Mindig megőrizte emberiességét, bármilyen nehézséggel is nézett szembe.

Pozsony szívében, a Magyar Kulturális Központ - Liszt Intézet falai között ünnepélyes eseményre gyűltek össze a művészetkedvelők: Harmos Károly, a Komáromhoz szorosan kapcsolódó kiemelkedő képzőművész monográfiájának bemutatójára került sor. Az esemény különlegességét az adta, hogy a látogatók megcsodálhatták a magángyűjteményekből származó, eddig a nagyközönség elől rejtve maradt műalkotásokat is, melyek új fényben tárták fel a művész gazdag életművét.

A résztvevőket Venyercsan Pál, az Intézet igazgatója üdvözölte, a rendezvényen hangszeren közreműködött Ján Slávik csellista. A bemutatót és kiállításmegnyitót megtisztelte jelenlétével Szabó Lilla, Dénes Éva és Katarína Bajcurová művészettörténészek, akik valamennyien kiemelték a festőművész nagyságát, megtisztelő helyét a képzőművészetben.

A reprezentatív kötet megjelentetésének története izgalmas utazás, melyet a kiadó, Peter Chalupa, a Petrus Kiadó vezetője osztott meg velünk. Kiemelte, hogy a monográfia megszületése hosszú és alapos előkészületek gyümölcse, és örömmel tölti el, hogy egy olyan művet sikerült létrehozniuk, amely méltó módon tükrözi a festőművész életpályáját és alkotásait. Chalupa emlékeztetett arra is, hogy az inspiráció forrása számára Harmos Károly munkásságának bemutatására barátja, Zmeták Ernő volt, aki a mester tanítványaként sokat mesélt róla, és ezzel segítette elő a kötet megvalósulását.

A gyönyörűen kivitelezett és tartalmas kötet Marta Herucová érdeme, aki tíz év kitartó munkájának gyümölcseként hozta létre ezt a kéziratot. A képi anyag összeállítása is hosszú folyamat volt, amely során számos részletre figyelt. Különösen fontos szerepet játszott Szabó Csekei Tímea, a komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa, aki művészettörténészként rendkívül alaposan ismeri a városhoz szorosan kapcsolódó festőművész életét és alkotásait.

A művész érdemei között szerepel, hogy összesen 2293 különböző alkotás – akvarell, rajz és pasztellkép – gyűlt össze a magángyűjtők jóvoltából. Szabó Csekei Tímea kiemelte, hogy sokan örömmel bocsátották rendelkezésre a műveiket a kötet és a jelenlegi pozsonyi kiállítás számára, míg mások óvatosan elzárkóztak a kölcsönzéstől, és megtagadták az alkotások átadását.

Tény azonban, hogy Harmos Károly minden gyűjtő számára különös kötődést jelent. Dénes Éva művészettörténész a festőművész komáromi éveiről beszélt, hangsúlyozva, hogy az alkotó azontúl, hogy tehetséges művész volt, minden körülmények között meg tudott maradni emberségesnek, kiváló embernek.

Malgré les tumultes de la politique et les épreuves de l'histoire qui durciment le cœur, őt nem tudták megtörni. Feleségét a szeme láttára lőtték a Dunába, és a csehszlovák politika minden borzalma a saját bőrén vájta mély nyomait. Ennek ellenére egy percig sem hagyta, hogy a fájdalom és a szenvedés elvegyék tőle az erejét. Mindig a lelkiismerete útmutatását követte, bátran és kitartóan, a legnehezebb időkben is.

Katarína Bajcurová hangsúlyozta, hogy a festő kiemelkedő pozíciót foglal el a modern képzőművészek között, mind a szlovák, mind a magyar szcénában, sőt, európai szinten is elismerésre méltó. Ezt a tényt a közelmúltban az Intézetben megrendezett kiállítás is megerősítette.

Harmos Károly művészetének sokszínűségét vonultatták fel a rendezők. Életképek, olajfestmények, grafikák, pasztellképek, akvarellek, vegyes technikával készült alkotások sora tárul a látogatók elé. Még a kisméretű olajfestmények is az alkotó érzékeny művészi világát tükrözik, a grafikák, rajzok pedig bravúros mesterségbeli rajzkészségét bizonyítják.

A festőművész, aki 1879-ben látta meg a napvilágot Somogyban, művészi pályafutását a budapesti Mintarajziskolában kezdte Székely Bertalan irányításával. Később Münchenbe utazott, ahol tovább mélyítette képzőművészeti tudását. Rajztanárként a szentendrei rajziskolában tevékenykedett, majd 1911-től a révkomáromi bencés gimnázium tanári karát erősítette. Itt nem csupán tanította a fiatalokat, hanem rajziskolát is alapított. Ezen kívül a komáromi Jókai Egyesület keretein belül művészeti szabadiskolát indított, így jelentős szerepet vállalt a helyi művészképzés és a művészeti élet fellendítésében. Kiállításokat szervezett, és támogatta művészeti folyóiratok megjelenését is, hozzájárulva ezzel a helyi kultúra gazdagításához.

Tanítványai visszaemlékezései szerint, amilyen remek alkotó, festőművész, olyan nagyszerű tanár, oktató is volt. Alkotásait külföldön először Londonban, Münchenben, Berlinben, Drezdában mutatták be. Budapesten nagyszabású kiállítást rendeztek műveiből a Nemzeti Szalonban és az Ernst Múzeumban.

Komárom városában, 1956. január 24-én hunyt el, és nyughelye a helyi katolikus temetőben található. Emlékét a Duna Menti Múzeum főépületének falán elhelyezett emléktábla is őrzi. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége is fontosnak tartja életének és munkásságának megőrzését, így évente pályázatot hirdetnek a fiatalok számára, amely az óvodásoktól a középiskolás diákokig terjed. Minden évben más, az adott évhez kapcsolódó esemény vagy évforduló inspirálja a pályázatot. Ezzel a kezdeményezéssel Harmos Károly egyik alapvető küldetését folytatják: a művészet és a kulturális értékek megismertetését és megszerettetését a fiatal generációval.

A Pozsonyban most megnyílt kiállítás május 30-ig tekinthető meg. Érdemes belátogatni, nézelődni, szemlélődni, feltöltődni azzal a szépséggel, amelyet a képek sugároznak.