Apa-forradalom indult, de a megdöbbentő gyakorlatok következtében egyre inkább apátlan társadalommal kell szembenéznünk.
Az Apa Akadémia alapítója, Léder László véleménye szerint a 20. század során folyamatosan háttérbe szorultak az apák a társadalmi szerepek terén, hiszen főként a pénzkeresés volt a feladatuk. Az utóbbi években azonban jelentős változások mentek végbe: a férfiakat végre felszabadították a hagyományos, macsó normák terhe alól, és ma már egyre elfogadottabb, ha egy férfi kifejezi az érzéseit. Ennek ellenére a modern apaság két fontos területen még mindig nehézségekkel küzd, és kiemelten fontos lenne, hogy átalakítsuk a válás utáni gyakorlatokat.
"Drága szívem! Ha valaha is sikerülne megértenem, hogy mivel foglalkozol" – sóhajt fel a családi vacsora zajában, gyönyörű és okos feleségem. Mielőtt levegőt vennék, hogy válaszoljak, a ragyogó szemű négyéves kislányom szólal meg. "Elmondom neked, anya! Apa emberekkel beszélget a nap folyamán, este pedig bort kortyolgat" – olvashatjuk Léder László, Csendes apa-forradalom című könyvének bevezető soraiban.
Mivel nappal találkoztunk, így a bortól eltekintettünk, "csak" beszélgetünk. A pszichológus édesapa 2017-ben alapította az Apa Akadémiát azzal a céllal, hogy az apák az anyákkal egyenrangú tagjává váljanak a társadalomnak és a családoknak.
Az Apa Akadémia egy innovatív kezdeményezés, amely a modern apaság lényeges kérdéseit célozza meg. Programjaink között előadások, tréningek és személyre szabott tanácsadások szerepelnek, mindezt azért, hogy az apák aktívan részt vehessenek gyermekeik nevelésében és a családi élet formálásában. Célunk, hogy támogassuk az apákat és anyákat abban, hogy a családi kötelékek még szorosabbá váljanak, és a közös élmények gazdagítsák a családi életet.
Léder László, a pszichológiai tapasztalataira támaszkodva, elárulta az Indexnek, hogy az Apa Akadémia létrehozása a nagylányának hatodik születésnapjára esett. "Már a kilencvenes években, amikor az egyetemen tanultam, felháborított, hogy a családpszichológia és fejlődéslélektan vastag tankönyveiben az apák szerepe szinte teljesen háttérbe szorult. Az utolsó évszázadban folyamatosan csökkent az apák társadalmi szerepe a fejlett országokban, ami komoly problémákat generált mind egyéni, mind közösségi szinten. Ennek ellenére senki sem foglalkozott ezzel a jelenséggel. Elfogadottá vált a nézet, hogy az anya marad otthon a gyermekkel, míg az apa kizárólag a pénzkeresésre összpontosít."
Amikor először belekezdtem a témában való előadásaimba, meglepődve tapasztaltam, hogy még a jól iskolázott, művelt apák is felfedezték, hogy a családi életben nekik éppen olyan fontos szerepük van, mint az anyáknak. A pszichológiai kutatások világosan rámutatnak arra, hogy két egyenrangú partner áll a gyermek fejlődése mögött, akik bár eltérő feladatokkal bírnak, együttes erőfeszítéseikkel hozzájárulnak a gyermek boldogulásához.
Léder László véleménye szerint az utóbbi nyolc év során jelentős elmozdulás tapasztalható a témában, amely egyre inkább a közbeszéd és a szakmai diskurzus középpontjába került, így fokozatosan a kollektív tudat részévé vált. A pszichológus örömmel nyugtázza, hogy néhány multinacionális vállalat Magyarországon is bevezette a nyugat-európai apákat támogató mintákat, például a hosszabb szülési szabadság vagy a távmunka lehetősége révén. Ugyanakkor László tisztában van azzal, hogy a vállalati környezetben nem egyszerű innovációt bevezetni, hiszen a meglévő családtámogatási rendszerek, amelyek elsősorban az édesanyákra összpontosítanak, mellett nehéz helyet találni az apákra vonatkozó támogatásoknak.
