Egy korábbi washingtoni nagykövet figyelmeztetett: ha Amerika nem támogat minket, Belarusz sorsa vár ránk.

A héten a Nemzeti Közszolgálati Egyetem panelbeszélgetéseket szervezett Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatáról, az amerikai-magyar barátság 100. évfordulójának alkalmából. A jelenlegi viszonyról szóló beszélgetésen két korábbi washingtoni nagykövetünk, az amerikai külügy magyar származású diplomatája, a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára és a Magyar-Amerikai Fulbright Bizottság igazgatója vett részt. A moderátor Csizmazia Gábor, a John Lukács Intézet amerikakutatási programjának vezetője volt.

Az első fordulóban a résztvevők saját szekciójukban egy-egy tömör kiselőadást prezentáltak, melyben megosztották gondolataikat a magyar-amerikai kapcsolatok aktuális helyzetéről.

Philip T. Reeker, a magyar gyökerekkel rendelkező amerikai diplomata, személyes élménnyel kezdte beszámolóját: 1989-ben, a köztársaság kikiáltásának pillanataiban tette meg első látogatását Magyarországon. Emlékei között felidézte, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok meghatározó mérföldkövei mindig szorosan összefonódtak az éppen aktuális washingtoni politikai prioritásokkal.

Ugrósdy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok továbbra is nélkülözhetetlen partner Magyarország számára. Az USA a legnagyobb védelmi szereplőnk, valamint a legjelentősebb nem európai kereskedelmi partnerünk is, emellett amerikai vállalatok körülbelül 100 ezer magyar munkavállalót foglalkoztatnak. A kormánytisztviselő kiemelte, hogy a jelenlegi nemzetközi viszonyokban különösen fontos, hogy Magyarország nem csupán szavakkal, hanem tettekkel is bizonyította szövetségi elkötelezettségét, hiszen aktívan részt vett katonai missziókban is.

Szemerkényi Réka, a korábbi washingtoni magyar nagykövet (2015-2017), kiemelte, hogy az orosz-ukrán konfliktus radikálisan megváltoztatta a geopolitikai tájat. A háború hatásai már jóval Ukrajna határain túlra is kiterjednek, hiszen Oroszország kibertámadásokkal és drónos incursiókkal próbálja destabilizálni Európa biztonsági helyzetét. A Trump-adminisztráció által képviselt "Ukrajna nem nyerhet" nézőpontot mára felváltotta egy új, erősebb narratíva: "Oroszország nem nyerhet", amely a szövetségesek egységét és eltökéltségét hangsúlyozza.

Szerinte a magyar-amerikai kapcsolatok jövője három kulcsfontosságú tényezőtől függ:

Szapáry György, aki 2011 és 2015 között képviselte Magyarországot Washingtonban, a jelenlegi kapcsolatok terén a gazdasági együttműködés fontosságát emelte ki. Rámutatott, hogy Trump elnöksége alatt hat új amerikai beruházás indult hazánkban, és megjegyezte, hogy a befektetők a politikai stabilitás miatt választják Magyarországot, valamint Szijjártó Péter külügyminiszter aktív meggyőző ereje is jelentős szerepet játszik ebben. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Joe Biden kormánya megszüntette a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, amely érzékenyen érintette a magyar vállalkozásokat. Trump vámpolitikája pedig a kiszámíthatatlanságot hozta magával – tette hozzá a korábbi nagykövet.

Végül Jókay Károly, az Amerikai-Magyar Fulbright Bizottság elnöke kifejezte háláját amiért a kormány hétszeresére növelte a Fulbright-program támogatását. E lépés, véleménye szerint, egyértelműen tükrözi a magyar-amerikai kulturális kapcsolatok iránti elköteleződésünket.

A moderátor, Csizmazia Gábor ezután rávilágított arra, hogy az utóbbi évek történései világosan jelzik: az amerikai kormányváltások jelentős hatással bírnak a magyar-amerikai kapcsolatok alakulására is. Ekkor a résztvevőktől azt a fontos kérdést tette fel, hogy milyen módon lehetne elkerülni ezt a külpolitikai ciklikusságot a jövőben?

Philip T. Reeker, az Egyesült Államok diplomáciájában jártas szakembere, úgy véli, hogy a külpolitikai tendenciák elkerülhetetlenül ciklikusan ismétlődnek. Ebből kifolyólag a diplomatáknak elengedhetetlen, hogy pártpolitikai hovatartozástól függetlenül, objektíven és átfogóan közelítsenek a kérdésekhez. Ezen a vonalon figyelmeztetett arra is, hogy Magyarország még mindig erősen függ az orosz energiaforrásoktól. Ezt a megállapítást Robert J. Palladino megbízott nagykövet is érintette a rendezvény nyitóbeszédében, bár finomabb megfogalmazásban. Reeker hangsúlyozta, hogy a magyar kormánynak célszerű lenne bevonni az ellenzéket a párbeszédbe az orosz energiafüggőség témájában. Szerinte a leválás nem csupán egy problémát jelent, hanem egy lehetőséget is, amely révén Magyarország függetlensége és önállósága erősíthető.

A pillanat szélsebesen elsuhan – most már sokkal rugalmasabban és szabadabban kell megközelítenünk a dolgokat.

- fogalmazd meg a gondolataidat saját stílusodban - javasolta.

Ugrósdy Márton ezzel szemben hangsúlyozta: a szövetségi együttműködés lényege a rugalmasság, amibe nem tartozik bele, hogy bárki megmondja, hogyan alakítsuk át a gazdasági szerkezetünket. Szerinte az amerikai kormánynak nem a sajtón keresztül kellene üzengetnie, hanem zárt, diplomáciai csatornákon.

Szemerkényi Réka a véleménykülönbségekről kifejtette, hogy úgy véli, az energiapiac folyamatosan átalakulhat, ami hozzájárulhat Magyarország függetlenségének megerősítéséhez.

Szapáry György visszatért a ciklikusság témájához, és a megoldást az európai integráció elmélyítésében látta. Úgy vélte, az EU-nak az oktatásban, egészségügyben, versenyképességben és biztonságpolitikában is komolyabb együttműködésre és beruházásokra van szüksége, hogy Amerikával egyenrangú partner lehessen.

Jókay Károly véleménye szerint a ciklikusság leküzdésének alapja a kultúra és az oktatás ereje. A két nemzet közötti mélyebb megértés kulcsfontosságú a szövetség építésében is. A két ellentétes nézőpont, az amerikai "naiv optimizmus" és a magyar "realisztikus pesszimizmus" közötti szakadék áthidalására lehetőséget adhat, ha alaposan megismerjük egymás kultúráját. E gondolat mentén Jókay arra is rámutatott, hogy céljuk, hogy a Fulbright-program révén segítséget nyújtsanak ebben a folyamatban.