Amikor megfagytak az agrárberuházások: az ágazat sötét évei - Agro Napló Az agrárszektor számára rendkívül nehéz időszak következett, amikor a beruházások hirtelen leálltak. Ez az időszak nem csupán a gazdák, hanem az egész iparág számára komoly kihíváso
A 2023-as év számos, egymásra épülő kihívást hozott a hazai és nemzetközi agrárium számára. Az orosz-ukrán konfliktus, a 2022-es aszályt követő tartós hatások, valamint az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza mind súlyosan érintették az ágazatot. Ezen felül a magas infláció és a kedvezőtlen kamatkörnyezet következtében az alacsony terményárak további nehézségeket okoztak, ami a gazdák mindennapi működését is megnehezítette. A fejlesztések és beruházások szinte teljesen leálltak, így sokan kénytelenek voltak a napi működésük fenntartásával küzdeni. Az új Közös Agrárpolitika első éve sem volt mentes a buktatóktól; a megváltozott szabályozások és az informatikai rendszerek működési problémái még inkább megnehezítették a gazdák helyzetét. A konferencia résztvevői egyetértenek abban, hogy az állattenyésztés lehet a következő időszak legnagyobb nyertese. Idén december 4-5-én kerül megrendezésre az Agrárszektor Konferencia Siófokon, ahol gazdag szakmai programmal várják az érdeklődőket. A jegyek még elérhetők a rendezvényre, érdemes minél előbb biztosítani a részvételt!
A 2022-es év mérföldkőnek számít a magyar mezőgazdaság történetében, amelyről még sokáig fognak beszélni a szakemberek. Az energia- és alapanyagárak drámai emelkedése, a műtrágyapiac instabilitása, az aszályos időjárás következtében jelentkező termésrekordok csökkenése, valamint az orosz-ukrán háború kitörése és az ukrán gabona megjelenése az uniós és hazai piacokon mind olyan tényezők, amelyeknek hatásait még mindig nap mint nap tapasztaljuk. Az események láncolata új kihívások elé állította az ágazat szereplőit, akiknek alkalmazkodniuk kell a folyamatosan változó körülményekhez.
a gazdák számára kulcsfontosságú, hogy a támogatási rendszer rugalmas és átlátható legyen, lehetővé téve számukra a gyors alkalmazkodást a piaci kihívásokhoz. Míg 2022-ben az aszály okozott komoly gondokat, addig 2023-ban az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékek szabad áramlása teremtett nehézségeket a gabonapiacon. Ennek következményeként a magyar kormány továbbra is fenntartja az importkorlátozásokat - hangsúlyozta Nagy István a Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencián. Az agrárminiszter kiemelte, hogy az Ukrajnából vámmentesen és korlátlanul beérkező termékek gyökeresen átalakították az európai gazdálkodók piaci lehetőségeit és versenyképességét. A tárcavezető említette, hogy az év folyamán körülbelül 340 milliárd forint került kifizetésre különböző beruházásokra, ami precedens nélküli forráskihelyezést jelentett a vidékfejlesztési pályázatok terén. Összességében 2023-ban több mint 610 milliárd forint támogatás került kifizetésre a vidékfejlesztési programok keretein belül, és tavaly októberben a megszokott ütemtervnek megfelelően elindulhatott az előlegfizetés is. A jövőre nézve Nagy István hangsúlyozta, hogy...
arra kell számítanunk, hogy velünk lesznek a háború piaci hatásai, és a korábbinál alacsonyabb, de mégis magas szinten lesznek az inputárak. Bárhogy alakul is a háború, semmi sem tér már vissza a régi kerékvágásba. Alkalmazkodásra és minőségi előrelépésre van szükség. Piaci alapokon nyugvó, a tájegységi adottságoknak megfelelő termelést kell megvalósítanunk. Át kell gondolnunk a főbb szántóföldi növények mellett például a szója, a pillangós virágúak termelésbe vonását is. Burgonyából 2030-ra önellátóvá kell válnunk.
Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora hangsúlyozta, hogy a 2022-es év fordulópontot jelentett a magyar mezőgazdaság számára. Az aszály súlyos kihívások elé állította a szektort, amelynek következményeként nyilvánvalóvá vált, hogy a hazai kukoricatermelés nem elegendő az ország igényeinek kielégítésére. Az aszály nem csupán egy véletlen időjárási jelenség, hanem a jelenlegi földhasználati gyakorlatok és szemléletmód következménye, amelyeken sürgősen változtatni szükséges. Gyuricza Csaba kifejtette, hogy az elmúlt 20-30 évben alkalmazott módszerek már nem biztos, hogy hatékonyak, és hogy a szántás során keletkező nedvességveszteség is aggasztó. Szerinte nem a szántás mint olyan, hanem a helytelen időzítés és kivitelezés okozza a problémát. Figyelmeztetett, hogy ha a mezőgazdasági ágazat szereplői nem tanulnak a tavalyi aszály tapasztalataiból, akkor a jövőbeli helyzet drasztikus beavatkozásokat követelhet.
A jelenlegi módszerek révén évente hektáronként 20-40 tonna talaj pusztul el - figyelmeztetett a MATE rektora. Hozzátette, hogy az ország számára mindössze 20-25 éve maradt arra, hogy ezen a területen még növénytermesztést folytathasson, utána pedig már nem marad termőföld. Gyuricza Csaba hangsúlyozta, hogy a valódi kérdés nem csupán a szántás betiltása körül forog, hanem az, hogy a magyar társadalom képes lesz-e hosszú távon fennmaradni a jelenlegi rendszerek mellett?
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) volt elnöke, határozottan foglalt állást a vadkárok ügyében. Kijelentése szerint a vadbiológusok becslése alapján évente körülbelül 700 ezer tonna vadkár keletkezik Magyarországon a nagyvadak miatt, ami körülbelül 21 milliárd forint értéket képvisel. Ezen kívül a vadkárok megelőzésével kapcsolatos további költségek is terhelik a gazdálkodókat, így egyértelmű, hogy évről évre jelentős anyagi hátrányt szenvednek el a vadállatok miatt. Győrffy Balázs bejelentette, hogy a NAK egy új céget alapít, amely célja a gazdálkodók jogos vadkárigényeinek megvásárlása. Az alapítás mögött az a szándék áll, hogy megváltoztassák a vadászatra jogosultak és a gazdálkodók közötti erőviszonyokat. Jelenleg ugyanis a gazdálkodóknak nehézséget okoz, hogy a vadászatra jogosultaktól érvényesítsék a vadkár megtérítését, ami hosszadalmas és bonyolult folyamat lehet. Ez a helyzet pedig komoly likviditási problémákat generál számukra.
A szakértők szerint az utóbbi időszakban rendkívüli mértékben hektikussá vált a világ élelmiszerpiaca, mivel a keresleti-kínálati viszonyokat több nagyon komoly, kiszámíthatatlan tényező befolyásolja. A bizonytalanság minden meghatározó agrárágazatban jelen van, de különösen igaz volt a gabonaszektorra, amelyet a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán háború következményei teljesen felforgatott. Hasonlóan nehéz helyzetbe került a hazai élelmiszeripar is, de Kovács Herman, a NAGISZ csoport vezérigazgatója kifejtette, hogy a koronavírus-járvány alatt mindenki megláthatta, hogy a globális élelmiszer-ellátás igen törékeny is tud lenni, és az alapanyagok nehezen jutottak el A-ból B-be. A szakember pedig ebben látja Magyarország kitörési pontját, amiben az integrálódás ebben kiemelt szerepet kapna, hiszen kis országként így lehet hazánk versenyképes. Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója szerint nagy hátrány az itthon, hogy nincs megfelelő méretű gazdaság és élelmiszeripar. Magyarországtól nem várható el, hogy piacvezető legyen, de egy nagy feldolgozó már versenyképes ajánlatokat tud tenni a diszkontoknak, és ebben óriási lehetőség van. Varga Csaba, a Nitrogénművek Zrt. szaktanácsadó és fejlesztési főmunkatársa úgy vélte, hogy a feldolgozóiparban is vannak komoly hiányosságok, és ezen is kellene fejleszteni. Lenne előnye annak, ha magasabb hozzáadott értékű termékeket tudnánk értékesíteni. Akkor akár léphetnénk Kína felé is, ahová jóáron lehetne eladni termékeket.
