Valóban megérdemlik: a magyar vállalatok immár régóta várt örömhírnek örvendezhetnek.

Az elmúlt év utolsó negyedében végre kedvező fordulatot vett a vállalati forinthitelpiac, hiszen éves összehasonlításban növekedést könyvelhetünk el. Az idei évben a hétfőtől érvényes, kedvezőbb kondíciókkal elérhető Széchenyi Kártya hitelek kínálják a lehetőséget a cégek számára, hogy még kedvezőbb pénzügyi hátteret biztosítsanak működésükhöz.

Hétfőtől a Széchenyi Kártyaprogram keretében elérhető beruházási hitelek kamata 50 bázisponttal csökken, így a korábbi 3,5 százalék helyett már csak 3 százalékot kell majd fizetni. Ezzel egy időben a mindennapi finanszírozást támogató folyószámla- és likviditási hitelek kamata is hasonló mértékben csökken, és évi 4,5 százalékos kamatszinten válik elérhetővé.

Az újabb ösztönzés rá is fér a vállalati hitelpiacra, hiszen egyelőre várat magára a régóta várt fellendülés. Ennek oka más makrogazdasági mutatókban is visszaköszön - a beruházások nemzetgazdasági szinten 2022. IV. negyedévétől éves alapon visszaesést mutatnak, s ez köszön vissza a vállalati pénzügyi adatokban is, hiszen, ha nincsenek beruházások, azokat finanszírozni sem kell. A vállalati szektor teljes hitelállománya 2024-ben 4,7 százalékkal 13 134 milliárd forintra emelkedett, miközben a vállalati betétek állománya 6,3 százalékkal 17 053 milliárd forintra bővült. A fentiek miatt a vállalati szektor hitel/betét mutatója 78,3 százalékról 77 százalékra módosult. Ennek pedig nem feltétlenül kell örülni. Az aranyszabály szerint a vállalatok nettó hitelfelvevőként és nem megtakarítóként jelennek meg a pénzpiacon.

De hát legalább emelkedés van - örülhetnénk, ha nem az látszana az adatokban, hogy a hitelfelvétel lényegében csak a mindennapi finanszírozást biztosító folyószámlahitelekre korlátozódik: tavaly december végén 1860,4 milliárd forint értékű likviditási hitel volt a vállalatoknál, ami közel 15 százalékos növekedést mutat 2023. decemberéhez képest. Ehhez képest

A folyósítások visszaesésének újdonsága, hogy ezúttal már mind a forint-, mind a deviza (euró) finanszírozás visszaesést mutatott.

A magyarországi vállalkozói szféra döntő többségét alkotó kis- és középvállalkozások (kkv) számára a forintfinanszírozás ügye kiemelkedő jelentőséggel bír. A körülbelül 900 ezer nyilvántartott hazai cégből csupán 35 ezer bír exportár-bevétellel, és közülük mindössze 15 ezer van hazai tulajdonban. Azok a vállalkozások, amelyek nem rendelkeznek külföldi kitettséggel, gyakorlatilag kiszorultak a devizafinanszírozásból. Ez különösen a 2022-2023-as időszakban, az infláció drámai emelkedésének idején vált kritikus helyzetté, hiszen a 20%-ot túllépő hitelkamatok szinte lehetetlenné tették a piaci alapú hitelezést. Ezzel szemben a nagyobb, exportáló cégek számára a forintfinanszírozáshoz képest rendkívül kedvező devizahitelek elérhetősége tovább súlyosbította a hazai vállalkozások helyzetét, akiknek egyedüli lehetőségük a támogatott hitelezési konstrukciókban való bízás maradt.

Az infláció az előző év során visszatért a megengedett szintre, ugyanakkor a forint alapú finanszírozás szempontjából lényeges pénzpiaci kamatok sokkal lassabb ütemben csökkentek az utóbbi hónapokban. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2024 decemberében a vállalkozások számára elérhető forinthitelek átlagos kamatszintje 8,27 százalékra rúgott. Azonban a kis- és középvállalkozások számára különösen fontos, 1 millió euró (körülbelül 400 millió forint) alatti hitelek kamatai a hiteltípus függvényében 8,38 és 9,32 százalék között mozogtak.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozásokért felelős államtitkára a Hungarian Business Leaders Forum Pénzügyi csúcs konferencián felhívta a figyelmet arra, hogy

A cél tehát az lehet, hogy olyan ajánlatot kapjanak a vállalkozások, ahol a saját erőt is megmozgatva fognak bele olyan beruházásba, amely a későbbiekben a kereslet komolyabb beindulására már az értékesíthető volumen számottevő bővülését teszi lehetővé. Ez a cél vezérelte azt, hogy a Demján Sándor Program első lépéseként már tavaly november óta számottevően, 5-ről 3,5 százalékra mérsékelték a Széchenyi Kártya Program beruházási hitel típusú termékeinek kamatát.

