Az Európai Bizottság éles kritikával illeti az államosítást, míg az egyház a lombikprogram teljes rendszerét támadja.

Majdnem öt évtizeddel ezelőtt, 1978. július 25-én, az angliai Oldhamben született meg a világ első lombikbébije, Louise Brown. Ez a kislány a mesterséges megtermékenyítés módszerével jött világra, amely a petesejt és a spermium laboratóriumi környezetben való egyesítését jelenti. A folyamat során a női testből nyert petesejtet és a férfi spermát egy speciális tálcán helyezik el, ahol kedvező körülmények között találkozhatnak. Amennyiben a megtermékenyítés sikeres, és a sejt osztódásnak indul, a fejlődő sejtcsomót beültetik a méhbe, ahol lehetősége nyílik a beágyazódásra a méh belső rétegébe.

A lombikbébi eljárás az utóbbi évtizedek során a modern orvostudomány egyik alapvető és elterjedt módszerévé nőtte ki magát, hiszen világszerte már több mint nyolcmillió gyermek érkezett a világra művi úton. Az eljárás megalkotásáért felelős Robert Edwards 2010-ben orvosi-élettani Nobel-díjat nyert, majd egy évvel később lovaggá ütötték, elismerve ezzel a tudományos közösség számára végzett kiemelkedő munkáját.

Louise Brown születését követően, 1988. augusztus 24-én, Pécsett érkezett a világra az első magyar lombikbébi, Zsuzsanna. Zsuzsanna a GIFT-módszer segítségével jött létre, amely során a méhtüszőből kiemelt érett petesejtet kombinálták a férfi spermiummal, majd ezt követően azonnal visszahelyezték a méhkürtbe. Egy évvel később, szintén Pécsett, már az első "klasszikus" hazai lombikbébi is megszületett, aki in vitro megtermékenyítés révén jött a világra.

Háromszázezerre tehető azoknak a pároknak a száma, akiknek természetes úton nem jön össze a gyermekáldás, és a számuk folyamatosan emelkedik. Hazánkban 2023-ban 85 ezer újszülött jött világra, ebből körülbelül 2300 lombikbébi.

A lombikeljárás már a kezdetektől fogva élénk viták tárgyát képezi, különösen a katolikus egyház részéről, amely éles kritikával illeti ezt a módszert, hasonlóan az abortuszhoz és az eutanáziához. A klérus véleményét II. János Pál pápa fogalmazta meg részletesen Az élet evangéliuma című enciklikájában, amelyet 1995. március 25-én adtak ki.

A mesterséges megtermékenyítés különböző formái, amelyek első pillantásra az élet szolgálatában állnak, és gyakran jó szándékkal hajtják végre őket, valójában újabb támadási lehetőségeket nyitnak meg az élet ellen. Ezek az eljárások erkölcsileg megkérdőjelezhetőek, mivel elválasztják az életkezdeményezést a házastársi kapcsolatok szent aktusától. Ráadásul sok esetben nemcsak a megtermékenyülés, hanem az embrió fejlődése is kudarcot vall, így az éppen megfogant élet halálos veszélynek van kitéve. Továbbá, a beültetéshez szükségesnél gyakran több megtermékenyítést végeznek, minek következtében a "számfölötti embriókat" elpusztítják, vagy tudományos és orvosi kísérletekhez használják fel. Ezzel az emberi életet csupán "biológiai anyagként" kezelik, amely felett szabadon rendelkezhetnek.

A Pápai Tanács az Életért nevű testülete 2010-ben egy jelentős konferenciát tartott, amelynek témája az emberi nemzés méltósága és a reproduktív technológiák vizsgálata volt antropológiai és etikai szempontból. Ezen a rendezvényen fontos nyilatkozatot fogadtak el, amely a modern technológiai fejlődés és az emberi élet értéke közötti összefüggéseket boncolgatta.

A tanács ismételten hangsúlyozta, hogy a megtermékenyített petesejt már emberi életnek minősül, ezért ugyanolyan jogok illetik meg, mint bármely más embert. Ennek következményeként elutasítják az embriókon végzett kutatásokat, amelyeket "tömeggyilkosság ártatlan áldozataiként" emlegettek, kiemelve, hogy "semmiféle háború vagy természeti katasztrófa nem követelt eddig ennyi áldozatot". A tanács elismerte, hogy minden emberpár jogosan érez fájdalmat, ha nem tudnak gyermeket vállalni, és a katolikus egyház is támogatja a gyermekáldás szándékát. Ugyanakkor a Szentszék figyelmeztetett, hogy léteznek határok: a gyermek iránti vágy nem válhat önző és túlzó hozzáállássá, amely szerint mindenkinek joga lenne utódhoz jutni, bármilyen eszköz felhasználásával.

