A hódok is jelezték: a fővárosban hamarosan több dunai szabadstrand nyílik meg, szinte a küszöbön állnak az új lehetőségek.

A VALYO (Város és Folyó Egyesület) és a BGYH (Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.) örömmel értesítette szerkesztőségünket, hogy Budapest területén hamarosan újabb dunai szabadstrandok nyithatják meg kapuikat, a már jól ismert Római-parti és Kopaszi-gáti helyszínek mellett. Ráadásul van egy kis remény arra, hogy idén nyáron már a Duna hűs vízében is felfrissülhetünk, hiszen a folyó vízminősége kiemelkedően jó!

Budafoki lokálpatrióta lévén régóta foglalkoztat a gondolat, hogy miért nem élvezhetjük a Duna hűsítő vizét, hiszen itt, a környékünkön, annyi szépség vár felfedezésre! Persze, technikailag lehetne fürdeni, de a hivatalos szabályok szerint ez most még tilos. Ezen a téren van egy kis ellentmondás: az M0-s híd déli oldalán, a Kis-Háros-szigetnél, a Duna Szabadidő és Tömegsport Klub közelében, amit Fábián István irányít – akinek az öccse az olimpiai bajnok öttusázó, Fábián László, a MOB főtitkára –, található egy stég, ahonnan igazán remek fejeseket lehet ugrani a holtág vizébe. Persze, az utóbbi időben a vízszint sajnos alacsony, így inkább csak a képzeletünkre kell hagyatkoznunk...

Nagyon hiányoznak Budafokról a dunai strandok

Budafok és Tétény egykoron, a XIX. század végén és a XX. század közepén, Budapest szórakoztató negyedének számított. Hivatalosan ugyan nem a főváros része volt, hanem csupán az agglomeráció tagja – amit akkoriban még nem ismertek e néven –, hiszen ezek a települések csak 1950-ben kerültek közigazgatásilag Budapesthez. Gyermekkoromban még sokan kerestek fel olyan helyeket, mint a Krúdy által megénekelt Kutyavilla, amely a Duna partján, a Városházától csupán néhány lépésnyire helyezkedett el. De emlékezetes volt a Macskacsárda is, amely valamivel lejjebb található, és a mi utcánk, a Sörház utca végén, a Nagytétényi út sarkán, a híres Sörkert, amely csodás kerthelyiségével vonzotta a látogatókat. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Duna, a maga fürdőhelyeivel és szabadstrandjaival, szervesen hozzájárult ahhoz a varázslatos, békebeli Budafok-élményhez, amelyet sokan a mai napig nosztalgiával idéznek fel.

Mert bizony, az én gyerekkoromban lehetett fürödni a Dunában Budafoknál. És úgy néz ki, hogy hamarosan - már talán idén nyáron - újra lehet. Ahogy erről a minap Borosné Szűts Ildikó, a BGYH vezérigazgatója is nyilatkozott az Indexen.

Borzasztó kárt okozott az iparosítás

A háború után jött a szocialista iparosítás, a kommunális és ipari szennyvizet tisztítás nélkül a Dunába eresztették, aminek az lett a következménye, hogy aki nem akart bőrbetegséget vagy hasmenést kapni, az nem merészkedett a Dunába - majd 1973-ban törvényileg is betiltották a fürdőzést a főváros területén.

Az utóbbi időszakban kedvező fordulatot vett a fővárosi szennyvíztisztítás helyzete. 2009-ben megkezdte működését a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep (BKSZT), amelyet sokan csak csepeli szennyvíztisztítóként ismernek. A Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) által üzemeltetett észak-pesti és dél-pesti szennyvíztisztító telepek, valamint a Fővárosi Vízművek Zrt. központi telepe együttműködve képesek a budapesti szennyvizek teljes mennyiségének 100%-át megtisztítani, és ez a feladatukat maradéktalanul el is látják.

Ma már, hála Istennek, két helyen is lehet fürödni a Dunában Budapest közigazgatási területén belül; a Római-parton, és Lágymányoson a Kopaszi-gátnál, az utóbbi egy öböl. És hamarosan máshol is lehet, ahogy ez megszokott megannyi európai nagyvárosban, amelyik folyó- vagy tengerparttal rendelkezik.

Fedezd fel a Valyo varázslatos világát!

A minap egy különös találkozásban volt részem a budafoki Városháza szomszédságában, a Duna partján. Ott láttam egy úriembert, aki éppen egy kémcsőbe merítette a folyó vizét, majd gondosan tanulmányozta az eredményeket. Megszólítottam, és elmagyarázta, hogy a Város és Folyó Egyesület tagjaként foglalkozik a vízminőség mérésével, de emellett a Budapest Gyógyvizei és Hévízei Zrt. munkatársa is. Elmondása szerint a Duna vize kifejezetten tiszta, és fürdésre is alkalmas, sőt, az ő részéről semmi akadálya nem lenne annak, hogy a nagyközönség számára is megnyissák a fürdőzési lehetőségeket.

Folynak a mérések Budafokon, a Hosszúréti-patak torkolatánál, az Auchan közelében, az Árasztó-parton (ez már Albertfalva), a Margitszigeten és Pünkösdfürdőn, itt lesznek majd a tervek szerint a Dunastrandok. Ugyanakkor a város belterületén is mérnek, a Lánchídnál, ahol régen is volt egy Dunafürdő, vagy az Antall József rakparton.

