Az OTP bank hivatalosan is reagált az uniós bíróság által a devizahiteleseket érintő ügy kapcsán hozott döntésre.
Csak kivételes esetekben - ahol a bíróság már megállapította az árfolyamkockázati tájékoztatás hiányosságait - lehet irányadó az április végén az Európai Unió Bírósága (EUB) által hozott döntés - nyilatkozta az Indexnek Florova Anna, az OTP Bank lakossági hitelezési vezetője. Az Index által végzett elemzés szerint még a megugró árfolyamok mellett is kedvezőbb lehetett a devizaalapú lakáshitel, mint a piaci forinthitel.
A OTP Bank lakossági hitelezési vezetője többek között arra mutatott rá lapunknak, hogy
Az Index számításai szerint
Az OTP Bankot nem érte váratlanul az Európai Unió Bíróságának (EUB) április végi határozata, mivel ez az ítélet csupán a devizahiteles ügyek egy szűk körére vonatkozik, ahol az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás nem volt megfelelő - nyilatkozta az Indexnek Florova Anna, a bank lakossági hitelezési vezetője. Rámutatott, hogy az EUB döntése egy specifikus ügyre összpontosít, egy gépjárműlízing-szerződésre, amelynek érvénytelenségét már korábban a Kúria is megállapította.
A 2014-től hatályos devizahiteles törvények emlékeztetnek arra, hogy a devizaszerződések árfolyamrésére vonatkozó rendelkezések érvénytelenségét jogszabályi keretek között rendezték. Ezzel szemben a hitelfelvétel előtti árfolyamkockázati tájékoztatásra vonatkozóan nem alakult ki egységes szabályozás. A jogalkotó úgy döntött, hogy az ügyfelek előzetes tájékoztatásának megfelelőségét minden esetben egyedi elbírálás alá helyezi, így az adott ügyben eljáró bíróságokra bízta a döntést.
A 2000-es évek közepén az ügyfelek egyre inkább alternatív megoldásokat kerestek a forinthitelekhez képest kedvezőbb lehetőségek terén, ami arra késztette a bankokat, hogy reagáljanak a piaci igényekre. Az OTP Bank különösen nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy részletesen tájékoztassa ügyfeleit a devizahitelek kockázatairól, hiszen a késlekedés nem volt opció. Már 2004 júliusától a devizaalapú hitelszerződésekben kötelezővé tették az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatást, amelyet az ügyfelek az aláírásukkal hitelesítettek. A jelenlegi bírósági gyakorlat szerint ez a tájékoztatás mind az OTP Bank, mind az OTP Jelzálogbank esetében megfelelőnek minősül – tette hozzá a szakértő.
A hitelezési vezető véleménye szerint a legújabb döntés irányadó lehet olyan helyzetekben, amikor a bíróság megállapítja, hogy az árfolyamkockázati tájékoztató hiányosságai miatt a szerződés érvénytelennek minősül.
Az OTP szakértője, Florova Anna véleménye szerint alaptalanok azok a kritikák, amelyek azt állítják, hogy a devizahiteles ügyfelek nem kaptak megfelelő támogatást a kormánytól. Kiemelte, hogy bár a jogalkotónak nincs szüksége egy kereskedelmi bank védelmére, a devizahitelek utólagos kezelésével kapcsolatban nem értettek egyet a kormánnyal, különösen a veszteségek pénzügyi szektorra való egyoldalú áthárítása miatt. Ugyanakkor visszatekintve elismerte, hogy a devizahitelek forintosításának időzítése, 2015 elején, különösen kedvező volt, hiszen ez közvetlenül megelőzte a svájci frank árfolyamának a Svájci Jegybank általi "elengedését". Enélkül a devizahitelek összköltsége a teljes futamidő alatt körülbelül 1000 milliárd forinttal is magasabb lett volna.
Florova Anna véleménye szerint a kormányzat ilyen és hasonló helyzetekben az ügyfelek érdekeit helyezte előtérbe, míg a bankok számára kedvezőtlen intézkedéseket hozott. Ezek a lépések közé tartozott például...
Florova Anna véleménye szerint az ügyfelek aktívan kihasználták ezeket a lehetőségeket, és azóta is körültekintően törlesztik, vagy akár már teljesen lezárták a hiteleiket. A lakáshitelek révén sokan megvalósíthatták lakásvásárlási álmaikat. Azóta a mikro- és makrogazdasági környezetben számos változás történt, és a hitellel beszerzett ingatlanok értéke is jelentős növekedésen ment keresztül.
A szakértő a NAV által közzétett, szűrt ingatlanforgalmi statisztikákra hivatkozik, amelyek szerint...
Az értékek emelkedése szembetűnő, ha a 2008-as árszintekhez viszonyítunk: az országos átlag szerint ez a növekedés kissé meghaladja a négyszeres szintet, míg Budapesten pontosan négyszeres emelkedést tapasztalhatunk.
Még ha léteznének olyan tranzakciók, amelyeknél nem készült kockázatfeltáró nyilatkozat, és a bíróság az áprilisi precedens alapján egyedi ügyben úgy döntene, hogy az ügyfélnek azonnal vissza kell térítenie az eredetileg felvett összeget, felvetődik a kérdés: vajon a hitel segítségével végrehajtott vásárlás és az azóta bekövetkezett értéknövekedés tekinthető-e jogos vagyonszerzésnek, illetve esetleges vagyonnövekedésnek? Más szóval, milyen módon kompenzálja az ügyfél a bank által biztosított hitelösszeg időbeli értékét?
Ezek a nyitott kérdések újabb jogi viták kiindulópontját jelenthetik.
Felvetésünkre, hogy a bíróság döntése nem fizikai, hanem pénzügyi elszámolásra vonatkozna, ahol az elszámolás alapja a jegybanki alapkamat lehet, az OTP Bank szakértője arra emlékeztetett, hogy az elmúlt másfél évtizedben szép számmal voltak olyan hónapok, amikor a jegybanki alapkamat szintje felülmúlta a piaci forintalapú lakáshitel-kamatokat. Összességében a hitelintézet számításai szerint az érintett - hangsúlyozottan egyedi - esetekben az ügyfelek terhe csak kismértékben csökken majd. Ha az adós időközben nem tett eleget törlesztési kötelezettségének - sajnos többen tettek így külső tanácsra -, akkor a mostani elszámolás során rendkívül magas, ráadásul az elszámolás nyomán egyösszegben fizetendő teherrel találhatják szembe magukat még azok is, akiknek a bíróság által van/lenne módja visszatérítést kapni.
