Ezért hódította meg a húsevő baktérium a gyerekeket a Covid-járvány után

Még mindig elemzik és kutatják a Covid-járvány hatásait a társadalomra, ami azért jó, mert tanulságokat levonni egy hirtelen jött egészségügyi vészhelyzet menedzseléséből. 2022 negyedik negyedévében több országban is jelentettek súlyos Streptococcus pyogenes fertőzés (magyarul húsevő baktérium) gócokat, amely a 10 év alatti gyermekeket érintette a legnagyobb mértékben. Ez szokatlanul súlyos tünetekkel jár, beleértve a gyorsan kialakuló, akár halálos szeptikus sokkot.

Egy európai tanulmány eredményei most arra utalnak, hogy a nem gyógyszeres beavatkozások - beleértve a lezárásokat, az iskolabezárásokat és a távolságtartást - akaratlanul is késleltethették a kisgyermekek immunitásának kialakulását bizonyos fertőző betegségekkel szemben, így sebezhetőbbé váltak.

A Jama Network Open folyóiratban publikált brit kutatás rávilágít arra, hogy bár a vírusfertőzések, mint például az influenza és az RSV (légúti óriássejtes vírus) esetében a hatások előre láthatóak voltak, más típusú fertőzések, például az A típusú streptococcus baktérium okozta megbetegedések számának drámai növekedésére senki sem számított.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a jövőbeli pandémiák során alaposan mérlegeljük a korlátozások gyermekekre gyakorolt hatásait. Emellett kiemelik a vakcinák szerepét is, amelyek elengedhetetlenek a súlyos fertőzések megelőzésében, függetlenül a korcsoporttól.

A kutatók egy tanulmány keretében 452, 0-4 éves gyermeket vizsgáltak meg, akik két különböző teszt során vettek részt, tíz európai ország területén.

Kutatások szerint a világjárvány idején, a különböző intézkedéseknek kitett 3-4 éves gyerekeknél szignifikánsan alacsonyabb antitestszinteket mértek a Streptococcus A ellen, összehasonlítva azokkal a gyerekekkel, akiktől a világjárványt megelőzően vettek mintákat.

Az eredmények pontosan egybevágnak azzal a korcsoporttal, amely Angliában a korlátozások feloldása után a legjelentősebb növekedést mutatta az életveszélyes Streptococcus A fertőzések terén. A kutatók hasonló tendenciát figyeltek meg a légúti óriássejtes vírussal (RSV) kapcsolatos immunválaszokban is, amely szintén egy elterjedt és potenciálisan súlyos gyermekkori fertőzés, továbbá megfigyelhető volt egy enyhe immuncsökkenés néhány náthavírussal szemben is.

A Streptococcusok családjának egyik legkiemelkedőbb tagja a Streptococcus pyogenes, közismert nevén a húsevő baktérium. Sokak számára meglepő lehet, de ez a kórokozó Magyarországon a hideg, járványos hónapokban az egészséges lakosság 12-18 százalékának orr-torok váladékában fellelhető, ám a legtöbb ember tünetmentesen hordozza. Ennek hátterében az áll, hogy a Streptococcus pyogenes ép bőrön keresztül nem képes fertőzni; problémák csak akkor merülnek fel, ha a baktérium a véráramba jut, ami általában nyílt sebek révén történik - részletezte Dr. Szeles Géza, igazságügyi orvosszakértő, tavalyi interjújában.

A baktériumok működését nem úgy kell elképzelni, hogy szó szerint felfalják a húst. Sokkal inkább arról van szó, hogy a seb által juttatva a véráramba, ott szaporodásnak indulnak, és olyan enzimeket termelnek, amelyek képesek elpusztítani a kötőszöveteket, a lágyrészeket és a zsírszöveteket. Ez a folyamat rendkívül káros hatással van a szervezetre.

A fertőzés kezdeti jeleként a bőrön apró, vörös, fájdalmas foltok és duzzanatok tűnnek fel, amelyek első pillantásra akár egy "banális" sebgennyesedésnek is tűnhetnek. Azonban ezek a tünetek hamarosan súlyosbodnak. A beteg tapasztalhat borzongást, hidegrázást, általános gyengeséget, rossz közérzetet és izomfájdalmakat is. A seb idővel egyre nagyobbá válik, színe mély lilás-bíbor árnyalatot ölt, majd elhal, feketére változik, végül megreped, megnyílik, és gennyes váladékot kezd kibocsátani.

A legnagyobb veszély abban rejlik, hogy szinte azonnal, néhány órán belül képes teret hódítani a szervezetben. Ennek következtében olyan gyorsan válik kontrollálhatatlanná, hogy az antibiotikumoknak már nem marad elegendő idejük, hogy kifejthessék a hatásukat.

Nemzetközi kutatások alapján a húsevőbaktérium-fertőzések körülbelül egyharmada végzetes kimenetelű lehet.