A magyarok költekezési kedve egyre inkább csökken: még az alapvető szükségleteken is takarékoskodniuk kell? - Pénzcentrum

Tavaly a kiskereskedelmi költések a fizetések 39%-át tették ki, ami még a covid éve alatt tapasztalt drámai visszaesésnél is alacsonyabb. 2024-re a reálbérek 9,2%-os növekedést mutattak, míg a kiskereskedelmi volumen csupán 2,6%-kal emelkedett. Ez arra utal, hogy a fogyasztási szokásokban jelentős átrendeződés zajlik. Emellett az ország kiskereskedelmi költései földrajzilag is eltérő képet mutatnak, amelyet a turizmus is befolyásol.

Tavaly év elejétől kezdve nagyon pozitívak voltak a várakozások a kiskereskedelmi forgalom alakulásával kapcsolatban - főleg a reálkeresetek növekedése és az inflációs toleranciasávot felülről már közelítő pénzromlási ütem miatt -, de a várakozásokhoz képest kijózanító lett az éves eredmény. Az idei ígéretes évkezdet után a februári kiskereskedelmi adat már óvatosságra adott okot - írja Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrumának munkatársa.

Bár március második felében a fogyasztók már tapasztalhatták az árrésstop intézkedésének következményeit, a naptár- és bázishatástól tisztított adatok ezt csak mérsékelten tükrözték. A forgalom volumene csupán minimális növekedést mutatott, azonban a jelentősebb aggodalomra ad okot, hogy február után ismét havi szinten csökkenés következett be. 2024-ben, éppen húsvétot követően, stagnálás indult, amely bár magasabb fogyasztási szintet jelzett a 2023-as évhez képest, a 2,6%-os éves növekedés jelentősen elmaradt a tavalyi 9,2%-os reálbér-gyarapodástól.

Az egy főre jutó kiskereskedelmi költés az országos nettó átlagkereset arányában a lezárási hullámokkal tarkított lokális minimumnak számító 2020-tól kezdve két éven keresztül növekedett. 2022-ben már az átlagfizetés 44,5%-át hagytuk a kiskereskedelemben. Ezután a lakosságnak kiugróan magas inflációval és - ebből is következően - azzal kellett szembenéznie, hogy a reálkeresete csökken, így 2023-ban a lakosság a nettó fizetésének 42,1%-át hagyta az üzletekben.

2024-ben, noha az infláció üteme mérséklődött, a fogyasztók érzései ezt nem tükrözték: a boltok polcain továbbra is magas árakkal szembesültek. Ennek következtében a korábban alkalmazott spórolási stratégiákat nem hagyták hátra. Ebből adódóan megfigyelhető, hogy a tavalyi évben a nettó átlagfizetés kiskereskedelemben elköltött aránya a covid időszakánál is alacsonyabb szintre, 39,0%-ra esett vissza.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy minél magasabb a nettó kereset, annál kisebb hányadát költjük el a kiskereskedelemben. Ezt alátámasztják a régiós adatok is, de vannak persze eltérések, például Zala és Somogy megye, ahol az átlagfizetés 47% és 44%-át költik el a kiskereskedelemben (a két legmagasabb érték), míg a nagyjából azonos átlagfizetéssel rendelkező Jász-Nagykun-Szolnok megyében ez csak 39%.

Ennek egyik oka a turizmus, vagyis a balatoni üdülővárosokban történő költések zömmel itt jelenek meg, miközben az átlagfizetések relatíve alacsonyak. Ezt figyelembe véve is elmondható, hogy az országot az egy főre jutó kiskereskedelmi forgalom szempontjából is jellemzi egy kelet-nyugat irányú megosztottság (az alábbi ábrán jobbról balra haladva sötétedik a térkép). Azt is látjuk, hogy a fizetések vásárlóerejének növekedése tavaly minden megyében meghaladta a boltok forgalmának növekedését, sőt, van ahol többszörösen. Jellemzően ott volt nagy a növekedési ütemek közötti különbség, ahol eleve nagy az egy főre jutó kiskereskedelmi forgalom, vagyis a Dunántúl térségében.

Felmerül a kérdés, hogy a megszerzett többletjövedelem hol található meg a gazdasági tájképen. Először is, a COVID-19 világjárvány és az inflációs válság következményeként a magyar háztartások megtakarítási rátája a történelmi átlaghoz képest jelentős emelkedést mutatott, és 2024-re ez a tendencia csupán mérsékelten csökkent. Ezen kívül lényeges átalakulás figyelhető meg a háztartások fogyasztási szokásaiban: 2022 második felétől kezdődően a kiskereskedelmi fogyasztás drámai mértékben visszaesett, míg a szolgáltatások iránti kereslet csak kis mértékben csökkent. 2023-tól kezdve, bár a szolgáltatások fogyasztása nem érte el a korábbi növekedési ütemet, mégis enyhe emelkedésnek indult.

A korábban párhuzamosan fejlődő kiskereskedelmi fogyasztás és a szolgáltatások iránti kereslet között egyre szélesebb szakadék keletkezett, amely 2023 óta lényegében változatlan maradt. Ez azt jelzi, hogy a fogyasztók eddig még nem tértek vissza a régi vásárlási szokásaikhoz.

Hogy idén megtörténik-e az, ami az elmúlt két évben nem tudott, vagyis hogy a fogyasztók a költési szerkezetükben visszaépítik a kiskereskedelem arányát, egyelőre nem látszik. Az év első szakaszát vizsgálva azt látjuk, hogy az első negyedéves 2,7%-os kiskereskedelmi forgalom bővüléshez az első két hónapban 4,1%-os nettó reálbéremelkedés párosult. Vagyis a 2024-ben tapasztalt szakadék kiskereskedelemi forgalom és a nettó reálbér növekedése között szűkül, viszont ez csupán a bérdinamika lassulásának tudható be és nem a kiskereskedelem felpattanásának.