Harangi Szabolcs az újonnan bekövetkezett izlandi vulkánkitörésről nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy még a tudósok sem voltak felkészülve erre az eseményre. A részletekért nézd meg a videót!
Izlandon ismét aktivitásra késztetett egy tűzhányó, amely a főváros közelében található. Ez már a 2021 óta eltelt időszak tizedik eseménye, míg tavaly december óta a hetedik. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet vezetője az InfoRádióban nyilatkozott, kiemelve, hogy a kitörés előtt csupán háromnegyed órával figyeltek fel a szakemberek az első figyelmeztető jelekre. Szerencsére a lakosokat időben sikerült kitelepíteni Grindavíkból, így elkerülhették a veszélyt.
Szerdán késő este újra vulkánkitörés rázta meg az izlandi Reykjanes-félszigetet, különösen Grindavík környékét, ahol az utóbbi három év során már a tizedik ilyen eseménynek lehetünk tanúi, tavaly december óta pedig már a hetedik alkalommal. A tűzhányó éjfél előtt aktiválódott, és azóta is lávaárak áradnak belőle egy körülbelül három kilométer hosszú repedésen keresztül. Az izlandi meteorológiai szolgálat információi alapján a szeptember 6-án véget ért legutóbbi kitöréshez és a májusiban tapasztaltakhoz képest ez a mostani esemény várhatóan gyengébb intenzitású, és úgy tűnik, már elérte a csúcspontját, így a további erősödés nem valószínű.
Az újabb vulkáni aktivitás nem érinti a légi forgalmat, azonban a Reykjanes-félsziget bizonyos területein, különösen a jórészt lakatlan Grindavík környékén, a gázok koncentrációja megnövekedhet. A biztonság érdekében a hatóságok úgy döntöttek, hogy evakuálják az ott élőket, összesen 50 házból, valamint a látogatókat is eltávolították a híres Kék Laguna üdülőhelyről.
Harangi Szabolcs az InfoRádióban kifejtette, hogy az újabb izlandi vulkánkitörés váratlanul érte a tudományos közösséget, mivel Izland tűzhányói általában négy-öt évente aktivizálódnak. Azonban az utóbbi időszakban a Reykjanes-félszigeten tapasztalt vulkáni aktivitás jelentősen felgyorsult, ami komoly változásokra utal. Hangsúlyozta, hogy a terület körülbelül 800 éven keresztül csendes volt, de a mostani események mögött már vannak előzmények. Izland más részein évszázadok során számos vulkánkitörés történt, de a figyelem most a Reykjanes-félszigetre összpontosul, ahol a vulkáni aktivitás most a legintenzívebb.
A geológus megjegyezte: 2021 óta nagyon gyakran követik egymást a vulkáni működések Izlandon, amelyek egy-két napig,d de akár néhány hétig is eltarthatnak. Felidézte, hogy a három évvel ezelőtti első kitörés majdnem fél évig elhúzódott. Mint fogalmazott,
A következő időszakban az izlandiaknak fel kell készülniük a kisebb és nagyobb szünetekkel váltakozó vulkánkitörésekre, amelyek várhatóan elnyúlnak.
Ez nem azt jelenti, hogy a vulkáni aktivitás egyre gyakoribbá válik, és hosszú hónapokon át tartó jelenségekkel találkozunk. Csupán arról van szó, hogy a megszokott mintázatokhoz képest úgy tűnhet, mintha a helyi tűzhányók működésbe lépése sűrűbb lenne.
Harangi Szabolcs kifejtette, hogy a szerdai vulkánkitörés váratlanul érte a szakértőket. Mindössze körülbelül háromnegyed órával a kitörés előtt észlelték az első figyelmeztető jeleket, ami meglepte a vulkanológusokat. A legtöbben december végére várták a jelenséget, de az egyetemi tanár hangsúlyozta, hogy ismételten kiderült, "a természet nem mindig a megszokott kerékvágás szerint halad, ahogy azt az emberek elgondolják".
Emlékezetembe idézte, hogy Grindavík tavaly egy rendkívül erős földrengés következtében szinte darabjaira hullott, mégis a helyiek időről időre visszatérnek a településre, hogy újra felfedezzék otthonuk maradványait.
Szerda éjszaka, a vulkán aktivitásának megjelenése előtt, körülbelül hatvan ember tartózkodott a településen. Ám mindössze harmincöt perc alatt sikerült biztonságba helyezni őket, és elérni, hogy elhagyják a környéket.
mint ahogy az üdülőkomplexum személyzetének is el kellett hagynia a várost. Harangi Szabolcs tájékoztatása szerint a Kék Laguna mindössze néhány kilométerre helyezkedik el a most működésbe lépő tűzhányótól. Áldozatai, sérültjei tehát nincsenek az eseményeknek, az viszont már sokkal inkább aggasztóbb fejlemény, hogy a láva meglehetősen sebesen folyt nyugati irányba, és átvágta azt az utat, amely összekötötte az izlandi fővárost, Reykjavíkot a Kék Lagunával, illetve a svartsengi geotermális erőművel, így tulajdonképpen "ez az útvonal elveszett".
A láva folyamatosan előrehalad, óránként körülbelül 200-300 métert haladva, és közben többek között egy fontos vezetéket is megrongált, amely több tízezer ember számára biztosít forró vizet és energiát a Reykjanes-félszigeten. Harangi Szabolcs megjegyezte, hogy a lávafolyam már februárban is okozott problémákat a vezetékekben, ami miatt a helyieknek több héten keresztül nem volt meleg vízük és fűtésük. Azóta azonban a vezetékeket föld alá helyezték, így remélhetőleg a lakosok ezúttal megússzák a hasonló kellemetlenségeket, de ennek végső kimenetele csak a következő órákban vagy napokban fog kiderülni.
"Összességében elmondható, hogy keletkeztek károk, de ezek egyelőre mérsékeltek. Szintén jó hír, hogy a korábbi vulkánkitörésekhez hasonlóan ezúttal sincs fennakadás az izlandi légi közlekedésben. Alapvetően egy lávaöntő kitörés történt, ami bár látványos, de azért meglehetősen pici" - fogalmazott az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója.
