Ez az ország potenciálisan a NATO legsebezhetőbb pontjává válhat, és a szövetségből való távozás lehetősége is napirendre kerülhet.

Szlovéniában népszavazást terveznek a védelmi kiadások növeléséről, amit hamarosan egy NATO-tagságról szóló népszavazás is követhet - számolt be az Eurointegration.com.

Szlovéniában nemsokára egy fontos népszavazásra kerül sor, amelynek tétje, hogy emeljék-e a védelmi költségvetést a NATO hágai csúcstalálkozóján megállapított szintre.

A népszavazás várható eredménye alapján úgy tűnik, hogy a "nem" válasz fog dominálni. Ebből kifolyólag elképzelhető, hogy ezt egy újabb referendum követi majd, amely már a szövetségből való kilépés kérdését tűzi napirendre.

A NATO védelmi kiadások emelésére irányuló elképzelések komoly kihívások elé állítják Szlovéniát, különös figyelemmel a jelenlegi balközép koalícióra, amely a kormányzást végzi. A koalíciót alkotó Szociáldemokraták és a Levica (A Bal) pártja éles bírálatokkal illetik a katonai költségvetés növelésének szükségességét. Ráadásul a Levica határozottan ellenzi a NATO-tagságot, és a koalíciós tárgyalások során folyamatosan követelt egy országos népszavazást a kérdésben.

Robert Golob, Szlovénia miniszterelnöke, ennek ellenére kidolgozott egy fokozatos stratégiát a védelmi kiadások évente 0,2 százalékponttal növelésére, amely 2030-ra a GDP 3%-át célozza meg. Ezt a javaslatot kezdetben sikerült a kormány elé terjeszteni, legyőzve koalíciós partnerei ellenállását.

Július 4-én meglepő esemény zajlott le: a szlovén parlament zöld utat adott a Levica frakció által terjesztett javaslatnak, amely országos konzultatív népszavazást kezdeményezett a védelmi kiadások emeléséről. A népszavazás kérdése úgy lett megfogalmazva, hogy szinte biztosra vehető a "nem" válasz megszületése:

Támogatja-e Szlovénia védelmi kiadásainak növelését, hogy 2030-ra elérje a GDP 3%-át évente, ami jelenleg körülbelül 2,1 milliárd eurót jelent?"

A miniszterelnök reagálva a helyzetre bejelentette, hogy...

A pártja nemsokára újabb népszavazást indít, amely ezúttal Szlovénia NATO-tagságának kérdését fogja érinteni.

Golob kifejtette, hogy csupán két alternatíva létezik:

Maradhatunk a NATO keretein belül, ami azt jelenti, hogy továbbra is vállaljuk a tagsági díj megfizetését, vagy dönthetünk a szövetségtől való kilépés mellett. Minden más csupán populista manipuláció, amely félrevezeti a szlovén állampolgárokat.

Golob stratégiája, hogy úgy fogalmazza meg a kérdést, hogy a szavazóknak választaniuk kelljen a kiadások növelése és a NATO elhagyása között.

Bár a tavalyi felmérés szerint a szlovénok többsége támogatja a NATO-tagságot, a kép drasztikusan megváltozhat, ha a kötelező védelmi kiadások növekednek.

Szlovénia számára ez a nemzeti költségvetés mintegy 20%-ának védelemre fordítását jelentené.

Van azonban kiút: tárgyalni az első népszavazásról szóló döntés visszavonásáról. Ez megakadályozná a második népszavazás kezdeményezését is. A szlovén média szerint jelenleg ezt a megoldást vitatják meg a politikusok, és ez egyértelműen a legjobb út mind Szlovénia, mind a NATO számára.

Ha ez nem jön össze, Szlovénia NATO-tagságának jövője is veszélybe kerülhet.

Szlovénia csak 2004-ben, közvetlenül az EU-csatlakozás előtt lépett be a NATO-ba, és soha nem teljesítette a GDP 2%-ának megfelelő védelmi kiadásokra vonatkozó célkitűzést.