Gyergyószentmiklóson egy valódi művészeti csodát, egy középkori Pietà-szobrot lepleztek le, amely lenyűgöző szépségével és történelmi jelentőségével kápráztatja el a látogatókat.
A középkori műkincs a székelyföldi város római katolikus templomának Mária-kápolnájában látható egészen vasárnapig. Ezt követően a műtárgy kutatása és restaurálása tovább folytatódik - tájékoztatott a Szent Miklós-plébánia.
A helyi sajtó közlése szerint az egykori Fájdalmas Szűz-kápolna szobra régóta a templom tulajdona, de csupán a közelmúltban derült ki, hogy régebbi és értékesebb, mint hitték.
Mihály Ferenc szovátai farestaurátor két éve a templom felújításához szükséges előtanulmány készítésekor vette számba a faberendezést és figyelt fel a középkori hársfaszoborra. Tavaly egyháztörténeti kiállításon is bemutatták.
Mihály Ferenc a szoborral kapcsolatos kutatásait elsőként az Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konferencián ismertette, majd kedden Gyergyószentmiklóson is megosztotta eredményeit. A Hargita Népe tudósítása alapján a restaurátor kifejtette:
Az alkotás a fájdalmas anyát örökíti meg, amint Krisztust leveszik a keresztről, és mély gyásszal a szívében elsiratja fiát. E képek és a hozzájuk kapcsolódó kultusz a szerzetesek közvetítésével terjedtek el Európa keleti és északkeleti vidékein, s a Pietà-ábrázolások keletkezése az 1380-1420 közötti időszakra tehető.
A Kárpát-medence területén ritkaságszámba megy az ilyen jellegű ábrázolás, csupán Székelyföldön, Csíkmenaságon és Csíkszenttamáson találkozhatunk néhány példányával, amelyek ebből a korból származnak. Mivel a régió nem rendelkezett olyan jelentős központtal, amely szellemi és anyagi erőforrásokat biztosíthatott volna a szobrok létrehozásához, a szakértők véleménye szerint valószínű, hogy ezeket külföldről hozták be.
Mihály Ferenc a restaurálási folyamat során megosztotta, hogy az alkotás felületét idővel hat-nyolc rétegben módosították, kezdetben természetes anyagokkal, később olajfestékkel. E rétegek fokozatos eltávolításával nem csupán a szobor esztétikai állapotát javítják, hanem újabb izgalmas részleteket is felfedeznek az alkotás múltjáról.
"A most szemünk előtt álló réteg bronzporos olajfesték, amely a 20. században készült, valóban figyelemre méltó. Célunk, hogy minél inkább megőrizzük az eredeti szépségét, és a lehető legkevesebb nyomot hagyjunk saját beavatkozásunkból."
A Hargita Népe online kiadásában a szakember szavait idézve emelte ki.
A restaurálás során az írott források felkutatásában Bernád Rita, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár igazgatója nyújt értékes segítséget. A munkálatok lebonyolításában pedig Madas Edit irodalom- és művelődéstörténész, az Országos Széchényi Könyvtár kutatója is aktívan közreműködik, hozzájárulva ezzel a folyamat sikeréhez.
Dávid György főesperes-plébános bejelentette, hogy az egyházközség elkötelezte magát a város gazdag történelmének felfedezéséhez és bemutatásához. Céljuk, hogy felhívják a figyelmet "a keresztény szellemiségből fakadó kulturális kifejeződésekre", ezzel is tudatosítva a helyi lakosokban, hogy elődeik 600-700 évvel ezelőtt maradandó értékeket hoztak létre, amelyekre méltán lehetnek büszkék.
A felújítási munkálatok előreláthatólag egy éven át zajlanak, ezt követően a Pietà-szobor a Szent Miklós-templom Mária-oltárán fog megjelenni, ahol a látogatók csodálhatják meg.
