Ezért lett a húsvét a magyarok egyik legkedveltebb ünnepe: sokan az év minden egyes napján arról álmodoznak, hogy egy ilyen varázslatos húsvéti reggeli részesei lehessenek - Pénzcentrum.
Tízből négy magyar nem szokott minden nap reggelizni, viszont a többség számára a húsvéti reggeli kihagyhatatlan, amit ráadásul - a hétköznapok magányos étkezéseivel szemben - jellemzően családi körben fogyasztanak el - derült ki egy friss, országos kutatásból. Ha lenne rá lehetőség, a többség akár havonta több ilyen nagyobb reggelit is tartana, de legtöbbször az időhiány vagy a szervezési nehézségek a fő akadályozó tényezők. A Rama szakértője most megosztott pár tippet, aminek segítségével egy átlagos hétvégi reggeli során is megteremthetjük és átélhetjük az ünnepi hangulatot.
A legfrissebb Rama által végzett országos, reprezentatív kutatás rámutat, hogy a magyarok reggelizési szokásaiban jelentős eltérések mutatkoznak. A válaszadók közel 40%-a nem reggelizik minden nap, míg a populáció egy tizede egyáltalán nem kezdi étkezéssel a reggelt. A kutatás célja a hétköznapi és húsvéti reggelizési szokások alaposabb megismerése és összehasonlítása volt.
Egy átlagos hétköznap reggelén a tipikus reggeli menü általában valamilyen pékáruval kezdődik, legyen az kenyér, kifli vagy zsemle. Ehhez jellemzően felvágottak, szalámik társulnak, valamint egy-egy ízletes szendvics, amelyet akár sajttal, akár különféle szendvicskrémekkel tesznek még vonzóbbá. A tojásételek is népszerű választások, hiszen a rántotta, főtt tojás vagy tükörtojás mindig jól esik a reggeli órákban. A pirítós, az édes és sós péksütemények, továbbá a különféle cereáliák – mint a gabonapelyhek, zabpelyhek és müzlik – szintén népszerűek, hiszen a megkérdezettek körülbelül egyötöde választja ezeket a reggelijéhez. A kenyér, pirítós és zsemle gyakran kap egy kis extra ízt, hiszen a margarin és a vaj a legelterjedtebb kiegészítők közé tartozik, amelyekkel megkenik őket.
A reggeli, amely igazán a béke és nyugalom szimbóluma, gyakran hentesáru formájában érkezik az asztalokra. Ilyen például a virsli, vagy éppen a főtt és sült kolbász, amelyek különösen népszerűek a férfiak és az ország keleti részén élők körében. Ezzel szemben a Z-generáció tagjai, akik a digitális világban nőttek fel, hajlamosabbak napi első étkezésként a cereáliákat választani. Ráadásul a fiatalabb korosztály gyakrabban nyúl az édes és sós péksüteményekhez, így a hagyományos reggelik mellett egy modern, változatos ízvilágot is teremtve.
Az átlagos hétköznapokkal szemben a kitöltők túlnyomó többsége (85%) húsvétkor nem hagyja ki a reggelit, és jellemzően az ünnep mindkét napját étkezéssel indítja. További különbség, hogy jobban meg is adják a módját az étkezésnek: míg a hétköznapi reggeliknél a praktikus, gyorsan elkészíthető ételek vannak a fókuszban, ezeken a napokon inkább a kiadósabb, tradicionális ünnepi fogások kerülnek előtérbe. Nem meglepő módon a hagyományos főtt sonka vezeti a húsvéti reggelik legkedveltebb összetevőinek rangsorát, amit a hétköznapi reggelik során csak nagyon kevesen fogyasztanak. Ezt követik a tojásételek - természetesen az átlagos napokhoz képest jóval nagyobb népszerűséggel -, de a kenyérfélék és persze a kalács sem maradhat le ilyenkor az asztalról. A cereáliák, szendvicsfélék ezeken az ünnepi napokon kevésbé népszerűek, ami szintén igaz a felvágottakra, a zöldségekre és a gyümölcsökre is.
Kikkel osztjuk meg a reggeli pillanatokat? A hétköznapok során a magyar lakosság fele általában egyedül ül le az asztalhoz, míg a negyede a házastársával vagy éppen a párjával közösen étkezik. Érdekes módon húsvétkor ez a helyzet jelentősen megváltozik: a magyarok csupán egynegyede reggelizik magányosan, a többiek inkább a családtagjaik társaságát élvezik az ünnepi étkezés során. A generációs eltérések is nyilvánvalóak: a harmincas és ötvenes éveikben járók körében egyharmadnyi részesedést képviselnek azok, akik a gyermekeikkel együtt reggeliznek, míg a negyvenes korosztály 43 százaléka szintén a kicsikkel osztja meg az asztalt. A 30 év alatti fiatalok esetében pedig közel felük a szüleivel ül le a húsvéti reggelihez, így teremtve meg a hagyományos családi összejövetelek kellemes hangulatát.
A kutatásból az is kiderült, hogy honfitársaink többsége, ha tehetné, gyakrabban reggelizne úgy, mint húsvétkor. A válaszadók közel háromnegyede legalább havonta több alkalommal tartana az ünnepihez hasonló, kiadósabb, ráérősebb reggelit, felük pedig akár hetente többször is szívesen bruncholna. De mi akadályozza meg őket ebben? Főleg a szervezési tényezők: a legfőbb gond az időhiány, de nem könnyű összeszervezni sem az időpontot, sem a résztvevőket, miközben csak kevesen vallották azt, hogy ők vagy a családtagjaik, barátaik ne kedvelnék a hosszabb reggeliket. Mindemellett relatíve jelentősebb akadályozó tényezőnek számít még az ár, valamint az előkészületek munkaigénye is, illetve vannak, akik úgy vélik, az ünnepi étkezés kizárólag az ünnepekre való.
