Az egész nemzetgazdaságra jelentős hatással bír, hogy a KSH becslései szerint...

Az elmúlt hónapok alacsonyabb átlaghőmérséklete miatt emelkedett a gáz ára, azonban a rezsicsökkentéssel kapcsolatban komoly eltérés van a KSH és az MVM adataiban. A statisztikai hivatal átlagár számítása ráadásul közvetlenül hatással van az inflációs adatokra.

Az elmúlt hónapok alacsonyabb átlaghőmérséklete miatt emelkedett a gáz ára, azonban a rezsicsökkentéssel kapcsolatban komoly eltérés van a KSH és az MVM adataiban. A statisztikai hivatal átlagár számítása ráadásul közvetlenül hatással van az inflációs adatokra.

A KSH júliusi inflációs jelentése szerint a háztartási energia költségei átlagosan 10,9%-kal emelkedtek, amelyen belül a vezetékes gáz ára 23,1%-kal nőtt. A rezsiköltségek jelentős hatással bírnak a háztartások pénzügyeire; a gázár növekedése körülbelül 0,4%-kal járult hozzá az augusztusi inflációs mutató emelkedéséhez - olvasható a G7 elemző írásában.

A háztartási energia ára elvileg stabilnak kellene maradnia, mivel a rezsicsökkentés következtében ezt jogszabály biztosítja. A Fidesz politikai stratégiájának középpontjában éppen az áll, hogy a lakosság számára rögzített áron áll rendelkezésre a földgáz és az elektromos energia.

A rendszer a 2021-es energiaválság miatt fenntarthatatlanná vált, a kormánynak bele kellett nyúlnia, amivel kivárt egy évet a választás miatt. Az új rendszerben az átlagfogyasztásig maradt meg a rezsicsökkentett ár, fölötte azonban jóval magasabb díjat határoztak meg. A gáz esetében ez 767 forint volt köbméterenként, szemben a 100 forintos kedvezményezes árral.

A portál információi szerint a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) az átlagár meghatározása során jelentős nehézségeket okozott a rendszer, mivel a díj mértéke attól függött, hogy mekkora részesedésben lesznek azok a háztartások, amelyek a kedvezményes kvótán kívül esnek.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a háztartások által használt gáz és elektromos energia áraiban bekövetkezett változásokat a fogyasztóiár-index számítása során a családok érintettségének arányában elemzi. Ennek alapján a KSH becsléseket készít arról, hogy a háztartási szektor összességében mennyi pénzt költött a gázra és az elektromos energiára a korábbi (2022. augusztus 1. előtti) és az új árak figyelembevételével.

Ebből következik, hogy a 2022 nyara óta nyilvánosságra hozott inflációs adatokban szereplő gázár a felhasználás mértékétől függ: amennyiben a lakosság összfogyasztása növekszik, úgy a kimutatott ár is emelkedik; ellenkező esetben, ha a háztartások kevesebb gázt használnak, az ár csökken.

Ahogy az várható volt, a lakosság mindenki elkezdte csökkenteni a gázfogyasztását, ami a téli hónapokban 100-200 millió köbméterrel kevesebb használatot jelentett a korábbi szokásokhoz képest. A rezsiemelést megelőző időszakban a háztartások inkább túlfogyasztották az energiát, de azóta a gáz iránti kereslet 15-20 százalékkal csökkent, mint amilyen volt hasonló hőmérsékleti viszonyok mellett néhány évvel ezelőtt.

2024 végén és 2025 elején a korábbi évekhez képest hűvösebb volt, különösen októberben, novemberben és februárban, így az ebben a félévben közel 450 millió köbméterrel használt el több gázt a lakosság, mint egy évvel korábban.

A statisztikai hivatal az elhasznált mennyiség alapján állapítja meg a vezetékes gáz árát, ami azt eredményezte, hogy az árak emelkedésnek indultak, ám az adatfeldolgozás késlekedése miatt ez a folyamat két hónapos csúszással következett be. Tehát februárban, amikor a fogyasztás tetőzött, az árak még stabilak maradtak, viszont áprilistól kezdve drámai emelkedést mutattak az átlagos árak.

A nyári áremelkedés hátterében tehát ez áll, de a drágulás mértékének pontos magyarázata már bonyolultabb feladat. A KSH korábban, a rezsiemelés idején, 20 százalékra becsülte azok arányát, akik kikerültek a rezsicsökkentett kvótából. Ez a szám azonban gyorsan a felére csökkent, és azóta is ezen a szinten stagnál.

A portál kérésére a hivatal nemrég azt írta: a vezetékes gáz esetén a fogyasztás 12,2 százaléka esett a magasabb árkategóriába a 2025. júliusi adatokban (2024. június - 2025. májusi fogyasztási adatok alapján). A háztartások mennyiségére vonatkozóan pedig a KSH becslései szerint 17,5 százalék lépte át a limitet.

Az MVM álláspontja szerint a kedvezményes tarifákból kikerülők száma lényegesen alacsonyabb, mint ahogyan azt sokan gondolják. A lakossági fogyasztók számlázásáért felelős cég a portálunk által tett megkeresésre válaszolva kifejtette: "A rezsiemelés előtt a lakossági ügyfelek körülbelül egynegyede használt többet a rezsicsökkentett gázmennyiségből, azonban ez a szám viszonylag rövid időn belül 6-7 százalékra csökkent, és azóta érdemben nem mutatott változást. A versenypiaci árakat figyelembe véve az elfogyasztott mennyiség csupán 3 százalékot képvisel az összmennyiséghez viszonyítva, ami drámai csökkenés a 2022 augusztusa előtt mért 15 százalékhoz képest."

Az MVM szerint a hideg hónapok ugyan okozhattak az ügyfeleknél egy-egy hónapban megnövekedett földgázfelhasználást, de éves szinten jellemzően még így is a kedvezményes mennyiségen belüli fogyasztás tapasztalható az eddigi elszámolások alapján.

Az eltérés figyelemre méltó, mivel a KSH adatai szerint a teljes fogyasztás 12,2%-a, míg az MVM értékelése alapján csupán 3%-a esik a kedvezményezettek kategóriájába.

Az eltérés nem csupán elméleti kérdés, hanem a nemzetgazdaságra is jelentős hatással van. Különösen befolyásolja az infláció alakulását, valamint az ehhez kapcsolódó mutatók és intézkedések, például az inflációkövető adóemelések mértékét. Az MVM által közzétett adatok szerint a statisztikai hivatal által megjelölt 175 forintos köbméterenkénti átlagár helyett valójában csupán 121 forintot mutat a számítás. Amennyiben a KSH a júliusi adatok elemzésekor ezt az alacsonyabb értéket figyelembe veszi, az inflációs mutató körülbelül 0,7 százalékkal maradna el a hivatalosan közzétett 4,3 százaléktól.

A portál elemzése rávilágít arra, hogy a KSH becslései lényegesen befolyásolhatják a hazai inflációs helyzetet, ami sajnos visszaélésekre is alkalmat adhat. Az ideális megoldás az lenne, ha az MVM a tényleges fogyasztási adatok alapján szolgáltatná az információkat a KSH számára, elkerülve ezzel a becslésekből fakadó bizonytalanságokat és az inflációt érintő számok manipulálásának lehetőségét.