A vállalatok már minden lehetséges eszközt bevetnek a munkahelyi stressz csökkentésére.

A stresszkezelő technikák bevezetése a szervezeti kultúrába némi kreativitást igényelhet, de ma már egyre több vállalat ismeri fel a jelentőségüket. Olyan innovatív megoldásokkal találkozhatunk, mint a meditációs gyakorlatok, jógaórák, sőt még ingyenes pszichológiai tanácsadás is, amelyek egyre elérhetőbbé válnak. A Covid-19 járvány óta pedig a cégek többsége egyértelműen tudomásul veszi, hogy a digitális átalakulás, az ülő életmód, a folyamatos online jelenlét és a távmunka újfajta egészségügyi kockázatokat hordoz, amelyekre korábban nem volt példa. E kockázatok megelőzése és kezelése érdekében pedig innovatív eszközökre van szükség, amelyek segíthetnek fenntartani a munkavállalók mentális és fizikai jólétét.

Egy új amerikai kutatás rávilágít arra, hogy már napi 45 perc kreatív tevékenység is jelentős mértékben csökkentheti a kortizol, azaz a stresszért felelős hormon szintjét. A Drexel Egyetem tudósai azt elemezték, hogyan hat egy rövid, 45 perces művészeti foglalkozás a résztvevők stressz-szintjére. A 18 és 59 év közötti alanyok szabadon választhattak, hogyan szeretnék kifejezni magukat: legyen szó rajzolásról, festésről, agyagmodellezésről vagy kollázsok készítéséről. Az eredmények azt mutatják, hogy a kreatív önkifejezés nemcsak szórakoztató, hanem a mentális egészség szempontjából is rendkívül jótékony hatású.

A kutatók a foglalkozás előtt és után is nyálmintát vettek tőlük, hogy megmérjék a kortizolszintet. Az eredmények meglepően egyértelműek lettek: a résztvevők 75 százalékánál ugyanis az alkotótevékenység után csökkent a kortizolszint. Ami még érdekesebb, hogy a pozitív hatás nem függött sem a kézügyességtől, sem a korábbi művészeti tapasztalattól, tehát még azok is profitáltak belőle, akik egyáltalán nem tartották magukat kreatívnak.

A stresszoldó technikák jelentősége napjainkban kiemelkedő, hiszen a mindennapi életünk során számos olyan helyzettel találkozunk, amelyek feszültséget és szorongást okozhatnak. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség statisztikái világosan mutatják, hogy a munkahelyi stressz nem csupán egyéni problémaként jelentkezik, hanem széleskörű hatásai vannak a teljesítményre és a munkakörnyezetre is. Ezek a technikák segíthetnek csökkenteni a stressz szintet, javítani a mentális egészséget és növelni a produktivitást. A meditáció, a légzőgyakorlatok, vagy akár a fizikai aktivitás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban kezeljük a mindennapi kihívásokat. A stressz megfelelő kezelése tehát nem csupán személyes jólétünket szolgálja, hanem a munkahelyi közösség egészségét is erősíti.

a munkahelyi stressz Európában is az egyik leggyakoribb egészségügyi probléma, és évente több mint 100 milliárd eurónyi gazdasági kárt okoz.

A költségek között szerepel a termelékenység csökkenése, a betegszabadságok száma, valamint a korai nyugdíjazás is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a stresszt a 21. század egyik legnagyobb egészségügyi fenyegetésének tekinti.

Egy új kutatás alapján a kimerült vagy a kiégés szélén álló munkavállalók évente fejenként 7,5-8 millió forintnyi veszteséget okoznak. Az American Journal of Preventative Medicine közelmúltban megjelent tanulmányai szerint a kiégett dolgozók termelékenységcsökkenése évente körülbelül 21 ezer dollárt jelent, ami egy ezer fős vállalat számára összesen 5 millió dolláros költséget eredményezhet.

A Deloitte 2023-as globális tanulmányának eredményei rávilágítanak egy aggasztó tendenciára: a munkavállalók 70%-a tapasztal munkahelyi stresszt, ami jelentősen csökkenti a teljesítményüket. Különösen érdekes, hogy a magyar válaszadók 94%-a hangsúlyozza a mentális jólét fontosságát, azonban egy korábbi, tavaly januári felmérés szerint sokan úgy érzik, hogy hazánkban a téma nem kapja meg a megérdemelt figyelmet. Ez arra utal, hogy sürgős szükség lenne a mentális egészség támogatására és a megfelelő intézkedések bevezetésére a munkahelyeken.