"Ami nem változik, az az állami szintű családtámogatási rendszer, amelyből az apák továbbra is kimaradnak. Jelenleg az apáknak mindössze öt nap szülési szabadság jár, amelyet ugyan az EU-s irányelvek nyomására tíz napra emeltek, de a hatodik naptól már csak a távolléti díj 40%-a illeti meg őket. Ez a helyzet azt üzeni, hogy bár formálisan növeltük az apák szabadságát, a valós támogatásukra nem mutatunk kellő nyitottságot" - hangsúlyozza Léder László.
A szakértő véleménye szerint gazdasági szempontból téves elképzelés az, hogy a férfiakat ki kellene vonni a munkaerőpiacról.
"Kutatások bizonyítják, hogy azok a munkavállaló apák, akik ilyen jellegű kedvezményeket kapnak a munkáltatójuktól, sokkal lojálisabbak lesznek a céghez. Nem beszélve a családra, illetve a társadalomra gyakorolt jótékony hatásról, hiszen kimutatható, hogy azok az apák, akik a gyermekük születése után sok időt töltenek együtt, életük végéig sokkal mélyebb kapcsolatuk lesz a gyermekükkel. Az elmúlt 25 év izlandi tapasztalatai alapján, ahol apa az első időben otthon lehet, ott a házasságok csupán egyharmada végződik válással, és az ilyen családokban kevesebb alkalommal betegszik meg az anya, az apa és a gyermek is."
Léder László szerint hatalmas változás, hogy felszabadították a férfiakat a macsó béklyó alól, egy fals kép volt ugyanis, hogy a férfi nem mutathatja ki az érzelmeit, nem érzékenyülhet el, nem sírhat. A szakember úgy látja, hogy a férfiak számára fontos a férfitársak mintája, ugyanis elképesztő hatással vannak egymásra, és a másik apa pozitív példája rendkívül inspiráló tud lenni.
A várandóság és a szülés hosszú időn át kizárólag női témakörnek számított. Amikor a feleségemmel elmentünk a terhesgondozásra, a környezetet rózsaszín falak, női életmódmagazinok és "kedves édesanyák" feliratok jellemezték. Sokak számára furcsa volt, hogy férfiként ott tartózkodom, és én magam is feltettem ezt a kérdést: miért vagyok itt? Az apás szülés eddig inkább a férfiak mellékes jelenlétéről szólt, mintha csak nézők lennénk a fontos események során. Az utóbbi időben azonban kezdeményezések és változások nyomán egyre inkább érezhető a pozitív irányú elmozdulás ezen a téren.
A pszichológiai szakértő nézőpontja szerint a modern férfiak apaságához fűződő élményeket nagymértékben befolyásolja, hogy a gyerekvállalás egyre inkább eltolódik az életkor előrehaladtával. A 35-40 éves szülők más prioritásokkal és értékekkel bírnak, mint a húszas éveikben járók. Ugyanakkor a szakemberek hangsúlyozzák, hogy nem létezik egyértelmű válasz arra vonatkozóan, hogy fiatalon vagy idősebb korban válhat valaki jobb szülővé. Sokkal lényegesebb tényezők a személyiségjegyek, a gyermekkorban szerzett tapasztalatok és az apai minták, míg az életkor csupán egy kisebb szerepet játszik ebben a komplex folyamatban.
Léder egy figyelemre méltó megállapítást tett: azoknak a férfiaknak, akik apai figura nélkül nőnek fel, gyakran éppen ez az élmény ösztönzi őket arra, hogy mindent megtegyenek azért, hogy kiváló apák váljanak belőlük. Jellemző, hogy a mai apák sokkal több időt töltenek el gyermekeikkel, mint amennyit saját édesapjuk töltött velük. Ennek eredményeként sokkal szorosabb és mélyebb kötelék alakul ki közöttük, mint ami korábban jellemző volt az apa-gyerek kapcsolatokra.
Sokszor találkozom ezzel a kérdéssel, és mindig örömmel válaszolok. Nem szükséges szuperhősnek lenned; egyszerűen csak légy hű önmagad! Az apai nevelésben a humor kulcsfontosságú, ezért fontos, hogy sok időt tölts el a gyerekeddel, játssz vele, viccelődj, és legyél aktívan jelen az életében. Minden férfi más-más módon éli meg az apaságot, és én abban szeretnék segíteni, hogy minden apa megtalálja a saját, egyedi stílusát, amihez valóban kötődik és működik a családja számára. Ahogy Mark Twain is megjegyezte: „Apám sokat fejlődött a 14-18 éves korom között.” Ez a fejlődés közös folyamat, amelyben mindketten tanulunk egymástól.
