A katás vállalkozók könnyekre fakadhatnak - ennyi vár rájuk nyugdíj címén!
A 2025-ös minimálbér-emelés következtében még tovább romlik a katás egyéni vállalkozók nyugdíjhelyzete. Katásként már az elmúlt években is rendkívül alacsony nyugdíjjogosultságra tehettünk szert, de jövőre minden korábbinál tragikusabbra fordul a helyzet. Éppen ezért a katások számára egyszerűen elengedhetetlen az öngondoskodás, azaz egy kiegészítő időskori jövedelemforrás felépítése.
A minimálbér-emelések egyik kevésbé ismert, de annál súlyosabb következménye, hogy a katás egyéni vállalkozók nyugdíjkilátásai folyamatosan romlanak. Ezen írás célja, hogy feltárja, miért csökken ismét a katások nyugdíjvárománya, és hogy milyen reális állami nyugdíjra számíthatnak a kisadózó vállalkozók a jövőben.
Az állami nyugdíj összege számos tényezőtől függ, amelyek közül a legfontosabbak a következők: 1. **Munkaévek száma**: Az évek során befizetett társadalombiztosítási járulékok mennyisége és a munkában eltöltött idő jelentős hatással van a nyugdíj összegére. Minél több évet dolgozik valaki, annál magasabb nyugdíjra számíthat. 2. **Befizetett járulékok**: A nyugdíj mértékét a munkavállaló által befizetett járulékok összege is befolyásolja. A magasabb jövedelemmel járó munkakörök általában nagyobb járulékbefizetést eredményeznek, ami a nyugdíj összegét is növeli. 3. **Nyugdíjkorhatár**: A nyugdíjkorhatár elérésekor a nyugdíj összege változhat. Azok, akik a nyugdíjkorhatár előtt vonulnak nyugdíjba, általában csökkentett összegre számíthatnak, míg a késleltetett nyugdíjba vonulás esetén a nyugdíj mértéke nőhet. 4. **A nyugdíjrendszer szabályai**: A nyugdíjakat befolyásolják a különböző jogszabályok és a nyugdíjrendszer általános keretei, amelyek időről időre változhatnak, így a nyugdíj mértéke is módosulhat. 5. **Infláció és árszint**: A gazdasági környezet, például az infláció, szintén hatással van a nyugdíjak vásárlóerejére. Az állam különböző mechanizmusokkal próbálja kompenzálni az infláció hatásait, hogy a nyugdíjasok életszínvonala ne csökkenjen. 6. **Kiegészítő jövedelmek**: Az állami nyugdíj mellett más jövedelmek, például magánnyugdíjak vagy megtakarítások is befolyásolhatják a nyugdíjas életminőséget. Ezek a tényezők együtt határozzák meg, hogy egy adott személy milyen összegű állami nyugdíjra számíthat a nyugdíjba vonulásakor.
Magyarországon az állami nyugdíj meghatározása során két alapvető tényezőt kell figyelembe venni: a szolgálati időt és az életpálya alatt elért átlagos jövedelmet. A nyugdíj kiszámításának logikája szerint az egyén átlagkeresetét, amelyet a jelenlegi értékekre átszámítanak, meg kell szorozni egy szorzószámmal, amely a szolgálati idő hosszától függ. Ezen összefüggések révén alakul ki a nyugdíj mértéke, amely tükrözi a munkavállaló pályafutása alatt elért eredményeit és hozzájárulását a társadalomhoz.
Aki például az aktív életszakasza során havi 300 ezer forintos nettó átlagkeresetet szerez meg, és 40 évnyi szolgálati időt tud felmutatni, neki a 40 évhez tartozó szorzószámmal (80%-kal) szorozzák meg az átlagkeresetét. Így adódik, hogy az induló nyugdíja 240 ezer forint lesz.
Ha valaki még alaposabban szeretne belemerülni a nyugdíjszámítás összetett világába, akkor ebben a cikkben részletesen felfedezheti a módszerek sokszínűségét és a számítási folyamatok finomságait.
Miért kerülnek hatalmas hátrányba a katás vállalkozók?
A katás vállalkozók két súlyos kihívással néznek szembe. Először is, az ő jövedelmük meghatározása nem a valós keresetük alapján történik, hanem egy törvényileg rögzített ellátási alap figyelembevételével. Jelenleg ez az alap 108 ezer forint, ami 2022 óta változatlan, és sajnos nincs arra utaló jel, hogy 2025-re bármilyen emelkedés várható.
