Amerika esetleg figyelmen kívül hagyhatja Európát az ukrajnai helyzet megoldásában, ami komoly fájdalmat okozhat az EU számára.
Pete Hegseth (a képen, kék öltönyben) éppen Mark Rutte NATO-főtitkárral folytat eszmecserét a 2025. február 13-án készült NATO-csoportkép alkalmával Brüsszel szívében - Fotó: Simon Wohlfahrt / AFP.
Európa feszültséggel teli, és a kontinens vezetői meglepetten szemlélik Donald Trump amerikai kormányának diplomáciai aktivitásának hirtelen fellendülését. Különösen aggasztó számukra az a terv, hogy Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlenül tárgyaljanak az ukrajnai helyzet rendezéséről. A BBC csütörtöki beszámolója szerint a kontinens politikai elitje attól tart, hogy az amerikai diplomácia háttérbe szorítja őket, és így nem lesz lehetőségük beleszólni a jövőbeli európai biztonsági kérdésekről folyó tárgyalásokba.
Mindezt jól mutatja Annalena Baerbock német külügyminiszter mondása, miszerint váratlanul érte őt is Trump és Putyin telefonbeszélgetése, még akkor is, ha Trump régóta azt mondja, gyorsan véget akar vetni a háborúnak. John Healey brit védelmi miniszter direktebb volt: "Nem lehetséges tárgyalás Ukrajnáról Ukrajna nélkül." Holland kollégája, Ruben Brekelmans hozzátette, ugyanez igaz Európára is. Szerinte ugyanis mindannak, ami egy Ukrajnáról szóló tárgyalássorozaton elhangzik, következményei lehetnek Európára nézve is, ezért ott a helyük a tárgyalóasztalnál. Az Oroszországgal és Ukrajnával is szomszédos Lengyelország miniszterelnöke, Donald Tusk így üzent az X-en:
"Békére van szükségünk, amely igazságos és tartós. Ukrajnának, Európának és az Egyesült Államoknak együtt kell munkálkodnia ezen a célon. Csak közös erőfeszítéssel érhetjük el a valódi békét."
A BBC beszámolója szerint az amerikai kormány két kulcsfontosságú személyisége jelenleg Európában tartózkodik. Pete Hegseth, a védelmi miniszter, nemrégiben Brüsszelben, a NATO központjában tett látogatást, ahol hangsúlyozta, hogy nem tekinthető árulásnak, ha Ukrajna nélkül kívánják megvitatni Ukrajna jövőjét. Ezzel párhuzamosan J. D. Vance alelnök a párizsi mesterséges intelligencia konferenciát követően a müncheni biztonságpolitikai csúcsra készül, és már találkozott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével is.
A lap beszámolója alapján Európa számára komoly kihívást jelent, hogy egységesen, egyetlen hangon fogalmazza meg véleményét a kialakult helyzetről. Azonban ez a törekvés is kevésnek tűnik. Ursula von der Leyen az eheti Hegseth-tel való találkozója óta alig mutatkozik. A BBC értesülései szerint az európai vezetőknek bőven volt idejük felkészülni Donald Trump kormányzására, ám most azon csodálkoznak, hogy az Egyesült Államok szinte figyelmen kívül hagyja őket, sőt, még a közleményeik elolvasására sem méltatja magát.
Jelenleg az európai vezetők sorra hangoztatják, hogy elengedhetetlen az egységes Európa megteremtése, hiszen a kontinens biztonsága közös felelősségünk. Emellett kiemelik, hogy egy igazságos és tartós béke Ukrajnában elengedhetetlen a transzatlanti biztonság szempontjából is. Baerbock a német rádióban úgy nyilatkozott, hogy Európa nem tudja helyettesíteni az amerikai katonai támogatást Ukrajna számára, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy erős Európa az Egyesült Államok érdekeit is szolgálja, hiszen "az Egyesült Államoknak is szüksége van ránk".