A kamatcsökkentés folyamata a gazdasági környezet egyik fontos eszköze, amelynek célja a pénzügyi terhek enyhítése és a gazdasági növekedés ösztönzése. Amikor a központi bank csökkenti a kamatlábakat, az általában azt jelenti, hogy olcsóbbá válik a hitelek felvétele, ami bátorítja a vállalatokat és a fogyasztókat a beruházásokra és a kiadásokra. Ez a lépés különösen fontos lehet gazdasági visszaesés idején, amikor a kereslet csökken, és a fogyasztói bizalom megrendül. A kamatcsökkentés azonban nem csupán a pénzügyi szektor szereplőire van hatással; a lakossági hitelek, mint például a jelzáloghitelek és a személyi kölcsönök, szintén kedvezőbb feltételekkel érhetők el. Ez a lehetőség sok család számára könnyebbé teheti az otthonvásárlást vagy a nagyobb kiadásokat, így hozzájárulva a gazdasági aktivitás növeléséhez. Fontos megjegyezni, hogy a kamatcsökkentés hatásai hosszú távon is érezhetők, mivel a pénzpiacok reakciója és a befektetői döntések is változhatnak. A gazdasági szakemberek figyelemmel kísérik a kamatlábak alakulását, mivel ezek nemcsak a jelenlegi, hanem a jövőbeli gazdasági trendekre is nagy hatással lehetnek.

A kamatcsökkentés folyamata a gazdasági környezet egyik fontos eszköze, amelynek célja a pénzügyi terhek enyhítése és a gazdasági növekedés ösztönzése. Amikor a központi bank csökkenti a kamatlábakat, az általában azt jelenti, hogy olcsóbbá válik a hitelek felvétele, ami bátorítja a vállalatokat és a fogyasztókat a beruházásokra és a kiadásokra. Ez a lépés különösen fontos lehet gazdasági visszaesés idején, amikor a kereslet csökken, és a fogyasztói bizalom megrendül. A kamatcsökkentés azonban nem csupán a pénzügyi szektor szereplőire van hatással; a lakossági hitelek, mint például a jelzáloghitelek és a személyi kölcsönök, szintén kedvezőbb feltételekkel érhetők el. Ez a lehetőség sok család számára könnyebbé teheti az otthonvásárlást vagy a nagyobb kiadásokat, így hozzájárulva a gazdasági aktivitás növeléséhez. Fontos megjegyezni, hogy a kamatcsökkentés hatásai hosszú távon is érezhetők, mivel a pénzpiacok reakciója és a befektetői döntések is változhatnak. A gazdasági szakemberek figyelemmel kísérik a kamatlábak alakulását, mivel ezek nemcsak a jelenlegi, hanem a jövőbeli gazdasági trendekre is nagy hatással lehetnek. révén egy 100 millió forintos, 10 évre felvett beruházási kölcsön hitelterhe több, mint negyedével csökkent. Ráadásul az idén június végéig újonnan igényelt Széchenyi Kártya beruházási kölcsönök mögé a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az első évben kezességvállalási díj nélkül nyújt garanciát. A kockázatcsökkentő kezességvállalásnak köszönhetően azok a vállalkozások is hozzáférhetnek az állami kamattámogatás révén szuperolcsó fejlesztési forráshoz, akik alapesetben fennakadtak volna a banki hitelminősítő rendszereken.

A piac kedvező reakciója az intézkedésre világosan megfigyelhető: a kamatcsökkentés bejelentése óta eltelt három hónapban, 2024 novemberétől 2025 januárjáig, jelentős pozitív elmozdulások tapasztalhatók.

A 4000-t meghaladó igény és a 118 milliárd forintnyi igényelt összeg éves összevetésben darabszámban 24, értékben 9 százalékot meghaladó növekedést jelent. A bázisév adataihoz képest mért felpörgés decemberre és januárra a legkomolyabb - itt a klasszikus Széchenyi Kártya Beruházási Hitel MAX+ és Mikrohitel jár az élen, miközben az adatokból az is látszik, hogy a lízingkonstrukcióban lehetett a leggyorsabban eredményt elérni, hiszen ott már a november is komoly csúcsokat hozott - ez utóbbi a magyarázat arra, hogy a igénylések bővülésénél szerényebb a folyósított hitelösszeg, hiszen a lízing konstrukcióban az átlagos hitelösszeg alacsonyabb.

A nagyképet tekintve, 2024 negyedik negyedévében a forint alapú vállalati finanszírozás már nem tűnik olyan kedvezőtlennek: október és december között a vállalkozások összesen 462,6 milliárd forint hitelt igényeltek a pénzintézetektől. Ezt a volument utoljára 2023 harmadik negyedévében tudták a bankok elérni. Az éves növekedés 4,6 százalék, ami öt negyedév várakozása után először haladja meg a tavalyi év azonos időszakának folyósításait. A növekedéshez hozzájárult a Széchenyi Kártya Program kamatcsökkentése is, de nem csupán ez játszik szerepet: a 100 millió forint alatti hitelsávban éves összevetésben 46, a harmadik negyedévhez képest pedig 9 százalékos bővülést regisztrált a jegybank.

A legfrissebb Széchenyi Kártya kamatcsökkentés különlegessége abban rejlik, hogy ezúttal nem az állam játszotta a főszerepet. Az állami kamattámogatás mértéke változatlan marad, míg az újabb 50 bázispontos könnyítést a kártyaprogramban részt vevő bankok és a Kavosz Zrt. díjátvállalása biztosítja egy 40-10 arányban történő megosztás keretében. Fontos újítás, hogy a jelenlegi kamatcsökkentés nem csupán a beruházások finanszírozását érinti, hanem a forgóeszközök és a likviditás finanszírozása is kedvezőbbé válik a kis- és középvállalkozások számára. Ez a változás nemcsak a napi működés gördülékenyebb fenntartásához járul hozzá, hanem a beruházási döntések meghozatalát is megkönnyíti. A fejlesztésekhez szükséges saját források kiegészítése olcsóbbá válik, egészen addig, amíg az új beruházás elindítása nem generálja a fenntartási költségek növekedését.