Az ócsai láperdő varázslatos világában közel ötven önkéntes fáradhatatlanul dolgozott, hogy megfékezze az őshonos élővilágot veszélyeztető invazív zöld juhárt.
Az ócsai láperdőben, 2025 májusának utolsó napján, közel ötven lelkes önkéntes fáradozott azon, hogy megfékezze az őshonos élővilágot fenyegető invazív zöld juharfák terjedését. E tevékenységek révén a láp ökoszisztémája újra erőre kaphat, mielőtt végleg zöld sivataggá alakulna. A zöld juhar napjainkra komoly természetvédelmi kihívássá vált, különösen a homokos talajokban és az ártereken. Ócsán, Pest vármegyében, szinte teljesen kiszorította az őshonos kőrist és tölgyet, így a helyi biodiverzitás megőrzéséért való küzdelem rendkívül fontos.
Ha alaposan megfigyelünk egy olyan erdőt, amely kizárólag zöld juharfákból áll – és sajnos egy idő után csak ez a fajta fa marad meg benne –, akkor egy zöld sivatag tárul elénk. Az aljnövényzet gyakorlatilag hiányzik, és a rovarok, valamint az állatok száma is drasztikusan csökken. Ahhoz, hogy ez az erdő valóban fennmaradhasson, sürgős beavatkozásra van szükség. Bár a zöld szín miatt sokan azt gondolják, hogy ez még mindig egy erdő, valójában már nem az – figyelmeztetett az Index cikkében.
"Amit ma csinálunk, az nem a kedvenc elfoglaltságunk. Azért leszünk erdőmentők, hogy minél több erdőt létesítsünk, fákat ültessünk, gondját viseljük egy-egy erdőterületnek, de vannak olyan helyzetek, amikor ez csak úgy lehetséges, hogy életeket kell elvennünk. Ez borzalmas érzés, viszont ha ezt nem tennénk, halálra ítélnénk az erdőket." Csanádi Viktor, az Erdőmentők egyik alapítója súlyos szavakat intézett az összegyűltekhez, akik az ezt követő néhány órában az ócsai láperdőben irtották a zöld juhart.
Az invazív növényfajok folyamatosan növekvő fenyegetést jelentenek természeti kincseink számára. Ezek az idegen eredetű növények fokozatosan kiszorítják az őshonos növényeket, átalakítják az erdei ökoszisztémák felépítését, és hozzájárulnak a biológiai sokféleség csökkenéséhez. Az ilyen változások nem csupán a növényzetet érintik, hanem a helyi állatvilágot és az ökológiai egyensúlyt is veszélyeztetik.
Az eredetileg dísznövényként Magyarországra hozott zöld juhar (Acer negundo) eluralkodott a Budapest határától néhány kilométerre fekvő ócsai láperdőben.
Az invazív faj Észak-Amerikából érkezett hozzánk, és idővel erdészeti célokkal is telepítették. Mára azonban komoly természetvédelmi kihívássá nőtte ki magát, különösen a homoktalajokban és az ártereken. Ócsán például szinte teljesen kiszorította az őshonos kőriseket és tölgyfákat, ami aggasztó hatással van az ottani ökoszisztémára.
A tavasz utolsó napján ötven lelkes természetbarát gyűlt össze, hogy bicskával és vonókésével újjáélessze az ócsai láp varázslatos világát és annak őshonos élőlényeit. Mivel ezen a vidéken nem kell konkurenciával számolniuk, elengedhetetlen, hogy megállítsák a gyorsan terjedő zöld juhar invázióját – állt a közleményben.
Az esemény a Duna-Ipoly Nemzeti Park és az Erdőmentők közös kreatív elképzeléséből fogant, míg a CsúcsÜccsi csapata anyagi támogatásával segítette a megvalósulást. A rendezvény keretében közel 40 elhivatott önkéntes gyűlt össze, akik több száz fát gyűrűztek meg.
A zöld juhar főleg az erdők második lombszintjében alkot egynemű állományokat, de gyakran előfordul gyepeken és parlagterületeken is. Jelenléte jelentősen akadályozza a természetes erdőmegújulást: kiszorítja az őshonos fa- és cserjefajokat, elszegényíti a lágyszárú növényzetet, és ennek következtében a vegetációhoz kötődő állatvilág - például az értékes, természetes ártéri erdőkben élő rovarfajok - is eltűnik a területről. Emellett allelopátiás hatással is rendelkezik, vagyis olyan vegyületeket bocsát ki, amelyek gátolják a környezetében élő növények fejlődését.
Nagy István, a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakértője rámutatott, hogy a zöld juhar egyfajta "előnyös" invazív fajnak számít, mivel különböző mechanikai eljárásokkal hatékonyan visszaszorítható. Az egyik ilyen módszer a kéreggyűrűzés, amely segíthet a faj populációjának csökkentésében.
A fa kérgének lehántása nem csupán a nedvkeringés leállítását jelenti, hanem egyúttal kedvező feltételeket teremt a gombák számára is, amelyek így könnyen megtelepedhetnek rajta, és tovább terjeszthetik a problémát. Ennek következményeként a növény végül elkerülhetetlenül el fog pusztulni - magyarázta a szakértő. Érdemes megjegyezni, hogy a gyűrűzés sokkal hatékonyabb módszer, mint a fa teljes kivágása, hiszen míg a kivágott juhar képes újra sarjadni, a nedvkeringés megszűnésével a fa véglegessé válik.