A jövőben a gabonapiacon nem várható jelentős árrobbanás, sokkal inkább egy stabilizáló, enyhe árcsökkenés körvonalazódik - állítják az iparági szakértők. Az utóbbi évek hektikus változásai komolyan felborították a korábban kiszámítható termelési folyamatokat, ami új kihívások elé állítja a magyar szántóföldi növénytermesztést, ha versenyképességét meg kívánja őrizni. Berkes Gábor, a Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója rámutatott, hogy a magas infláció mérsékelte a keresletet, és a vevők számának csökkenése az árakra is hatással volt. 2022-ben Magyarország kukoricából importálásra kényszerült, így az import árazta be a piacot, miközben a búzatermés is gyenge-közepes eredményt hozott. Ezzel szemben a 2023-as év termését kedvezőnek értékelték, lehetővé téve, hogy Magyarország visszatérjen az exportárak által meghatározott piacra.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének vezetője rámutatott, hogy a korábbi évtizedek árképzési folyamatai radikálisan megváltoztak. A globalizáció hatására az árak szorosabban kapcsolódtak a nemzetközi tőzsdékhez, így mára már nem a termelési költségek, hanem a geopolitikai események befolyásolják őket. Bakos István, a Bonafarm Mezőgazdaság termelési igazgatója hangsúlyozta, hogy az utóbbi három évet leszámítva a termelés viszonylag stabilan zajlott, ami arra vezetett, hogy az ágazat szereplői elfelejtettek a számításokra fókuszálni. A kukorica aflatoxin-szennyezettsége kiemelt téma lett a szakmában. Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezetője elmondta, hogy tavaly a termés mennyisége alacsony volt, de a minőség kedvezőbbnek bizonyult. Idén viszont a kedvező időjárás következtében a termés mennyisége nőtt, azonban a minőség nem követte ezt a tendenciát. A szakértők rávilágítottak, hogy a rendszerben jelentős spekulatív pénzmozgások zajlottak, amelyek súlyos következményekkel járhatnak egy esetleges árzuhanás esetén. Míg a piac már beárazta a várható eseményeket, a termelők oldalán hatalmas a bizonytalanság. Ugyanakkor a szakemberek egyetértenek abban, hogy az ukrán gabona már nem jelent komoly problémát a magyar piac számára.
Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója legutóbbi előadásában rávilágított a világ takarmánygyártásának aggasztó helyzetére. 2022-ben a gyártás 1,266 milliárd tonnáról 5,5 millió tonnával csökkent, ami komoly problémát jelent, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy míg a Közel-Keleten 6-7 millió tonnás növekedés volt tapasztalható, addig Európában drámai visszaesés zajlott. A kontinensen a takarmánygyártás potenciálja 13 millió tonnával, azaz 5 százalékkal csökkent, ami rendkívül aggasztó, mivel ennek hátterében nem a külföldről való behozatal áll, hanem az állatállomány jelentős csökkenése. A szakember hangsúlyozta, hogy a legnagyobb visszaesés a sertésállományban következett be, amely 7 millió tonnával csökkent Európában, de a szarvasmarhák esetében is több mint egymillió tonnás csökkenés tapasztalható. Az elmúlt két év sertésválsága tehát nyilvánvalóan hozzájárult az állattartási kedv drámai csökkenéséhez a kontinensen, és komoly kocavisszaesések figyelhetők meg Európa-szerte.
Csitkovics Tibor, az Agrofeed Kft. alapítója úgy véli, hogy a brojlercsirke ára az avian influenza hatásainak köszönhetően stabilizálódott. Ezzel párhuzamosan Csizmadia Júlia, az SGS Hungária Kft. üzletágvezetője kiemelte, hogy az ukrán gabonatermékek esetében a toxikus anyagok jelenléte nem volt számottevő. Csitkovics Tibor figyelmeztetett az Európai Unióban tapasztalható növekvő lobbinyomásra is. Megjegyezte, hogy Nyugat-Európában az állatállomány csökkenése részben a különféle lobbicsoportok által kezdeményezett állatjóléti szabályozásoknak tulajdonítható. Ezek a szabályozások nemcsak hogy megnehezítik, hanem akár ellehetetlenítik a mezőgazdasági termelést is, amellyel szemben sürgős lépésekre lenne szükség.