A munkahelyi stressz nem csupán egyéni kihívás, hanem komoly üzleti kockázatot is hordoz. A krónikus feszültség nemcsak a munkavállalók teljesítményét rontja, hanem fokozza a fluktuációt, gyakoribbá teszi a betegszabadságokat, és aláássa a csapatmorált. Az utóbbi évek során egyre több vállalat ismerte fel, hogy a munkavállalók mentális egészségére való odafigyelés nem csupán privilégium, hanem versenyelőny is. A dolgozók jóléte közvetlen hatással van a cég sikerére, így érdemes befektetni a munkahelyi környezet javításába.

A legfrissebb HR trendekről szóló cikkeink itt elérhetőek. Kirúgás, harc a munkatársakkal, kiégés, kibírhatatlan kollégák, vagy éppen a Z generáció kihívásai? A munka világának változásait folyamatosan követjük.

A Google már 2007-ben elindította a Search Inside Yourself programot, amely a mindfulness és az érzelmi intelligencia fejlesztésére összpontosít, ezzel támogatva dolgozóit. A kurzust Chade Meng-Tan, egy szingapúri származású mérnök álmodta meg, aki 1999-ben a Google 107. alkalmazottjaként csatlakozott a céghez. "Az volt a célom, hogy segítsek az itt dolgozó embereknek felfedezni a boldogság titkát" – nyilatkozta Meng 2014-ben a Business Insidernek.

Eredetileg meditációs tanfolyamokat akart indítani, de ezekkel nem aratott túl nagy sikert. Egészen addig, amíg át nem pozicionálta az egész kezdeményezést, és nem igazította egy másik belső szervezeti cél, az érzelmi intelligencia fejlesztését célzó aktivitások alá.

Azokat az embereket akartam elérni, akik egy ilyen tanfolyam leírására kapásból azt mondanák: "Ez az egész egy hippi baromság"

- mondta Meng.

A meditációt az érzelmi intelligencia fejlesztésének fontos eszközeként bemutatva, a relaxációs technikák elsajátítása olyan különleges képességeket ígértek a mérnökök számára, amelyek révén a szakmai életükben is előnyre tehetnek szert. Ezért ez a megközelítés gyorsan népszerűvé vált a szakmában.

Bár a munkahelyi stressz természetesen nem iktatható ki teljesen, de jól kezelhető. A sikeres vállalatok ma már ezt nem személyes problémának, hanem stratégiai kérdésnek tekintik. A befektetés a dolgozók jóllétébe nemcsak humánus, hanem üzletileg is megtérülő lépés. A mentálisan kiegyensúlyozott munkavállalók ugyanis hatékonyabbak, kevesebbet hibáznak és gyorsabban dolgoznak. A csökkenő fluktuációnak kulcsszerepe van a tehetségek megtartásában, a gondoskodó munkahelyi attitűdnek pedig az új kollégák és vezetők bevonzásában.

A vezetők alapvető szerepet töltenek be a munkahelyi légkör formálásában, valamint abban, hogy a munkavállalók képesek legyenek nyíltan beszélni a stresszel és más mentálisan megterhelő helyzetekkel kapcsolatos kihívásaikról. A tudatos kommunikáció és a megfelelő visszajelzés-kultúra elengedhetetlen, hiszen a rendszeres egyéni beszélgetések, a belső fórumok, valamint a névtelen visszajelzési lehetőségek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a stressz csökkentéséhez. Egyes cégek külön programokat indítanak a vezetők számára, amelyek célja a burnout megelőzése és a delegálás hatékony módszereinek elsajátítása, ezzel is segítve a munkatársak tehermentesítését.

A Covid világjárvány óta a cégek egyre inkább elismerik, hogy a digitális forradalom, az ülőmunka, a folyamatos online jelenlét és a távmunka új, eddig ismeretlen egészségügyi kockázatokat hoztak magukkal. Ezek a kihívások eddig soha nem tapasztalt formában jelentkeznek, és megkívánják a megfelelő megelőző intézkedések és kezelési módszerek kidolgozását. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a feladatok nem az alkalmazottakra hárulnak; a vállalatoknak kell felelősséget vállalniuk érte. Azok a cégek, amelyek aktívan törődnek dolgozóik jólétével, sokkal vonzóbbá válnak a potenciális munkavállalók számára. Ez hosszú távon komoly versenyelőnyhöz juttathatja őket, különösen a munkaerőhiánnyal küzdő nyugati országokban.