Egy időzített bomba, amely bármikor detonálhat - ez a gondolat minden szülő számára figyelmeztető jelzésként kell, hogy szolgáljon.
Az iskolai zaklatás továbbra is csendesen és alattomosan pusztít, szedve áldozatait. Nehéz harcolni ellene, mivel sok érintett szégyelli, vagy éppen fél nyíltan beszélni arról, hogy folyamatosan bántalmazzák őket. De mi lehet a megoldás, és mire érdemes figyelniük a szülőknek? E kérdések körüljárásáról beszélgettünk dr. Jármi Éva pedagógiai szakpszichológussal.
Nemrégiben újabb tragikus eset történt Magyarországon iskolai bullying miatt. A Telex a TV2 hírműsorában elhangzottak alapján arról számolt be, hogy egy általános iskolás lány hipót ivott és felvágta az ereit, mert társai verbálisan bántalmazták. A gyors szülői közbelépésnek és az orvosi segítségnek köszönhetően túlélte az öngyilkossági kísérletet, ám kérdés, hogy a fizikai sérülésekkel járó fájdalom mellé milyen be nem gyógyuló lelki sebek társulnak.
Egy közösség - legyen szó iskolai osztályról, munkahelyi kollektíváról vagy akár sportcsapatról - sérülékeny tagjainak verbális vagy tettleges bántalmazása nem újkeletű probléma. Csak néhány évtizede még nem bullyingnak hívták, és akkoriban még nem szenteltek ekkora figyelmet a problémának. Ma már viszont egyre több szülő szembesül vele, hogy gyermeke verbális vagy tettleges iskolai bántalmazás áldozata lett. Akad, aki időben tudomást szerez róla, így van lehetősége segítséget kérni és megakadályozni gyermeke további zaklatását. Azok a szülők viszont, akik nem tudnak a bullyingról - vagy mert gyermekük félelmében, esetleg szégyenében nem mer mesélni az átélt traumáról, vagy mert nem veszik észre az esetleges bántalmazásra utaló jeleket, vagy ha észre is veszik, nem tulajdonítanak ezeknek különösebb jelentőséget - gyakran túl későn próbálnak közbelépni.
A megfélemlítés, gyötrés, zaklatás szinonímájaként használt bullying kifejezés mára általánosan elterjedt. Sőt, jelentése olyannyira kibővült, hogy sokan tévesen bosszantásként, heccelésként is értelmezik. A rossz szándékú ugratás, gonoszkodás és a bullying között húzódó határ valóban nagyon keskeny lehet, de nem ugyanazt a problémát takarják. Utóbbinak ugyanis vannak olyan ismérvei, amelyek alapján bekategorizálható.
Bullyingnak nevezhető minden szándékos, erőfitogtatás céljából elkövetett ismétlődő, vagyis hosszabb ideig tartó testi vagy lelki zaklatás, bántalmazás. Utóbbi meglehetősen sokféle lehet: ide tartozik az áldozat kigúnyolása, kiközösítése, a közös tevékenységekből való kizárása, sőt, az is, ha valótlan információt terjesztenek róla. A bullying nem kölcsönösségen alapul: van egy áldozat és legalább egy bántalmazó.
Az UNICEF Magyarország, mint a világ legnagyobb gyermekjogi képviselője hazai ágának, legfrissebb, önkéntes online felmérése alapján megdöbbentő eredmények láttak napvilágot: a válaszadó diákok 66 százaléka már átélt valamilyen formájú fizikai, lelki vagy verbális erőszakot tanulmányai során. A kutatás rávilágított arra is, hogy a fiúk körében a fizikai bántalmazás előfordulása magasabb, míg a lányok esetében a pszichés zaklatás tapasztalata a jellemzőbb.
Az Egészségügyi Világszervezet 2021-2022-es felmérése, amely 44 országra terjed ki, árnyaltabb képet nyújt a fiatalok iskolai bántalmazásáról. A kutatás során kiderült, hogy a 11-15 éves korosztály körülbelül tizenegy százaléka tapasztalt valamilyen formájú bullyingot az iskolai környezetben, míg harminc százalékuk arról számolt be, hogy időnként bántalmazás áldozatává vált. Ezek az adatok világosan rámutatnak a jelenség súlyosságára és arra, hogy a probléma kezelése kiemelten fontos feladat.
