Egyedi verzió: "Tudományos elemzés az európai energiapolitikai kockázatokról - hazai szakértőink a magyarországi sebezhetőségekről osztják meg véleményüket - Üdvözlet a Médiának!"

A klímaváltozás és a fokozódó geopolitikai feszültségek egyre súlyosabb kihívások elé állítják az energiaellátás biztonságát. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) legfrissebb jelentésében részletesen feltárja ezeket a kockázatokat, valamint a lehetséges megoldásokat. Magyarország esetében kiemelten aggasztó tényező az orosz energiahordozók iránti erős függőség, a földgáz felhasználásának folyamatosan magas szintje, valamint Paks hűtővízellátásának problémái. Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértője, a jelentést értékelve, európai és magyar perspektívából világít rá a helyzet összetettségére és a sürgető teendőkre.

Az Európai Tudományos Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC energiaprogramja a mai napon mutatta be legújabb jelentését a "Fenntartható energiaellátás biztonsága" címmel. A jelentés rámutat arra, hogy Európa legnagyobb biztonsági kihívása az importált fosszilis tüzelőanyagoktól - elsősorban az olajtól és a gáztól - való függőségéből ered. Ez a függőség geopolitikai zsarolásnak teszi ki a kontinenst, ami gazdaságilag is sebezhetővé teszi.

Az Európai Unió törekszik arra, hogy csökkentse az orosz energiahordozókra való támaszkodását. Ugyanakkor a jelentés írói hangsúlyozzák, hogy elengedhetetlen, hogy ne váltsuk le az orosz gáz iránti függőségünket egy újabb, harmadik ország - például az Egyesült Államok - által biztosított LNG-függőségre, figyelembe véve ennek potenciális kockázatait is.

A klímaváltozás kihívásaira adott hiteles válasz a fenntartható energiaforrások irányába tett elmozdulás.

Ahogyan Prof. Paula Kivimaa, az EASAC energia munkacsoportjának társelnöke is hangsúlyozza, "minden egyes euró, amit fenntartható energiaforrásokba fektetünk, a jövőbeni biztonságunkra irányuló befektetés. Ezzel szemben minden euró, amelyet energiahordozók importjára költünk, egy olyan euró, amely szűkíti védelmi kapacitásainkat."

A fenntartható energiaforrások kihasználásához elengedhetetlen a villamosítás magas szintű előmozdítása. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az Európai Unió jelenleg jelentős mértékben külső forrásokból szerzi be a napenergia, szélenergia és akkumulátortechnológiákhoz szükséges alapanyagokat. Sőt, még abban az esetben is, ha a gyártási kapacitások bővítésére kerülne sor Európában, elengedhetetlen a kritikus nyersanyagok, mint például a lítium, kobalt és ritkaföldfémek megbízható ellátásának biztosítása, amelyek nélkülözhetetlenek ezen technológiák előállításához.

Magyarország energiaimport-függősége a 2022-es adatok alapján némileg meghaladja az EU-s átlagot. Ugyanakkor a KSH statisztikái némileg torzítják a valóságot, mivel a nukleáris energiát hazai termelésként könyvelik el. Ez a kategória magában foglalja az atomerőművek által előállított villamos energiát és a közvetlen hőhasznosítást is. Azonban ha a nukleáris energia szempontjából vizsgáljuk a helyzetet, akkor látható, hogy hazánk függősége a fűtőelemek tekintetében kétszeres, hiszen ezeket nem tudjuk sem előállítani, sem biztonságosan kezelni az ország határain belül. Továbbá, a fosszilis energiahordozók beszerzésének forrásainak diverzifikálása terén sem állunk a legjobban. Például 2023-ban Magyarország a globális színtéren az orosz energiahordozók negyedik legnagyobb vásárlója volt, míg az EU-n belül a legnagyobb.

A módosított Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) jelentős előrelépést mutat a 2030-ig kitűzött céljaiban, mivel ambiciózusabb célokat fogalmaz meg a kibocsátáscsökkentés, a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság terén. Ugyanakkor aggasztó, hogy a terv fenntartja a magas hazai földgázfogyasztást, és az import aránya sem csökken 80% alá 2030-ig. Ez a helyzet komoly nemzetgazdasági kockázatokat rejthet magában egy esetleges újabb ársokk bekövetkezésekor.

A gázfogyasztás csökkentése és a fosszilis energiaforrások fokozatos kivezetése nem csupán környezeti, hanem energiabiztonsági és szuverenitási szempontból is kulcsfontosságú kérdés. Különösen a jelenlegi feszültségekkel teli geopolitikai helyzetben elengedhetetlen, hogy felkészüljünk olyan drasztikus intézkedésekre, mint például egy új amerikai javaslat, amely 500%-os vámot vetne ki azokra az országokra, amelyek nem hajlandók lemondani az orosz energiahordozók importjáról – hívja fel a figyelmet Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértője az elemzésében.

Végezetül, a klímaváltozás az energetikai infrastruktúránkat és az energiaellátásunk biztonságát is negatívan érintette az elmúlt évek során. Itt a szélsőséges időjárási események által az infrastruktúrában okozott károkon túlmenően gondolnunk kell a vízzel kapcsolatos kihívásokra is. A leginkább kiemelendő kapcsolat a klímaváltozás által befolyásolt vízállapot-változás és az energiaellátás között a Paksi Atomerőmű helyzete. A Paksi Atomerőmű a Dunából nyeri a működéséhez szükséges hűtővízmennyiséget, azonban az elmúlt években több alkalommal sor került már arra is, hogy korlátozni kellett az erőmű termelését. Ennek oka többek között az aszályos időszakokban lecsökkent vízhozam, amire 2018-ban is volt példa, amikor már 3-as fokozatú intézkedést kellett végrehajtani és már kisegítő szivattyúkat is telepítettek.

A fentiekből világosan kiderül, hogy a fosszilis üzemanyagok fokozatos eltávolítása és a zöld átállás elősegítése nem csupán az energiaellátás stabilitását erősíti, hanem hozzájárul az ország szuverenitásának növeléséhez is, mivel csökkenti a külföldi forrásoktól való függőséget.