Kós Hubert: "Amennyiben otthon, a hazai közönség előtt sikerülne megdöntenem a világcsúcsot, az pályafutásom talán legszebb és legemlékezetesebb pillanata lenne." | M4 Sport

Kós Hubert úgy véli, mindig is rendelkezett a szükséges tehetséggel, de Bob Bowman irányítása alatt olyan mentális támogatást kapott, amely lehetővé tette számára, hogy mindent megnyerjen. Erről és még sok másról beszélt az úszóklasszis egy friss interjúban az országos sportnapilapnak.

A 200 méteres hátúszás párizsi olimpiai bajnoka lenyűgöző teljesítménnyel zárta a világkupa-sorozatot: minden hátúszó számot dominált, és mindhárom állomáson győztesként állhatott a dobogóra. Ezzel nemcsak három aranyérmet zsebelt be, hanem két világcsúcsot is megdöntött, a 100 és a 200 méteres távon. Ez a teljesítmény tovább növelte hírnevét a sportágban.

"A világkupa-sorozatot úgy kezdtem el, hogy ha kétszáz háton 1:48-at, százon 'negyvenkilenc végét', ötvenen pedig huszonkettő kilencet úszom, azt már örömmel elfogadtam volna. De végül még jobb eredményeket értem el" – nyilatkozta Kós a Nemzeti Sportnak, aki már korábban is említette, mennyit segített a nyári pihenés a remek őszi teljesítményében.

"A tavalyi budapesti rövidpályás világbajnokságon is meg tudtam volna mutatni, hogy milyen jó időket tudok úszni, ha nem lettem volna fáradt. Sajnos, akkor éppen annyira kimerült voltam, hogy nem sikerült kihoznom magamból a maximumot. De a kemény munka sosem vész el! Bár néhány hétig nem edzettem, a testem ennyi idő alatt sem felejtett el, és ez azt jelenti, hogy bár hosszú pihenőket nem engedhetek meg magamnak, a rövidebb szünetek elengedhetetlenek. Amikor visszatértem Amerikába, már a nehéz edzéseken is éreztem, hogy alapvetően gyors vagyok, és a víz alatti munka továbbra is jól megy."

Kós szerint a körülmények is szerencsésen alakultak számára ősszel, "az oroszok nem indultak a sorozatban, és nem volt ott az ausztrál Isaac Cooper sem, ők például ötven háton sokkal jobbat tudnak nála".

"De a két csúcs a világ tetején valóban két különálló csúcs, ezt senki sem vonhatja kétségbe" - tette hozzá.

Úgy érzi, hogy már fiatalabb éveiben is rendelkezett a megfelelő tehetséggel, és rendkívül elszántan edzett, de mindig akadt valami, ami hiányzott a tökéletes teljesítményhez. Később csatlakozott Bob Bowman edzői csapatához, ami olyan mentális előnyt jelentett számára, hogy végül mindent megnyert, amire csak vágyott.

"Párizs után azt mondtam, hogy innentől kezdve minden egyes úszás öröm lesz számomra - mesélte. - Mindig is teljes szívvel vetettem bele magam az edzésekbe, soha nem kíméltem magam, de otthon mindig az járt a fejemben, hogy ez a kemény munka valahogy nem tükröződik a versenyek eredményeiben. Aztán, amikor Bowmannel kezdtem el dolgozni, megtanította nekem, hogy hogyan kell megjelenni és viselkedni a versenyeken."

Első világcsúcsa után edzője egy rövid, háromszavas üzenettel köszöntötte, és a második alkalommal sem bővült a gratuláció.

Ezúttal is három szóból állt a köszönetnyilvánítás: "gratulálok, remek munka", ami nála óriási elismerést jelent, és úgy érzem, igazán boldog emiatt. A világcsúcs mégiscsak világcsúcs. Tisztában vagyok vele, hogy ez csak rövid pályás teljesítmény, és az igazi rekord az ötvenes medencében elért idő, de ez is megérdemli a figyelmet.

A következő év "kicsit lyukasnak tűnik", hiszen az Európa-bajnokságra csupán augusztusban kerül sor. Ez az esemény nem sokkal követi az egyetemi bajnokság döntőjét, amely szintén a célkeresztjében van. Azonban a legfontosabb célja, ami mindig a látókörében lebeg, az a 2027-es budapesti világbajnokság.

"Ha otthon sikerülne a világcsúcs, az pályafutásom legszebb pillanata lenne... " - tette hozzá.