A bullying nem marad észrevétlen: a tartós kitettség következtében az áldozatok viselkedése és magatartása előbb-utóbb észlelhetően megváltozik. Azonban a jelenség mögött számos tényező húzódik meg, amelyek az életkor sajátosságaitól kezdve a családi és baráti kapcsolatok alakulásán át egészen az aktuális élethelyzetekből adódó problémákig terjednek. Éppen ezért a bullying észlelésében nemcsak a közvetlenül érintettekkel napi kapcsolatban álló tanárok és barátok, hanem a szülők és családtagok is nehéz helyzetben találják magukat. Hiszen nincsenek egyértelmű, kizárólag a bullyingra utaló jelek – nyilatkozta az Mfornak Jármi Éva, a Hol a helyem Iskolapszichológiai Tanácsadó Központ alapítója és szakmai vezetője, aki a megelőzéssel és a megoldáskereséssel is foglalkozik.
"Árulkodó lehet, ha a gyerek keveset mesél az iskolai dolgairól, az osztálytársairól, a társas kapcsolatairól, arról, hogy mit csinál a többiekkel a tanórákon kívül" - sorolta Jármi Éva a gyanúra okot adó jeleket. "Ha nem érzi jól magát a közösségben, kevés időt tölt a kortársaival, nincsenek jóbarátai, akkor előfordulhat, hogy bántják is" - tette hozzá.
A már említett jelek mellett léteznek általános vészjelzések is, amelyek nem csupán az iskolai bántalmazásra utalhatnak, hanem számos más problémára is. Ilyen például, ha a gyermek viselkedése hirtelen megváltozik, vagy ha úgy tűnik, hogy elveszítette önmagát. A korábbi énjéhez képest észlelhetően leverté válhat, csökkenhet a kezdeményezőkészsége, és akár pszichoszomatikus tünetekkel is küzdhet, mint például alvászavar, étvágytalanság, fájdalmak vagy emésztési problémák. Ha a teljesítménye romlik, vagy változik az iskolához való hozzáállása, esetleg elkezd kerülni az iskolát, ezek mind fontos figyelmeztető jelzések, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni - hívta fel a figyelmet a szakértő.
Az iskolai bullying elkövetője nem feltétlenül problémás családi hátterű, hátrányos helyzetű vagy viselkedészavaros. Sőt, sokszor a jól szituált, rendezett családi körülmények között élő, népszerű és sokak által irigyelt gyerekek azok, akik hatalomvágyból, esetleg szórakozásból terrorizálják egy vagy több társukat. De az is előfordul, hogy a zaklató felnőtt: a gyerekek környezetében lévő nevelő, tanár, esetleg más iskolai dolgozó, aki visszaél pozíciójából vagy rangjából adódó erejével, hatalmával.
A bullying jelensége nem csupán egyetlen egyént érint, hanem mélyreható hatással van az egész közösségre is. Amikor egy elkövető jelentős lelki vagy fizikai fölényt épít ki, a környezetében lévők, akik félnek attól, hogy ők is a célkeresztbe kerülnek, hajlamosak csatlakozni hozzá. Ezt sokszor puszta önvédelmi reflexből teszik, vagy akár a hatalom iránti vágyból fakadóan, és így együtt zaklatják a legkiszolgáltatottabbakat. Azok, akik elítélik az erőszak minden formáját, és csupán megfigyelők maradnak, szintén sérülhetnek, hiszen a csendes nézők szerepe is hozzájárulhat a negatív dinamikához, amely a közösség egészére kihat. Az ilyen helyzetek nem csupán az áldozatot, hanem mindenkit érintenek, és hosszú távon rombolják a társadalmi kohéziót és bizalmat.
