Hamarosan megcsodálható lesz a Pécel közelében felfedezett, 20 ezer éves gyapjas orrszarvú, amely impozáns méreteivel és történelmi jelentőségével lenyűgözi a látogatókat. - Librarius.hu

Különleges felfedezések: húszezer éves gyapjas orrszarvú-maradványok és a sörfogyasztás egyik legkorábbi nyoma várja az érdeklődőket a szentendrei régészeti kiállításon.

A szentendrei MűvészetMalomban egyedülálló régészeti felfedezéseket ismerhet meg a közönség a „Folyó szeli ketté” című kiállításon. Az esemény során a Ferenczy Múzeumi Centrum az elmúlt egy évtized Pest vármegyében folytatott kutatásainak izgalmas eredményeit tárja a látogatók elé. Az érdeklődők március 7. és május 18. között merülhetnek el a régmúlt titkaiban, és fedezhetik fel a tárlat különleges darabjait.

A kiállított leletanyagok széles spektrumon mozognak: a paleolitikumtól kezdve, a római- és avarkori időszakon át a középkori kovácsmesterek kalapácsa alól kikerült tárgyak együttesen segítenek, hogy betekintést nyerjünk a korabeli emberek életébe.

"A Kárpát-medence legnagyobb folyója, a Duna, a történelem folyamán éles határvonalat képviselt. Gondoljunk csak az őskorra, amikor a két partján különböző kulturális identitású közösségek éltek, vagy a római időszakra, amikor a birodalom határvonalaként szolgált, a híres limes mentén" - nyilatkozta Dr. Rajna András, a Ferenczy Múzeumi Centrum régészeti osztályának vezetője, aki a kiállítást is koordinálta. Hozzátette, hogy a tárlaton világosan elkülönülnek a Duna két partján fellelt régészeti anyagok, sőt, a folyó mélyéből előkerült tárgyakat is megcsodálhatják a látogatók.

A kiállítás valódi kincseket rejt, amelyek az elmúlt évtizedben kerültek napvilágra. Kiemelkedő felfedezés a Pécel mellett előkerült, hatalmas méretű gyapjas orrszarvú, amely több mint húszezer éve fekszik megkövült állapotban a föld mélyén. Nem csupán a kor és az állat nagysága a figyelemre méltó, hanem az a tény is, hogy a lelet segítségével részletes képet kaphatunk a gyapjas orrszarvú feldolgozásának folyamatáról. A csontváz harmada mellett hét különböző pattintott kőeszközt találtak, köztük a vadászat során használt hegyeket és éles, obszidiánból készült pengéket, melyek a tetem feldarabolására szolgáltak. E különleges lelet igazi értéke abban rejlik, hogy ez a gyapjas orrszarvú a kevés hitelesen dokumentált feltárás egyik kiemelkedő példája.

Egy izgalmas felfedezés történt: egy Kr. e. 3. évezredből származó sírban rábukkantak egy olyan edényre, amelyben italáldozatot helyeztek el a halott mellé. Az elemzések alapján ez a lelet az egyik legkorábbi európai sörfogyasztás nyomait hordozza magában. Az edény harang alakja nem csupán a formáját, hanem a használó kultúrát is jelzi: ez a Harangedény-kultúra, amely a kora bronzkor hajnalán Európa-szerte elterjedt, olyan harcos-hajós népeket takar, akik sok szempontból a későbbi vikingek előfutárainak tekinthetők.

A kiállításon bemutatásra kerül a Turán felfedezett, római időszakban eltemetett szarmata "hercegnő," akinek sírjából előkerült ékszerek, edények és egyéb használati tárgyak méltó versenytársai a korszak római elit kincseinek. Az itt látható tárgyak nem csupán művészi remekművek, hanem a múlt titkait is magukban rejtik, gazdagítva a történelem iránti kíváncsiságunkat.

Rendkívüli felfedezés a több mint hétezer darabból álló érmekincs, amely a középkori Vatya településen került napvilágra. A kutatók egy festett cserépkorsóban bukkantak rá, amelyet eredetileg perselynek alakítottak át. Az érmeket az 1526-os török hódítások idején rejtették el, így a kincs a történelem egy izgalmas pillanatát őrzi.

A kiállításban jelentős szerephez jut Szentendre és térsége, mely a terem közepén, a szimbolikusan ábrázolt Duna folyó mentén jelenik meg. Kiemelt helyet kap a város egyik legizgalmasabb lelőhelye, ahonnan Ulcisia Castra római katonai táborának leletei kerültek elő. Ez utóbbiak által a katonák mindennapi tábori életébe pillanthat be a látogató.

A nemrégiben felfedezett, korábban ismeretlen, hatalmas avar temető leletei is megtalálhatók a kiállításon. A gazdagon díszített ló sírjának anyaga és rekonstrukciója lehetőséget biztosít arra, hogy mélyebben megismerjük a korszak túlvilágról alkotott elképzeléseit.

Külön öröm és büszkeség a múzeumnak, hogy a kiállításokat és a mindennapi munkát is valódi társadalmi összefogás keretében szervezhetik és láthatják el. A Közösségi Régészeti Egyesület tagjai között rendőr, könyvelő, taxis, szobafestő, ingatlanos, építési vállalkozó vagy éppen informatikus is felbukkan - különböző hivatások mellett egyre többen választják az önkéntes régészetet szabadidejük eltöltésére. A múzeum ásatásain találkozhatunk hároméves történelemrajongóval és 70 éves aktív tagokkal is.

A kiállítás a Dunakanyar napjainkban lakott nagyvárosainak térségeiben, a Budai- és Visegrádi-hegységben, a Pilis és a Börzsöny magaslati vidékein, a Zsámbéki-medencében vagy a Pesti-síkság alföldi régióiban talált számos különböző régészeti korszak emlékét mutatja be.

A kiállításhoz egy különleges, kétnapos szakmai konferencia is kapcsolódik, amelyre a MűvészetMalomban kerül sor március 6-7-én.

A FOLYÓ SZELI KETTÉ - Régészeti kutatások Pest vármegyében című kiállítás március 6-án, csütörtökön 18:00 órakor nyílik és május 18-ig látogatható a MűvészetMalomban (Szentendre, Bogdányi u. 32.).