Bekövetkezett az, amire sokan aggódva figyeltek: Magyarországot a hitelek szempontjából kedvezőtlennek minősítették.

A potenciális kockázatok között kiemelkedik a kereskedelmi protekcionizmus fokozódása, valamint a globális kereslet csökkenése.

Az S&P hitelminősítő megerősítette Magyarország BBB- osztályzatát, amely a legalsó szint a befektetésre ajánlott kategóriában, de a kilátásokat stabilról negatívra módosította. Ez azt jelenti, hogy az ország már csak egy lépésre van a bóvli kategóriától, vagyis a befektetésre nem ajánlott besorolástól.

A hitelminősítő elemzésében kifejtett megállapítás szerint a negatív kilátások a következő két évben Magyarország fiskális és külső stabilitásának fokozódó kockázatait jelzik. Ezek közé tartozik a kereskedelmi protekcionizmus fokozódása, a globális kereslet csökkenése, a tőkebeáramlás visszaesése, valamint a választások előtt várható költségvetési enyhítések és az emelkedő kamatkiadások.

A Nemzetgazdasági Minisztérium reagált a döntésre, és hangsúlyozta, hogy a kormány szerint ez az értékelés átmeneti, és várhatóan pozitív változás következik be az év második felében.

Az S&P figyelmeztetett, hogy Magyarország leminősítéséhez vezethet, ha a költségvetési teljesítmény gyengébben alakul, vagy ha külső tényezők, mint például kereskedelmi háborúk, az EU-s támogatások csökkenése vagy nem megfelelő monetáris politika hatására a forint árfolyama és az infláció kedvezőtlen irányba mozdulnak el.

A hitelminősítő jelentősen csökkentette a magyar gazdaság növekedési előrejelzését: a 2025-ös GDP-növekedést 3%-ról 1,5%-ra módosította, ami jóval elmarad a kormány által várt 3-6%-os célkitűzéstől. Az NGM előrejelzése optimistább: 2024-re 2,5%-os, 2025-re pedig 4%-os növekedést várnak, míg az S&P 2026-ra csak 2,5%-os, majd a következő években 2,3-2,4%-os bővülést jósol.

A hitelminősítő elemzése szerint Magyarország adósságrátája, amely 73,5%-ot tesz ki, a legmagasabb a környező országok között. Emellett az államháztartás kamatteherének előrejelzése szerint 2025-re a GDP 4%-át is meghaladhatja, ami az Európai Unióban az egyik legnagyobb értéknek számít. Az S&P a költségvetési hiányt 2025-re a GDP 4,5%-ára, míg 2026-ra 4%-ra várja, ami jelentős eltérést mutat a kormány által kitűzött célokkal szemben, amelyek 3,7%-ot és 3,5%-ot céloznak.