A kérdésre, hogy vajon felkészíthető-e egy gyermek arra, hogy esetleg ő is célponttá válhat, Jármi Éva így válaszolt: a leghatékonyabb és hosszú távon legfenntarthatóbb megoldás az, ha sikerül a gyerekekkel megértetni, miként működik a bullying jelensége. Ehhez elengedhetetlen, hogy őszintén és nyíltan beszélgessünk velük az emberi kapcsolatok természetéről, a csoportdinamikáról, a közösség szerepéről és arról, hogy ők maguk milyen szerepet játszanak benne. Fontos, hogy a gyerekek lássák, milyen motivációk húzódhatnak meg a környezetükben élők viselkedésében, és hogy egy-egy szituációban ki mit érezhet, valamint mi lehet a cselekedeteik mögött. "Ez jelentős segítséget nyújthat a jövőben, mert így könnyebben felismerik a hasonló helyzeteket" - hangsúlyozta. A bullying megelőzésében és az ilyen helyzetek észlelésében a szülők mellett a közösség tagjainak is fontos szerepe van: egy iskolai osztályban például a pedagógus, aki jól ismeri a gyerekek családi hátterét és viselkedését, valamint az egymáshoz fűződő kapcsolatukat.
Sokan nem mernek hangot adni a bántalmazásnak, ami lehetőséget ad az elkövetőknek, hogy tovább folytassák a kiszemelt áldozatok módszeres gyötrését. Ha a zaklatás hosszú időn keresztül tart, olyan mélyreható fizikai és lelki sebeket ejthet, amelyek gyakran egy életen át kísérik az elszenvedőket.
A folyamatos piszkálás súlya fokozatosan a gyermek önértékelésének szerves részévé válhat. Idővel el kezdheti azt hinni, hogy ő értéktelen, és hogy ez a bánásmód a sorsa. Ekkor már nem is fog küzdeni a változásért, hiszen belsőleg elfogadta ezt a negatív képet önmagáról.
Elindul egy negatív spirál: a gyermek egyre inkább sötét gondolatokkal küzd önmagáról, és végül elveszíti a vágyát, hogy támogató, baráti kapcsolatokat építsen ki. Ez a magányos állapot pedig tovább súlyosbítja a bullyingnak való kitettségét, hiszen ha egy gyereknek nincsenek barátai, akik kiállnának mellette, könnyebben válik célponttá a gúnyolódás és a bántalmazás számára. Jármi Éva hangsúlyozta, hogy ha az áldozat nem kap érzelmi támogatást sem otthon, sem a környezetében, akkor a bullying következményei rendkívül súlyosak lehetnek, és akár tragikus kimenetelhez is vezethetnek.
"Magyarországon számos öngyilkosságot tudunk, amelyek a bullying jelenségéhez kapcsolódnak. Amikor a gyermeknek nincsenek támogató közegei, csupán a sérelmeket halmozza fel, és ha a felgyülemlett dühét nem tudja egészséges módon kifejezni, akkor előbb-utóbb saját magával vagy másokkal szemben agresszívvá válhat" - foglalta össze a szakértő.
Jármi Éva hangsúlyozza, hogy alapos megfontolásra van szükség, amikor a bántalmazott gyermek támogatásáról van szó. „Elsődleges célunk, hogy a gyermek a saját közösségében gyógyulhasson, ezért minden erőnkkel arra törekszünk, hogy támogató környezetet alakítsunk ki számára. Fontos, hogy legyenek körülötte barátok, akik védelmet nyújtanak, és akikkel könnyen tud kapcsolódni. Ha azonban ez nem lehetséges, és a gyermeknek nincsenek esélyei arra, hogy egészséges közösségi élményekben részesüljön, akkor érdemes lehet megfontolni a környezetváltást" – mondta. Ez azt jelenti, hogy egy új iskola vagy sportcsapat remélhetőleg új lehetőségeket nyújt a gyermek számára. Azonban a közeg és a közösség változása önmagában nem elegendő. Elengedhetetlen, hogy a lelki gyógyulásra is hangsúlyt fektessünk, hiszen a gyermek számára az új közösségbe való beilleszkedés már önmagában is kihívást jelent, még a korábbi traumák nélkül is. Ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, a gyermek könnyen újra szembesülhet a bántalmazás veszélyével.
