Belgiumban is megőrzi kónyi hagyományait Finn, aki a nagypapája '56-os élményeit dolgozza fel egy filmben.
A történelem messzire sodorta ősei földjétől a kónyi Szalai családot, Belgium lett otthonuk. A nagypapa, Szalai Imre 1956-ban emigrált Belgiumba, de megőrizte magyarságát és gyerekeinek is átadta a szülőföld szeretetét. Unokája, a 25 éves Finn Vanhaelen - aki film és televízió szakos hallgató Brüsszelben -- a közelmúltban visszatért Kónyba, és filmet forgatott mindarról, ami a Szalaiakról megmaradt a településen. A diplomamunkájához kell dokumentumfilmet készítenie, és úgy döntött, családja magyar ágának történetét örökíti meg kamerájával. Így "hazautazott" édesanyjával és nagynénjével Kónyba. "Annyira lenyűgözött magyar családom sorsa, hogy szerettem volna róluk mesélni. Különösen a 2007-ben elhunyt nagyapámról" - magyarázta Finn.
- Rokonaink élnek ma is Kónyban, és ők szeretettel fogadtak bennünket. Laci bátyám, a nagyapám testvére, a gyerekei és unokái. Kisgyerek voltam még, amikor tíz évvel ezelőtt utoljára itt jártunk, nem sok emlékem maradt a faluról. Jó volt most újra látni a családot. Találkoztunk olyan emberekkel is, akik meséltek a településről, a múltjáról, és még a családunkról is, hiszen nagyapámnak fiatalkori szomszédjai voltak a Petőfi utcában - újságolta élményeit Finn Vanhaelen brüsszeli egyetemista, Szalai Imre unokája a Kisalföldnek.hu-nak.
A belga látogatók Enzsöl Imréné nyugdíjas pedagógussal, a falu történetének elkötelezett kutatójával, a Kóny múltja közösségi oldal aktív szerkesztőjével és férjével találkoztak. Szalaiék izgalmas felfedezéseket tettek Imréné kutatásain keresztül, ám különösen meglepte őket, hogy családjuk már nyolc generáción át gyökerezik Kónyban. A fiatalember lelkesen hallgatta a meséket nagyapjáról és dédszüleiről, akikről az idősebb kónyi lakosok még élénken tudtak mesélni. "Szalai Imre, aki Belgiumban él, mindvégig megőrizte magyarságát, gyermekeit is ebben a szellemben nevelte. Amint lehetősége adódott, rendszeresen látogatta haza szüleit és rokonait" - tette hozzá Enzsöl Imréné.
Finn számára felejthetetlen élmény volt, amikor ellátogatott a Kónyban élő Dobai Sándor atyához. Az atya nem csupán a családja múltjának fontos alakja, hanem annak idején nagyapját is támogatta, édesanyját és nagynénjét pedig megkeresztelte. Ez a találkozás mély érzelmeket ébresztett benne, hiszen a múlt emlékei életre keltek a beszélgetések során.
Sándor atya, bár küzd a betegséggel, mégis óriási vágy élt benne, hogy ismét láthasson minket. Én személy szerint nem őrzök róla emlékeket, de a családi mesékből tudom, hogy nagy segítséget nyújtott a nagyapámnak, amikor Belgium földjére lépett. A vele való találkozás felejthetetlen élmény volt számomra. Minden egyes perc, amit itt tölthettem, örök emlék marad a szívemben. Ez a pillanat Laci bátyáméknál született meg.
- lelkesedett Finn Vanhaelen a kónyi élményekért.
