikai és polgári létesítményeket támadják.

Előző nap Ukrajna arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők drónrendszerei más védelmi erők egységeivel együttműködve az orosz katonai-ipari komplexum kritikus létesítményeit támadták. Az ukrán csapások a Sztavropoli területen található Nevinnomisszk Azot vegyi kombinátot és a Szamarai megyében található novokujbisevszki katalizátorgyárat érték.