Másrészt a nyugdíjtörvény egyik felettébb szigorú rendelkezése értelmében a katások egy év munka árán nem is szereznek egyévnyi szolgálati időt! A szabályozás ugyanis elrendeli, hogy ha valaki egy bizonyos időszakban a minimálbérnél kevesebbet keresett, akkor az adott időszakban szerzett szolgálati idejét csak arányosan csökkentve lehet figyelembe venni; az arányosítás pedig aszerint történik, hogy hogyan viszonyult a keresete a mindenkori minimálbérhez. Egy egyszerű példával élve: aki egy évig feleannyit keres, mint a minimálbér, ő abban az évben csak arányosan csökkentett szolgálati idővel (esetünkben 1 évnyi munka árán mindössze 0,5 évnyi szolgálati idővel) gyarapodik.
Nem csupán az a probléma, hogy a katások jövedelme rendkívül alacsony szinten marad, hanem az is, hogy a figyelembe vehető szolgálati idejük is jelentősen csökkentett lesz a ténylegesen ledolgozott időszakhoz képest.
2025-re elérhetjük a korábbiakhoz képest a legnagyobb mélységet.
A nyugdíjjogosultságok terén az utóbbi években különösen nehéz helyzetbe kerültek a katás vállalkozók. A minimálbér emelkedése ugyanis szembetűnő ütemben zajlott, míg a katatörvényben meghatározott ellátási alap szinte alig változott, vagy egyáltalán nem emelkedett. Ennek következtében a két összeg, az ellátási alap és a minimálbér aránya folyamatosan csökkent, ami kedvezőtlen hatással van a katás vállalkozók nyugdíjjogosultságaira.
A legfrissebb adatok szerint 2024-re a katás vállalkozók nyugdíjkilátásai drámaian romlottak. Jelenleg a minimálbér bruttó összege 266 800 forint, míg a katások számára meghatározott ellátási alap csupán ennek 40%-a, azaz havi 108 ezer forint. Ráadásul, míg egy minimálbéres munkaviszony egy év szolgálati időt eredményez, a katás vállalkozók esetében, a mostani arányos csökkentés miatt, mindössze 0,4 évnyi szolgálati időt tudnak összegyűjteni egy év munkával. Ez a helyzet komoly aggodalomra ad okot, hiszen a katások jövőbeli nyugdíjának biztosítása így rendkívül nehézzé válik.
2025-re a helyzet tovább romolhat, mivel a minimálbér 9%-kal nő, ugyanakkor a katások ellátási alapja körüli hírek teljesen hiányoznak. Ha a jelenlegi, 108 ezer forintos ellátási alapot vesszük alapul, a 2025-ös, 290 800 forintos minimálbérnek csupán 37%-át fogják elérni a katások. Ráadásul a szolgálati idő is ennek megfelelően csökken, így egy évnyi munkavégzés csupán 0,37 évnyi (vagyis 136 napnyi) szolgálati időt eredményez majd számukra.
48 ezer forintos nyugdíj - ez tényleg komoly?!
A pénzügyminiszter 2023-as közlése alapján mindazok, akik egész életükben minimálbérre bejelentve dolgoztak, nagyságrendileg 120 ezer forint értékű induló nyugdíjra számíthatnak. Persze ez is igen alacsony juttatásnak számít, tekintve, hogy jelenleg 234 ezer forint az átlagnyugdíj, a mediánnyugdíj pedig 207 ezer forintra tehető.
A hosszú távon katázó egyéni vállalkozók sajnos még a minimálbérrel foglalkoztatottak szintjét sem érhetik el. Két kulcsfontosságú szempont, a megszerzett átlagkereset és a szolgálati idő terén is jelentős lemaradás tapasztalható. Ha a korábban elemzett tíz éves időszakra tekintünk, kiderül, hogy a katás vállalkozók csupán körülbelül 5,8 évnyi szolgálati időt halmoztak fel. Ezen időszak alatt az átlagos bruttó keresetük, a valorizáció figyelembevételétől eltekintve, havonta mindössze 99 600 forint volt, míg a bruttó minimálbér átlagosan 184 600 forintot tett ki.