Hát akkor rajta, nyissák meg a strandokat! - gondoltam magamban, és elmentem a Valyo Kosztolányi Dezső téri főhadiszállására, interjúra Lohász Cecíliáihoz, a Város és Folyó Egyesület alapító társelnökéhez, aki civilben geográfus és biológia-kémia szakos tanár. Ezt mondta:

A mi célunk, mondhatni küldetésünk az, hogy a Dunát mi, budapestiek az életünk részévé tegyük. Azt szeretnénk, ha az emberek használnák a Dunát és a Duna-partot. És azt, hogy a város kapcsolódási pont legyen a vízhez, a természethez, hogy mi, budapestiek a magunkénak érezzük a folyónkat.

Említettem, hogy néhány nappal ezelőtt találkoztam az egyik munkatársukkal a budafoki Duna-parton, aki a víz minőségének ellenőrzésével foglalkozott. Lohász Cecília szavai alapján azonban kiderült, hogy az illető a BGYH alkalmazásában állt. A BGYH rendelkezik akkreditált laboratóriummal, míg a Valyo nem bír ilyen háttérrel, és nem is vízgazdálkodási szakemberek. Méréseik elvégzéséért pedig a BGYH-nak fizetnek.

A tavalyi kampányunknak és a gyakori vízminőség-mérésnek lett a folyománya, hogy Karácsony Gergely főpolgármester 2025. január 14-én bejelentette: a város készen áll arra, hogy kihasználja az elmúlt évek környezetvédelmi fejlesztéseinek eredményeit, melyeknek köszönhetően a Duna vízminősége jelentősen javult, és a folyó több szakaszon már fürdésre is alkalmas. Tudni kell, hogy valaha kilenc dunai fürdő működött a folyó belvárosi szakaszán elkerített medencékben, ezek a faépítmények tették lehetővé, hogy az emberek nyaranta strandnak használják a Dunát. És hát 2010-ben egy előszilveszteri bulin nagyrészt azért alakítottuk meg a VALYÓ-t, hogy újra legyenek Dunafürdők.

Természetesen, tizenöt éve még elképzelhetetlen volt, hogy a Duna partján fürödni lehessen, de a csepeli BKSZT 2009-es üzembe helyezésével drámaian javult a folyó vízminősége. Ennek eredményeként 2019-ben végre megnyílhatott az első budapesti Dunafürdő a Római-parton. Eleinte csupán egy tesztnapon volt lehetőség a strandolásra, de mivel minden rendben zajlott, a Római strandja végül tartósan megnyitotta kapuit a látogatók előtt. Két évvel később pedig már a Kopaszi-gátnál is élvezhették a fürdőzők a Lágymányosi-öböl hűsítő vizét.

Lohász Cecília kiemelte, hogy "a szennyvíz 100%-ban megtisztítva jut vissza a Dunába, csupán a heves esőzések idején fordul elő, hogy a csatornák túltelítődnek. Ilyenkor a folyó öntisztulási folyamata gyorsan helyreállítja a normális állapotot, általában néhány napon belül." A Dunafürdők létrehozására számos ígéretes helyszín áll rendelkezésre, például a pesti oldalon a Lánchíd és a Margithíd közötti szakaszon, a Jane Haining és az Antall József rakparton, vagy akár a Palatinus Strand közelében a budai Duna-ágban, ahol egykor működött Dunafürdő. Emellett a budai oldal déli részén, a Hengermalom út közelében, valamint a Kopaszi-gát környékén is kialakíthatók ilyen strandok. A javasolt helyszínek között szerepel az Árasztó-part és a budafoki szakasz is, ahol szintén lehetőség nyílik a dunai strandok megépítésére.

A Fővárosi Kormányhivatal felelős az engedélyek kiadásáért, és a VALYO tájékoztatása alapján a BGYH már benyújtotta a szükséges kérelmeket. Most a kormányhivatalon a sor, hogy döntést hozzon. Lohász Cecília véleménye szerint legkésőbb 2028-ra lehetőség nyílhat a fürdőzésre a belvárosi területen.

Úgy vélem, hogy van alapja annak a feltételezésnek, miszerint már jövőre megnyithatják a belvárosi Dunafürdőket.

A prognózis figyelembevételével érdemes megemlíteni, hogy számos európai nagyváros büszkélkedhet szabadvízi strandokkal. Ilyen például Koppenhága, ahol a tengerparti élmények várják a látogatókat, vagy Barcelona, ahol a tenger hullámai csábítanak a pihenésre. Bécs, a Duna-csatorna partján, szintén kínál opciókat a vízparti kikapcsolódásra, míg Párizs a Szajnánál teremt lehetőséget a városi strandolásra. Belgrád a Dunán és a Száván helyezkedik el, ahol a vízparti élmények színesítik a városi életet, míg Basel a Rajna partján várja azokat, akik a folyó közelségében szeretnének lazítani.

Már idén lehetőség nyílik egy új dunai strand felfedezésére!

Szerkesztőségünk elektronikus levélben tette fel kérdéseit a méréseket lebonyolító BGYH-nak, és az alábbi válaszokat kaptuk tőlük: