Természetesen! Íme egy egyedi változat a Galambos-Józsa Folklórfesztiválról: **Galambos-Józsa Népművészeti Ünnep** Fedezd fel a hagyományok varázslatos világát a Galambos-Józsa Népművészeti Ünnepen! Ez a színes rendezvény a folklór és a népművészet kedv
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Mikházi Csűrszínházi Egyesület elhatározta, hogy egy új hagyományt teremt, ezért megrendezi a Galambos-Józsa Folklórfesztivált. Az eseményre 2025. július 12-én kerül sor Mikházán, ahol a varázslatos Csűrszínház ad otthont a kulturális programoknak. Ez az első alkalom, hogy a fesztivál megrendezésre kerül, és célja, hogy bemutassa a helyi folklór gazdagságát és sokszínűségét.
A fesztivál célja, hogy teret adjon a népzene, néptánc, népdal és mesemondás iránt érdeklődő szólistáknak és kisegyütteseknek. Örömmel hirdetjük meg a részvételi lehetőséget, amely négy izgalmas kategóriában várja a jelentkezőket: énekes szólisták és énekegyüttesek; hangszeres szólisták, zenekarok és hangszeregyüttesek; táncos szólisták (fiúk), táncospárok (fiú-lány) és táncos kamaraegyüttesek; valamint népmese kategóriában. A fesztiválra bármely erdélyi vagy moldvai tájegység hagyományait tükröző autentikus produkciókkal lehet jelentkezni, lakóhelyi korlátozás nélkül. A részvétel alsó korhatára 16 év, így fiatal tehetségek és tapasztalt előadók egyaránt megmutathatják tudásukat. A nevezési határidő 2025. június 15., az online jelentkezési űrlap pedig itt érhető el: Jelentkezési felhívás a Galambos-Józsa Folklórfesztiválra - Erdélyi Hagyományok Háza. A zsűri a benyújtott pályázatok alapján választja ki a fesztiválra meghívott produkciókat, és legkésőbb 2025. július 1-ig e-mailben értesíti a jelentkezőket a döntésről. Kategóriánként legfeljebb 6 fellépő kerül kiválasztásra. A rendezvény során igény szerint szakmai mentorálás is elérhető a résztvevők számára. A zsűri az esemény során a legkiemelkedőbb produkciókat díjazza, így biztosítva a tehetségek elismerését és támogatását. Várjuk szeretettel a jelentkezéseket!
A Galambos-Józsa Folklórfesztivál névadói egyben kezdeményezői is. Galambos Tibor táncművész és felesége hozzájárulása jelentős szerepet játszik hagyományaink megőrzésében a népzene, néptánc, népdal és mesemondás területén. Galambos Tibor táncművész, koreográfus, közművelő, könyvtáros, dokumentumfilmes Budapesten született. A gimnázium mellett és érettségi után felsőfokú tanulmányait (néptánc, balett, koreográfia-tan, tánctörténet) a mai Táncművészeti Egyetemen, akkor Állami Balett Intézet táncművészeti iskolájában 1952-ben végezte el. Közben 1951-től hivatásos táncos volt a SZOT Művész Együttesben, a Honvéd Együttesben, a Budapest Táncegyüttesben és magántáncos, illetve tánckarvezető is. Közben elvégezte főiskolákon a könyvtár, népművelés, közművelődés szakokat, és egy évet tanult a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnök karán. A táncos pályát befejezve, a könyvtárosság mellett koreográfus is volt a Vadrózsák, a miskolci Avas és az Erkel Ferenc néptáncegyütteseknél. De tanított a Duna Művészegyüttesnél, az Állami Népi Együttesnél és a Honvéd Együttesnél is. 1970-től 50 évig a Fészek Művészklub igazgató főtitkára volt, jelenleg a klub alapítványának ügyvezető elnöke. Kitüntetései, szakmai elismerései: az olaszországi Vercelliben világversenyen különdíjat nyert, a törökországi Bursában, Japánban, a szöuli olimpia kulturális versenyén is díjazták. 2001-től táncos dokumentumfilmesként is tevékenykedik, mára 28 dokumentumfilmet készített. Kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével és tisztikeresztjével, Táncművészeti Életműdíjat és Pedagógus Életműdíjat is kapott. Közben a Táncművészeti Szövetség főtitkára volt 5 évig, később a felügyelőbizottságának elnöke, és jelenleg az elnökség tiszteletbeli tagja. Felesége, Józsa Julianna a Budapesti Műszaki Egyetem vezető építészmérnökeként dolgozott évtizedekig, és onnan vonult nyugdíjba.
