A mulatozás örömeit követően szinte elkerülhetetlen a másnaposság.

Jegyzet a vagyoni különbségek növekedéséről a gazdagok és szegények között. Jelenleg az inflációt nehéz kordában tartani, miközben a politikai pártok egymásra licitálnak a juttatások terén. Aggályos, hogy a legnagyobb terhet valószínűleg a szegényebb rétegek fogják viselni. Ezek a gondolatok merültek fel bennem a hét eseményei kapcsán.

A héten aggasztó és elgondolkodtató megállapítások láttak napvilágot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb Megtakarítási jelentésében. A dokumentum rávilágít arra, hogy 2020 óta egyre szélesedik a szakadék a leggazdagabb és a szegényebb társadalmi rétegek között. Az utóbbi években, különösen a 2022-2023-as időszakban tapasztalt rendkívüli inflációval szemben csupán a legfelső jövedelmi csoportok tudták megőrizni vagy gyarapítani megtakarításaikat; míg a lakosság 70 százaléka, azaz a középosztály és az alsóbb rétegek, a pénzügyi nehézségek miatt egyre szegényebbé váltak. A vagyoni különbségek drámaiak: Magyarországon a háztartások legvagyonosabb 10 százaléka a pénzügyi vagyon közel háromnegyedével bír, míg az ország szegényebb felének mindössze 5 százaléka jut e vagyonból.

Mindez a 2022-es választási év izgalmas forgatagában zajlott, ahol a költekezés valóban bőkezűnek bizonyult. Ekkor vezették be a 13. havi nyugdíjat, s a gyereket nevelő családok örömmel tapasztalták, hogy visszakapják a személyi jövedelemadójukat. A fegyverpénz bevezetése is jelentős anyagi mozgást generált, összesen körülbelül 1000 milliárd forintnyi összeg került hirtelen a családok zsebébe. Mindeközben a felújítási támogatás programja is dübörgött, amely további 770 milliárd forintnyi költséget jelentett.

A habzsi-dőzsi fordulópontja brutális áremelkedéseket hozott magával: 2022-ben a KSH adatai szerint 14,5%-os inflációt regisztráltak, míg egy évvel később ez az érték már 17,6%-ra ugrott.

A pénzromlásnak voltak persze nyertesei is, azok például, akik inflációt követő állampapírba fektették be a megtakarításaikat. Ők az idén több, mint 1300 milliárd forintnyi kamatot kaptak kézhez. Ezek szerint egy magyar háztartásra átlagosan 325 ezer forintnyi kamat jutott, amit vagy befizetett, vagy bezsebelt. Akkor most el is gondolkozhatnak a családok, hogy ők vajon a befizetők vagy a bezsebelők közé tartoztak-e? Ha kaptak legalább 325 ezer forintnyi kamatot, akkor jól jártak. Ha nem kaptak, akkor viszont csak hizlalták az adójukból az állampapírral rendelkezők megtakarításait. Összesen 550 ezer háztartásnak volt Prémium Magyar Állampapírja, voltak azonban olyanok is, akik csak kevés állampapírral rendelkeztek.

Itt is arról van szó, hogy a legnagyobb vagyonnal rendelkező 10 százalék részesült a kamatok előnyeiből, míg a szegényebb 90 százalék ennek terheit az adóik révén viseli.

Most újabb választási évnek nézünk az elébe újabb osztogatással, az infláció pedig most is fenyegetően tornyosul a magyar gazdaság fölé. Hiába vezették be az árrésstopokat, hiába tettek ársapkát a banki, biztosítási termékekre, az áremelkedés üteme még mindig a jegybank toleranciasávja fölött alakul, és már maga az MNB sem látja a 3 százalékos inflációs célt 2027 előtt elérhetőnek. Varga Mihály, a jegybank elnöke és a monetáris tanács sem lát esélyt a kamatcsökkentésre, mivel ahhoz, hogy az áremelkedés ne szabaduljon el, szükség van a magas kamatokra.

A helyzet aggasztó. A választási osztogatás finanszírozására nincs elegendő forrás, miközben a kormány nem csupán az anyák szja-mentességét ígéri, hanem már a 14. havi nyugdíjat is megcélozta. Emellett ott vannak a különféle támogatott hitelprogramok, mint az Otthon Start és a Széchenyi Kártya. A gazdasági növekedés viszont stagnál, és extra rendelkezésre álló pénz nem áll a rendelkezésünkre. Ha pedig nincs miből osztani, akkor a magas kamatozású hitelek maradnak az egyetlen megoldásként. Félő, hogy a négy évvel ezelőtti forgatókönyv megismétlődik: az osztogatás után ismét megérkezik az infláció, mint ahogy a mulatozás utáni másnaposság. Ez pedig újra súlyosbítja a leszakadó rétegek helyzetét, miközben a gazdagabbak tovább gyarapodhatnak.