Léder László véleménye szerint hazánkban az apaság két jelentős területen szenved hiányt. Egyrészt észleli, hogy sokan nem tudják megfelelően összeegyeztetni a munkájukat és a magánéletüket, ami súlyosan érinti a családi kapcsolatokat. Másrészt, a válási gyakorlatunkat is komoly problémának tartja, amely sürgős reformra szorulna a gyakorlatban.
"Nyugat-Európában a válások után a váltott gondoskodás a preferált megoldás, ami itthon nem akar meghonosodni. Ha a bíróság ítéletet hoz, akkor szinte mindig az anyánál helyezik el a gyereket, az apa pedig korlátozottan, kéthetente vagy még kevesebbszer láthatja. Ez egy embertelen gyakorlat, hiszen személyiségfejlődésben és apa-gyerek kapcsolatban visszafordíthatatlan károkat okoz. A váltott gondoskodás aránya bár lassan növekszik, ezek szinte mindig peren kívüli megegyezésen alapulnak."
Ez az apaság legfájóbb sebe, amely folyamatosan újratermeli az apátlan társadalom problémáit. Valójában ez egyfajta nemzeti szintű apátlanító gépezet. Ismerek olyan eseteket, ahol pszichiátriai kihívásokkal küzdő, instabil idegzetű anyák kapták meg a felügyeleti jogot, ami gyakorlatilag emberkísérletnek tekinthető. Ezen a felháborító gyakorlaton sürgősen változtatni kellene a családok és a nemzet jövője érdekében.
Léder határozottan megfogalmazza álláspontját: az apai figura hiánya komoly akadályt jelent, mivel az apával való kapcsolat alapvetően befolyásolja, hogy valakiből milyen partnerré és szülővé válik. Az egyedülálló anyáknak tehát elengedhetetlen, hogy férfi példaképeket biztosítsanak gyermekeik számára, legyen szó tanárokról, edzőkről vagy akár családtagokról. Az apátlanság nem csupán egyéni szinten érezteti hatását; társadalmi szinten is jelentős problémákat generál. A fiúknál megnövekedett a törvénysértések kockázata, míg a lányok esetében a sértett szerepbe való beleragadás valósulhat meg.
"Ezt a találó és találó sort adták elő a nagylányom iskolai ünnepségén a diákok - osztja meg gondolatait Léder László. - A magyar iskolarendszer férfiak által való megerősítésének nemzeti programra lenne szüksége. Ha egy iskolán belül a férfi és női tanárok aránya harmonikusan van jelen, az kedvező hatással van a gyermekek viselkedésére és tanulmányi teljesítményére. Jelenleg azonban a helyzet nem optimális, hiszen az általános iskolákban a férfi tanárok száma csekély, míg a középiskolákban már valamivel kedvezőbb a helyzet."
A szakértő szerint óvó bácsikra is szükség lenne, hiszen az óvoda és az iskola nagyon fontos színhely a gyerekek fejlődése szempontjából, elengedhetetlen, hogy női és férfi mintát is lássanak.
Az apák támogatása napjainkban az egyik legfontosabb ajándék, amit az anyák számára nyújthatunk. Egy elkötelezett és figyelmes édesapa mellett az anyák sokkal könnyebben valósíthatják meg álmaikat, legyen szó karrierépítésről vagy a családi életben való helytállásról. Az apák aktív részvétele nem csupán a mindennapok terheit osztja meg, hanem lehetőséget ad az anyáknak, hogy teljesebbé váljanak mind a szakmai, mind a szülői életükben.
Léder László számára az apaság nem csupán egy szerep, hanem egy életre szóló küldetés. Elkötelezett amellett, hogy a férfiak életében az apaság élményei ne maradhassanak ki. Ennek érdekében élménynapokat szervez, ahol a tudományos megközelítések helyett az apai lét gazdag tapasztalataival és érzelmi aspektusaival foglalkoznak. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak arra, hogy a résztvevők mélyebben elmerüljenek az apaság valódi értékeiben és kihívásaiban.