A keresetkülönbség tehát önmagában is kb. feleakkora nyugdíjra predesztinálná a katásokat a minimálbéresekhez képest, még ha a szolgálati időkben nem is lenne köztük különbség. Tekintve pedig, hogy 10 év leforgása alatt a katásoknak 4,2 évnyi szolgálatiidő-kiesésük halmozódik fel, egyszerűsítve azt feltételezhetjük, hogy 40 évnyi katázás esetén elméletileg kb. 23 évnyi szolgálati idejük tudna összegyűlni. Ehhez az időtartamhoz pedig jóval alacsonyabb szorzószám tartozik (0,59), mint a 40 évhez (0,80), emiatt még tovább fog nőni a szakadék a katások és a minimálbéresek nyugdíja között.
Maradjunk a pénzügyminiszter tavalyi bejelentésénél, amely a tartósan minimálbért keresők számára 120 ezer forintos nyugdíjat ígért. Ha ezt az összeget a keresetkülönbségek és a szolgálati idő eltéréseinek megfelelően csökkentjük, akkor a hosszú ideig katázó egyének esetében körülbelül 48 ezer forintos nyugdíjra lehet számítani. Érdemes megjegyezni, hogy ez egy rendkívül leegyszerűsített számítás eredménye, így nem tekinthető véglegesnek, viszont egyértelműen rávilágít arra a komoly problémára, amivel a nyugdíjkorhatárt elérő katások szembesülni fognak.
Ha valaki szeretné megtudni, hogy mennyi állami nyugdíjra számíthat a jövőben, a Bankmonitor kalkulátorának használata mindössze egy percet vesz igénybe! Ne habozz, tudd meg reálisan, milyen összeget érhetsz el!
A katások számára az egyetlen megoldás az öngondoskodás
A hosszú ideig kisadózó egyéni vállalkozók számára talán nem szükséges külön indokolni, hogy a nyugdíj-előtakarékosság szinte elkerülhetetlen. Kiegészítő jövedelem hiányában ugyanis alig van esélyük arra, hogy idős korukra megfelelő anyagi háttérrel rendelkezzenek. Egy jól megtervezett megtakarítás életmentő lehet számukra, különösen, ha fiatalkoruktól kezdve elindítják ezt a folyamatot, így maximálisan kihasználhatják a kamatos kamat varázsát.
Örömhír, hogy a kivételesen előnyös adózási forma révén a katás vállalkozók jelentősen magasabb nettó jövedelemre tehetnek szert aktív pályafutásuk során, mint ha hagyományos munkaviszony keretein belül, hasonló bruttó (sőt, akár "szuperbruttó") bevétellel dolgoznának.
Nézzünk meg egy egyszerű példát a számok tükrében! A legfrissebb információk alapján 2024 januárjától szeptemberig a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagbére havi 633 500 forint volt. Ehhez hozzáadva a munkáltatókat terhelő 13%-os szociális hozzájárulási adót, körülbelül 715 900 forintba kerül egy átlagos munkavállaló foglalkoztatása. A munkavállalónál nettó bérként 421 300 forint marad, tehát a közterhek összesen havi 294 600 forintot tesznek ki.
Ezzel ellentétben, ha katás vállalkozóként működünk, mindössze havi 50 ezer forintot kell adóként befizetnünk (az iparűzési adó és a kamarai tagdíj figyelembevételével), ami azt jelenti, hogy egy 715 900 forintos bevételből 665 900 forint marad nettó jövedelemként. Ez a számadat egy átlagos alkalmazott havi bérénél 244 600 forintos pluszt jelent.
Ez a havi 244 600 forint egy nyugdíjcélú megtakarítás keretein belül rendszeresen befektetve 25 éves futamidő alatt kb. 91,5 millió forintra hízhat - mai értéken, azaz inflációval korrigálva. Vagyis elég lehet 40 éves korban elkezdeni a nyugdíj-előtakarékosságot, így 65 éves korra a katások zsebében lehet egy csinos budapesti lakás ára. Innentől kezdve pedig az ő fantáziájukra bízhatjuk, hogy miként tesznek szert rendszeres tőkejövedelemre. Például az ingatlanbérleti piacon elfogadott 4%-os nettó bérleti hozammal számolva egy 91,5 millió forint értékű kiadott lakásból havi 305 ezer forint nyugdíj-kiegészítés származhat.
