Júniustól életbe léphet az ellehetetlenítési törvény, amelynek egy eddig nem tapasztalt veszélye is rejtőzik.

A parlament júniusban döntést hozhat az ellehetetlenítési törvény ügyében.

Jövő kedden tárgyalja a parlament "a közélet átláthatóságáról" címet viselő törvényjavaslatot. A putyini mintára megkomponált, a magyarországi független sajtót minden eddiginél nehezebb körülmények közé kényszerítő törvénytervezettel a fideszes kormány tökéletes eszközhöz juthat az általa

Az Országgyűlés jövő heti napirendi tervezete szerint az igazságügyi bizottság hétfő délelőtt tárgyalja a törvényjavaslatot. Miután ezen borítékolhatóan át fog menni, a törvényjavaslat általános vitája kedd este lesz. Az előterjesztő Halász János mellett a kormány és a parlamenti frakciók is akkor ismertethetik majd az álláspontjukat.

Ha a Fidesz-KDNP kivételes eljárásban már jövő hét elején át akarja nyomni a javaslatot, akkor a házszabály szerint legkorábban jövő kedden szavazhat a parlament Halász János indítványáról. Ha pedig nem alkalmazzák a kivételes eljárást, akkor a jelenlegi ülésterv szerint a június 10-i hét elején

Az Alaptörvény értelmében a szavazást követően a házelnöknek öt nap áll rendelkezésére, hogy aláírja a törvényt, majd ezt követően továbbítsa azt a köztársasági elnöknek. Az elnöknek szintén öt napja van, hogy alaposan átnézze, mérlegelje, aláírja, és végül kihirdesse az új jogszabályt.

Az ellehetetlenítési törvény így a kihirdetést követő harmadik napon, azaz a jelenlegi tervek szerint június közepén léphet életbe.

Amennyiben Sulyok Tamás, a köztársasági elnök, azonnal aláírja a törvényt, úgy június közepére a Szuverenitásvédelmi Hivatal birtokába kerülnek új jogkörök.

Ettől a ponttól kezdve, amennyiben Lánczi Tamás hivatala úgy látja, hogy egy külföldről támogatott szervezet működése kockáztatja Magyarország szuverenitását, javaslatot tehet arra, hogy a Fidesz-kormány hivatalosan is jegyzékbe vegye ezt a szervezetet. Ennek következményeként az alábbiak történhetnek:

és köteles minden támogatójától és minden támogatásról "teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni" arról, hogy a pénz nem külföldről jött.

A törvény szerint minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, így azok az összegek is, amiket transzparens pályázatokon lehet elnyerni. Ebbe beletartoznak azok az uniós pályázatok is, amikért uniós tagországban működő szervezetek indulnak el. A listára került szervezetek vezető tisztségviselői, alapítói és felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, és kiemelt közszereplőkké válnak.

Amennyiben felmerül, hogy a szervezet külföldi támogatásban részesült, a pénzmosás elleni hatóság a támogatás összegének 25-szörösét bírságként kiszabja, amelyet 15 napon belül rendezni kell. A befizetett büntetések és a jogszabályok alapján megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül, ahol célzottan hasznosítják azokat.

Ez a helyzet drámaian megnehezíti a civil szervezetek állatmentő munkáját. Az állatvédők jövedelmeik nagy részét külföldi pályázatok és magánszemélyek adományai révén biztosítják, hiszen a hazai adományozók korlátozott anyagi helyzete miatt a támogatásuk nagymértékben csökkent.