A 2023-as tanulóév volt a januártól hatályba lépett új uniós Közös Agrárpolitikában (KAP), amely - elsősorban az első pilléres közvetlen kifizetéseknél - sok lényeges változást hozott. Győrffy Balázs szerint nem volt zökkenőmentes az átállás, különösen a területfelmérést illetően, Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke pedig arról beszélt, hogy bár nagy teljesítményt nyújtott a falugazdász hálózat, de a gazdáknak így is voltak nehézségei az átállás során. A szakember szerint ha elvárják a gazdáktól, hogy elektronikus úton nyújtsa be a kérelmeket, akkor gondoskodni kell arról, hogy az informatikai háttér megfelelő időben készen álljon, mert minden rossz lépés a termelőknek veszteséget okozhat.
Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy az új támogatási formákban nem csupán kihívásokat, hanem valódi lehetőségeket kell felfedezni. Kifejtette, hogy a fejlődés kulcsa abban rejlik, hogy optimistán tekintsünk a jövőbe, és a rendelkezésre álló forrásokat a legjobban kihasználva új utakat nyissunk meg.
A klímaváltozás kihívásaira sürgősen reagálnunk szükséges, miközben a természet védelme és megőrzése is kiemelt fontosságú. Emellett a versenyképesség és a hatékonyság növelése is elengedhetetlen célkitűzés. A Green Deal-nek való megfelelés valóban összetett feladat, de az ennek révén elérhető előnyök segíthetnek a szereplők számára abban, hogy még sikeresebbek és eredményesebbek legyenek.
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy az uniós támogatások egyre komplexebb feltételeket támasztanak a résztvevők számára, és ezeknek a kihívásoknak a leküzdése elektronikus megoldások nélkül elképzelhetetlen. A szakpolitikus úgy véli, hogy a következő évben nem várható jelentős tartalmi változás, a lényeges átalakulásokra valószínűleg csak 2025-től számíthatunk. Ez az év különösen érdekes lehet, mivel a tervezett konstrukciók kidolgozása jövőre zajlik, és azok elfogadása után várhatóan új lehetőségek nyílnak meg.
A műtrágyaárak drámai csökkenésen mentek keresztül, ugyanakkor a jövőbeli trendek inkább stagnálásra vagy mérsékelt drágulásra utalnak, bár az utóbbi valószínűleg nem lesz túl jelentős. A termelők számára a jelenlegi terményárak miatt elkerülhetetlenné vált, hogy olyan alternatív megoldásokat keressenek, amelyek segítenek csökkenteni a költségeiket, így a felhasználás várhatóan csökkenni fog a korábbi évekhez képest. A kereslet csökkent, miközben a gyártók folyamatosan termelik a műtrágyát, ezért nem meglepő, hogy egyes gyárak időszakosan csökkentik vagy akár leállítják a termelésüket - mondta Suba Péter, a LogFert Kft. regionális tanácsadója. Hozzátette, hogy az árak a korábbi csúcsokkal összevetve alacsonyabbak, és a gázárak tavasz végéig várhatóan nem emelkednek drámai módon, mivel az európai tározók töltöttsége rekordmagasságban van. Kőszegi László, a Hőgyészi Agrokémia Kft. képviselője úgy véli, hogy a jelenlegi készletek miatt nem valószínű, hogy a kínálati piac keresleti piacra váltana. Azok, akik most vásároltak, nem hoztak rossz döntést, mivel a jövőben nem várható, hogy az árak még alacsonyabbra süllyednének. Rozsi József, az Agro-Sükösd Kft. ügyvezető igazgatója pedig megjegyezte, hogy a termelők számára különösen nehéz helyzetet jelentett, hogy 2022-ben rendkívül magas áron vásároltak műtrágyát. Ez a döntés akkor helyénvalónak tűnt, de utólag nézve nem bizonyult a legjobb választásnak.