"Azok a közlemények, amelyeket jelenleg szemmel kísérünk... Félek, hogy ezek inkább a gyengeség jelei, semmint az erő kifejeződései."
Tyyne Karjalainen, a Finn Nemzetközi Ügyek Intézetének kutatója a BBC-nek kifejtette véleményét, amely szerint a helyzet Európában egyre bonyolultabbá válik. Eközben Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, ismét eltért az európai konszenzustól, amikor az X platformon megjelent nyilatkozatában az amerikai külpolitikát bírálta. Kijelentette, hogy Kaja Kallas uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő megnyilvánulása "szomorú bizonyítéka a brüsszeli vezetés gyengeségeinek". Az egykori észt miniszterelnök ugyanis hangsúlyozta, hogy "Ukrajna függetlensége és területi integritása feltétel nélküli", és sürgette, hogy az országot erős biztonsági garanciákkal lássák el.
Orbán Viktor kifejtette, hogy míg Trump és Putyin a tárgyalóasztalnál egyeztetnek, az Európai Unió tisztviselői csupán "értéktelen nyilatkozatokkal" állnak elő. Rámutatott, hogy a tárgyalóasztalhoz való helyet nem lehet magától követelni; azt erőfeszítéssel, jó vezetői képességekkel és ügyes diplomáciával kell kiérdemelni. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy "Brüsszel álláspontja - a gyilkolás támogatása, amíg szükséges - morálisan és politikailag is elfogadhatatlan".
Trump közben hosszas telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, míg Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel csak rövidebben kommunikált. Putyinnal a tervek szerint Szaúd-Arábiában le is ülhet tárgyalni.
Zelenszkij korábban azt mondta, Amerika ereje szükséges ahhoz, hogy Oroszországot és Putyint békére kényszerítsék, azonban csütörtökön már azt nyilatkozta, Kijev nem fogadhat el "semmilyen kétoldalú tárgyalást Ukrajnáról nélkülünk". Aleksandra Kozioł, a Nemzetközi Ügyek Lengyel Intézete elemzője szerint Putyin abban bízik, hogy Trumppal tárgyalva előnyösebb feltételeket tud elérni. Szerinte az orosz elnök úgy fogja az egészet beállítani, mint aki egyenlő félként tárgyal egy másik szuperhatalommal.
Európa vezetői már így is gyanítják az amerikai megnyilvánulásokból, hogy Washington béketervében az szerepel, hogy az ukránok feladják a Krímet és Kelet-Ukrajnát, valamint a NATO-csatlakozás tervét is (továbbá idén ukrán elnökválasztást is akar Trump kormánya). Márpedig Kijev a 2014 előtti határai helyreállítását tartja tárgyalási alapnak. Boris Pistorius német védelmi miniszter jelezte is, hogy a Trump-kormány szerinte már azelőtt engedményeket tett Putyinnak, hogy tárgyalóasztalhoz ültek volna. Szerinte az ukrán területveszteségről vagy NATO-csatlakozásról elég lett volna a tárgyalóasztalnál szót ejteni, nem a megbeszélések előtt.
Az Európai Unió álláspontja jelenleg az, hogy olyan megállapodást kell létrehozni, amely megakadályozza Oroszország újabb támadásait. "Egy gyenge megállapodás csupán tovább fokozza a háborús helyzetet" - hangsúlyozta Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője. Ennek a megállapodásnak a betartatása érdekében Trump kérheti, hogy európai csapatok érkezzenek Ukrajnába, miközben Washington elkezdte felvetni, hogy a NATO-tagállamok költségvetésük 5%-át a védelemre fordíthatnák. Jelenleg a NATO alapokmánya 2%-ot ír elő, ám ezt nem minden tagország tudja teljesíteni. Ezzel párhuzamosan Oroszország költségvetésének csaknem egyharmadát a hadseregére fordítja. A Politico legfrissebb cikkében arról ír, hogy az orosz védelmi kiadások hogyan előzik meg az európaiakat, és hogy miként lehet elegendő forrást biztosítani egy komoly háború megvívására öt éven belül.
