Lavrov: Fontos, hogy figyelembe vegyük a grönlandiak véleményét, ahogyan azt mi is tettük Ukrajnában.

Az orosz külügyminiszter szerint hasonló Grönland helyzete, mint amikor ők meghallgatták a Krím, a Donyec-medence és Novorosszija lakóit.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi moszkvai évértékelő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen, hogy a grönlandi közösség véleményét is figyelembe vegyük Donald Trump megválasztott amerikai elnök által a sziget hovatartozására tett javaslat kapcsán.

"Úgy vélem, hogy mindenekelőtt a grönlandi népet kell meghallgatnunk" - hangsúlyozta a tárcavezető.

"Ez párhuzamba állítható azzal, ahogyan mi, szomszédos szigetek, félszigetek és területek lakóiként, figyelemmel kísértük a Krím, a Donyec-medence és Novorosszija népének véleményét. Célunk az volt, hogy megértsük az álláspontjukat egy olyan rezsimmel kapcsolatban, mely törvénytelen puccs révén jutott hatalomra, és amelyet a Krím, a Donyec-medence és Novorosszija lakói egyértelműen elvetettek" - mondta Lavrov.

Az orosz külügyminiszter valószínűleg arra célzott, hogy miután Oroszország agresszívan támadta meg Ukrajnát, és jogellenesen megszállt különböző területeket, 2022 szeptemberében népszavazásokat rendeztek a megszállt régiókban, a fegyverek sötét árnyékában. Az oroszbarát, kollaboráns hatóságok állítása szerint a Zaporizzsjában leadott szavazatok 93 százaléka, a herszoni szavazók 87 százaléka, a luhanszkiak 98 százaléka, míg a donyeckiek 99 százaléka támogatta a területek Moszkvához való csatlakozását.

Ahogy több mint két éve megfogalmaztuk, világosan látszik, hogy a voksolás a népszavazások intézményével való súlyos visszaélés volt. Az orosz hatóságok nem gyakorolják a teljes kontrollt a négy megye fölött, ezért azok, akik az ukrán fennhatóság alatt álló településeken élnek, nem tudtak részt venni a szavazásban. Ugyanígy kimaradtak a voksolásból azok is, akik a megszállt területekről Ukrajnába menekültek. Helyi beszámolók alapján a megszállt területeken orosz katonák jártak végig az otthonoknál, és sok esetben ellenőrizték, hogy az emberek helyesen tették-e az x-jelet.

Donald Trump nemrégiben, akárcsak előző elnöksége alatt, újra napirendre tűzte egy ásványi kincsekben és természeti erőforrásokban bővelkedő sziget megvásárlásának ötletét. E lépésre reagálva Dánia bejelentette, hogy jelentősen megemeli Grönland védelmét szolgáló katonai költségvetését.

Francia kollégája, Jean-Noël Barrot is kifejtette véleményét az ügy kapcsán. Szerinte a frissen megválasztott amerikai elnök valószínűleg nem fog erőszakkal nekiugrani az északi-sarkvidéki szigetnek, de ha mégis ilyen lépésre kerülne sor, az Európai Unió határozottan meg fogja akadályozni, hogy bármely más ország sértse a szuverén területeit.

Grönland miniszterelnöke, Mute Egede hétfőn azt mondta, szorosabban együtt szeretne működni az Egyesült Államokkal a védelem, valamint a sarkvidéki sziget természeti erőforrásainak kiaknázása terén. Azt is elmondta, "Grönland függetlensége Grönland dolga, ami a saját földjének használatát is illeti, így Grönland dolga azt is eldönteni, hogy milyen megállapodásra jusson" - hangsúlyozta. - "Ez az első alkalom, hogy odafigyelnek Grönlandra. Nyugodtnak kell lennünk, ki kell használnunk a helyzetet, és össze kell tartanunk" - tette hozzá.