Az Alaptörvény módosítása révén öt évvel megemelik az ügyészi korhatárt.
Mint arról beszámoltunk, a Fidesz parlamenti frakciója március 11-én késő éjszaka benyújtotta az Alaptörvény tizenötödik módosítását, amelynek általános vitáját március 18-án kezdi meg az Országgyűlés.
A tizenegy cikkből álló javaslat egyik rendelkezése eddig kis figyelmet kapott. Az előterjesztés 6. cikke ugyanis módosítja az Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdését. Az új rendelkezés így szól:
Az ügyészi szervezet élén a legfőbb ügyész áll, aki felelős a teljes irányításért és az ügyészek kinevezéséért. Kivételt képez a legfőbb ügyész, mivel az ügyészek szolgálati jogviszonya legfeljebb az ügyész hetvenedik születésnapjáig tarthat.
Ellenben a hatályos jogszabályok értelmében az ügyész szolgálati jogviszonya addig tartható fent, amíg el nem éri az általános öregségi nyugdíjkorhatárt.
A javaslat indoklása úgy fogalmaz, hogy a bírói és ügyészi pálya egymástól elválaszthatatlan, és egyenlően járul hozzá a jogállamiság és az igazságszolgáltatás működéséhez. Ezért "az igazságszolgáltatás stabilitása megköveteli, hogy a tapasztalt, nagy gyakorlattal rendelkező bírák és az ügyészek szolgálati jogviszonya - az életpálya lezárására vonatkozó szabályok tekintetében - hasonló elvek mentén kerüljön szabályozásra".
Az Alaptörvény módosítása, amely várhatóan 2026. január 1-jén lép életbe, várakozások szerint segíthet az ügyészség létszámproblémáinak enyhítésében is.
Polt Péter legfőbb ügyész legutóbbi országgyűlési beszámolójában kiemelte, hogy két évvel ezelőtt az engedélyezett ügyészi álláshelyek száma 2017 volt. Azonban 2023 végére 153 pozíció továbbra is betöltetlenül állt. A jelentés emellett arra is rávilágított, hogy...
2023-ban a 60. életévüket betöltött ügyészek száma 162 volt, így - hangsúlyozta a beszámoló - a következő öt évben az ő nyugdíjazásuk várható.
Az Alaptörvény legutóbbi módosítása 2024 decemberében valósult meg, amikor is a jogalkotók arra az elhatározásra jutottak, hogy a legfőbb ügyészt nem csupán az ügyészek sorából lehet megválasztani. A tizennegyedik módosítás értelmében 2025. január 1-jétől a következő rendelkezés lépett életbe az Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdésének helyébe:
A legfőbb ügyész posztját a köztársasági elnök ajánlása alapján az Országgyűlés tölti be, méghozzá egy kilenc évre szóló mandátummal. A megválasztáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatása szükséges.
A legújabb módosítás értelmében az Alaptörvényből eltávolításra került az "az ügyészek közül" kitétel. Vejkey Imre, a KDNP-s Igazságügyi Bizottság elnöke, aki a javaslatot benyújtotta, hangsúlyozta, hogy a rendszerváltoztatás óta a legfőbb ügyészi posztot betöltő három személy közül kettő nem volt ügyész a megválasztásakor. Ezzel a lépéssel a jogi kereteket a hazai gyakorlat mellett a nemzetközi normákhoz is igazítják. Számos európai ország, mint Hollandia, Lengyelország, Dánia és Svédország esetében is megfigyelhető, hogy a legfőbb ügyész pozíciójához nem szükséges ügyészi háttér. A módosítás lehetőséget ad arra, hogy az Országgyűlés ne csupán ügyészekből választhassa meg a legfőbb ügyészt.
A rendszerváltozást követően a legfőbb ügyészi poszton eltöltött időszakban figyelemre méltó, hogy a három legfőbb ügyész közül kettő a civil szférából érkezett. 1990-ben Györgyi Kálmán, aki az ELTE büntetőjogi tanszékének egyetemi docense volt, vette át az ügyészség irányítását. Ezt követően, 2000-ben Polt Péter lépett a helyére, aki korábban az ombudsman általános helyetteseként szerzett tapasztalatokat.
Borítókép: Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. december 13-án. Fotó: Kovács Attila / MTI.
