A Gazdasági Versenyhivatal újabb lehetséges okot fedezett fel az élelmiszerek árának emelkedésében.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) újabb lépéseket tesz az áremelkedések megfékezése érdekében. Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke figyelmeztető levelet intézett több, az alapvető élelmiszerek gyártóit és feldolgozóit képviselő szervezethez. A nemzeti versenyhatóság véleménye szerint az érdekképviseletek által gyakran közzétett áremelési nyilatkozatok veszélyeztethetik a tisztességes piaci versenyt, és hozzájárulhatnak az inflációs nyomás fokozódásához. Ezen kívül a GVH folyamatosan figyelemmel kíséri a különböző termékláncokban, mint például a tojás- és tejtermék-piacon, zajló piaci folyamatokat, és szükség esetén beavatkozik a piaci egyensúly védelme érdekében.
A Gazdasági Versenyhivatal észrevette, hogy számos élelmiszeripari érdekképviselet rendszeresen kiadott olyan nyilatkozatokat, amelyek azt állítják, hogy bizonyos termékek árának emelése elkerülhetetlen. Néhány közleményben konkrét százalékos vagy nominális értékekkel is indokolták, hogy mekkora mértékű áremelés lenne indokolt a termelői és feldolgozói szektorban bizonyos alapvető élelmiszerek vonatkozásában.
A GVH elnöke arra hívta fel több érdekképviselet figyelmét, hogy
Az alkalmazott gyakorlat valószínűleg egységes árképzést eredményezhet, ami hozzájárulhat az inflációs nyomás fokozódásához.
Rigó Csaba Balázs a felszólító levelekben azt írta, hogy az alapvető élelmiszerek árainak emelkedése, illetve az érdekképviseletek által időszakonként kiadott, áremelésre javaslatot tevő, illetve azt szükségesnek minősítő közlemények között feltételezetten ok-okozati összefüggés áll fenn. Mindezek alapján "a közlemények kiadása olyan összehangolt áremelkedéshez vezethetett, amely a versenytörvény hatálya alá eshet, és különösen inflációs piaci környezetben okozhat olyan összehangolt árpolitikát, amely szembe megy az önálló piaci döntések kialakítására vonatkozó kritériummal" - világított rá a GVH elnöke.
Mint a szervezet közleményében olvasható, a vállalkozások közötti megállapodások versenyjogi megítélésének kiindulópontja, hogy a vállalkozások piaci döntéseiket önállóan hozzák meg, mellőzve a versenytársakkal összehangolt piaci magatartást. "Az érdekképviseleti szervek által tett nyilvános nyilatkozatok és kiadott közlemények, amelyek a tagok jövőbeni áremelésére és annak javasolt mértékére vonatkoznak, illetve konkrét árképzési stratégiákat is tartalmaznak, feltételezhetően sértik a versenytörvény 11. § (1) és (2) rendelkezéseit" - mutatott rá Rigó Csaba Balázs.
A GVH elnöke ezért megfontolásra javasolta az egyes élelmiszerpiacokat érintő információcsere, illetve közleménykiadási gyakorlat felülvizsgálatát, és oly módon történő módosítását, amely
versenybarátabb módon érvényesíti a termelői, illetve feldolgozói érdekeket, és nem vezet összehangolt áremelésekhez, tekintettel arra, hogy ezek a fogyasztói árak jelentős emelkedését is okozhatják.
A versenytörvény 36. § (4a) bekezdés a) pontja értelmében a felszólító levél nem jelenti a jogsértés megállapítását. Ezek az értesítések arra szolgálnak, hogy a Gazdasági Versenyhivatal elnöke kifejezze aggályait a fent említett piaci magatartással kapcsolatban, ezzel is elősegítve a jogkövető magatartásra való áttérést. A felszólított fél számára lehetőség nyílik arra, hogy önkéntesen, 60 napon belül reagáljon a GVH részére, megosztva álláspontját a levélben foglaltakkal összefüggésben, különös figyelmet fordítva arra, milyen lépéseket tett vagy tervez tenni a jogkövető magatartás helyreállítása érdekében.
A felszólító levél ugyanakkor lehet súlyosbító tényező is abban az esetben, ha a tiltott magatartás nem szűnik meg és az ellen a Gazdasági Versenyhivatal - hatáskörének keretei között - fellép. Amennyiben versenyfelügyeleti eljárásban bebizonyosodik, hogy az eljárás alá vont nem jogszerű magatartást folytatott, akár jelentős bírságra is számíthat (az előző éves nettó árbevétel maximum 13%-ára).
A felszólító levél jogi intézményét érintő versenytörvényi szabályozás 2023. január 1-jén lépett életbe. Ezt követően a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke 2024 során összesen 53 alkalommal alkalmazta ezt a jogi eszközt.
A nemzeti versenyhatóság folyamatosan figyelemmel kíséri az egyes termékláncokban zajló piaci fejleményeket. Ennek keretében a jelenlegi intézkedésekkel érintett termékek piacain túl is alapos elemzéseket végez, hogy átfogó képet kapjon a versenyhelyzetről és a fogyasztói magatartásról.
Figyelemmel kíséri a tejtermékek piacán zajló eseményeket, és adott esetben készen áll arra, hogy aktívan beavatkozzon.
Ezen felül a GVH által üzemeltetett online Árfigyelő rendszer a közeljövőben új termékkategóriákkal gazdagodhat, ami tovább segítheti az élelmiszerárak kontrollálását.