Sok családi vállalkozás nem fordít kellő figyelmet az utódlás kérdésére, így gyakran nem a legprofesszionálisabb módon közelítik meg ezt a kulcsfontosságú folyamatot.
Június 4-én újra megrendezésre kerül a Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum! A magyar vállalkozások jelenlegi helyzete nem éppen rózsás, ezért elengedhetetlen, hogy minden lehetséges forrást, beruházási kedvezményt és költségcsökkentő fejlesztési lehetőséget kihasználjunk. A debreceni esemény remek alkalmat kínál arra, hogy a résztvevők a gazdasági perspektívákról és a vállalkozások előtt álló új lehetőségekről tájékozódjanak. Ne hagyja ki ezt az értékes eszmecserét!
A Corvinus 145 hazai vállalkozást (többségében családi céget) vizsgált meg négy kritérium (személyi, tárgyi, családi és kulturális dimenziók) alapján abból a szempontból, hogy egy vállalkozás mennyire érett üzleti szempontból. Ezen mutatók alapján pedig egy professzionalizációs indexet alkottak az egyetem kutatói.
A felmérésbe bevont 145 cég közül 130 családi cégnek számít. A kérdőíves felmérés alapján kielemzett vállalkozások közé olyan cégek kerülhettek, amelyek többségi hazai tulajdonban vannak, illetve méretük szerint mikrovállalkozás felettinek számítanak (legalább 2 millió eurós árbevétel és/vagy minimum 10 fős létszám). Így a felmérés nagyvállalatokra is kiterjedt kis- és középvállalkozások mellett.
A kutatás megállapításai alapján a vizsgált részkategóriák közül a családi dimenzióban a vállalkozások a legnagyobb kihívásokkal néznek szembe, hiszen itt mindössze 34%-os eredményt mutattak. Fontos hangsúlyozni, hogy ebben a kategóriában kizárólag családi cégek adatait elemezték. A vizsgálat során arra keresték a választ, hogy milyen mértékben professzionális a kapcsolat a vállalat és a tulajdonos család között, például léteznek-e családi alkotmányok, családi tanácsok, illetve utódlási tervek.
A megvizsgált családi vállalkozások több mint 75%-a a minősítési rendszer legalsó, kritikus szintű kategóriájába sorolható, amely magában foglalja az élenjáró, feltörekvő és fejlesztendő szintet is.
leginkább a családi alkotmány hiányzik, de sok helyen a családi testületek felállítását, illetve az utódlási tervek kidolgozását is elmulasztják vagy nem kezdték még meg.
Kárpáti Soma, a Corvinus Egyetem adjunktusa és a kutatás vezetője, a felmérést bemutató sajtótájékoztatón hangsúlyozta:
Sokakban él egy téves nézet, miszerint a professzionalizáció csupán a sikeres utódlás eredménye. Valójában azonban ez a folyamat sokkal inkább a sikeres utódlás alapját képezi.
A teljes minta – amely magában foglalja a családi és nem családi vállalkozásokat egyaránt – a legmagasabb, 79%-os értékelést érte el a négy vizsgálati szempont közül a kulturális dimenzió terén. Ez a kategória magában foglalja a professzionális üzleti és munkakultúrát, amely többek között a külső megjelenést és a kommunikációt, a nemzetközi kapcsolatok kiépítését, a teljesítményorientáltságot, valamint az adatvezérelt működést jelenti.
A vállalatirányítás területén végzett kutatás során kiderült, hogy a cégek átlagosan csupán 56 százalékban tudták teljesíteni a stratégia, kontrolling és IT-rendszerek által támasztott elvárásokat. Ezzel összefüggésben Drótos György, a Corvinus Egyetem docense és a kutatást irányító Családi Vállalatok Központjának vezetője egy figyelemre méltó "súlyos" adatot emelt ki, amely rávilágít arra, hogy...
a vizsgált cégek nagyobb része (54%-a) nem folytat semmilyen formalizált stratégiai tervezést.
Fontos megjegyezni, hogy a vizsgált cégek nem tartoznak a mikrovállalkozások kategóriájába, mivel mindegyikük legalább 2 millió eurós árbevétellel és/vagy minimum 10 munkavállalóval bír.
A vezetők és a munkaerő fejlesztésére, valamint előmenetelére vonatkozó személyi dimenzióban 62%-os eredményt értünk el. Érdekes megjegyezni, hogy ebben a kontextusban a külső szakemberek pozícióba lépése a legkevésbé elterjedt gyakorlat.
A sajtótájékoztatón Kállay András, a Grémium az Utódlásért Egyesület elnöke, valamint Boross Dávid, az Oázis Kertészet ügyvezető igazgatója és a Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület vezetője, részletesen elemezték a kutatás eredményeit.
A Corvinus Egyetem által nemrégiben közzétett új versenyképességi tanulmány rámutatott, hogy a hazai családi vállalkozások jelentős hányada a gyengébben teljesítő cégek közé sorolható.