Lényegében a hivatalos vatikáni álláspontot tolmácsolta Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke is, amikor 2017-ben egy interjújában közölte:

A lombikbébiprogrammal kapcsolatban felmerülő aggályok közé tartozik, hogy az élet nem a férfi és nő természetes összefonódásából származik, hanem mesterséges körülmények között jön létre. Ezen eljárás során gyakran több embrió is keletkezik, amelyek közül sokat vagy lefagyasztanak és tárolnak, vagy sajnos elpusztítanak. A katolikus egyház álláspontja szerint a mesterséges megtermékenyítés nem összeegyeztethető a hitelveikkel.

2023 májusában az Apor Vilmos Katolikus Főiskola és a Katolikus Szeretetszolgálat közös rendezvényén, amely a természetes gyermekáldást támogató kezdeményezéseket népszerűsítette, a püspök hangsúlyozta, hogy az egyház elutasítja a mesterséges beavatkozásokat. Ezzel szemben a természetes családtervezést erőteljesen ajánlja. Szavai szerint Magyarországon egyre inkább teret hódít az a program, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a párok orvosi eljárások mellett természetes módon is hozzáférhessenek a gyermekvállalás öröméhez.

Hisszük, hogy ha látni fogják a rászoruló párok, hogy más út is van, mint a lombikbébiprogram, akkor talán ezt fogják választani

- húzta alá a győri megyéspüspök, megjegyezve, hogy az utóbbi időkben fiatalok sokasága keresi a természetes lehetőségeket, vallási indíttatástól függetlenül is.

Bár az Orbán-kormány nem osztja a mesterséges megtermékenyítést elutasító egyházi nézeteket, néhány évvel ezelőtt jelentős átalakításokat hajtottak végre az egészségügyi ellátó rendszerben. 2019-ben indult el a meddőségi központok államosítása, amikor a kormány bejelentette, hogy hat privát meddőségi klinikát állami irányítás alá von. Ezzel párhuzamosan ingyenessé tették a szűrővizsgálatokat, a kezeléseket, valamint a szükséges gyógyszereket is. Két évvel később, 2021-ben, törvényt fogadtak el, amely 2022. július 1-jétől kizárólag az állami meddőségi centrumok számára engedélyezte a mesterséges megtermékenyítési eljárásokat Magyarországon.

Az egészségügyi törvény értelmében a reprodukciós eljárások kizárólag szakképzett orvosi ajánlás birtokában, és a szükséges működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatóknál végezhetők. A közfinanszírozott beavatkozások pedig csak azoknál a szolgáltatóknál igényelhetők, akik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel kifejezetten erre a célra szerződtek.

A 70/2023. (XII. 23.) BM-rendelet megerősíti, hogy a nők számára továbbra is ingyenes a kezelés 45 éves korig. Emellett a társadalombiztosítás öt beavatkozást támogat, és ha ezek közül legalább egy gyermek megszületik, akkor további négy beavatkozás igényelhető a TB terhére. Kivételes esetektől eltekintve új stimulációt csak akkor lehet kezdeni, ha a párok már felhasználták az összes fagyasztott embriót. A szabályozás értelmében 36 év alatti nők esetében az első beültetéskor egy embriót ültetnek vissza, míg 36 év felett két embrió beültetése történik.

A BM-rendelet értelmében indultak el a Meddőségi Szakambulanciák a vármegyei kórházakban. Ezek az intézmények lehetőséget biztosítanak a teljes körű meddőségi kivizsgálásra, valamint tanácsadási szolgáltatásokra és inszeminációs eljárásokra is.

Tavaly decemberben az Európai Bizottság újabb lépést tett a kötelezettségszegési eljárás keretében hazánk ellen, mivel a testület úgy véli, hogy a hazai orvosilag asszisztált reprodukcióra vonatkozó szabályozás sérti az uniós piac alapelveit. A jogszabályok módosítása következtében a külföldi magánszereplők számára kiadott összes engedély érvényét veszti, ami ellentétes az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. cikkével, amely a letelepedés szabadságát védi.

A szabad letelepedés biztosítja azt a jogot, hogy valaki önálló vállalkozóként indítson és folytasson gazdasági tevékenységet. Ez magában foglalja a vállalatok létrehozását és irányítását, különös tekintettel az 54. cikk második bekezdésében említett társaságokra. Az egyes országok jogi keretei határozzák meg a helyi állampolgárok számára előírt feltételeket, figyelembe véve a tőkére vonatkozó előírásokat is.

A magyar kormány februárig köteles reagálni az Európai Bizottság által jelzett problémákra. Amennyiben nem válaszolnak, a bizottság a kötelezettségszegési eljárás keretén belül indokolással ellátott véleményt fogalmazhat meg.