Matolcsy György felfedte, hogy egy ambiciózus cél, amelyet kitűztek, végül nem valósult meg.

"Nem tudtuk megvalósítani a gazdaságpolitika 2.0 koncepcióját" – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a BÉT Legek díjátadó ünnepségén, csütörtökön. Ez a modell magában foglalta volna a termelékenység jelentős növekedését, a tudásalapú gazdaság kialakítását, az államháztartás reformját, valamint az egészségügyi és versenyképességi változásokat.

Matolcsy György beszédének bevezető részében megosztotta, hogy pályafutása kezdetén, az 1970-es évek végén, a pénzügyminisztériumban számos reformgondolkodású szakemberrel kollégázhatott. Kezdetben nem volt mélyreható ismerete a tőzsde működéséről, de néhány év elteltével már egy könyvet is írt a témáról. Azóta, mint hangsúlyozta, a magyar tőkepiac egyfajta "forradalmat" élt meg, amelyet rendkívüli értékkel bír a számára.

Megosztott néhány érdekes adatot és trendet, amelyek jelentősen hozzájárultak a tőzsde újjáéledéséhez, ahogy ő megfogalmazta.

Úgy véli, 2013-2025 között a jegybanknak második aranykora volt. Az alapítás idejére teszi az első aranykort, amit szerinte nem lehet túlszárnyalni, mert nagyban hozzájárult a magyar gazdaság felzárkózásához abban az időben, akkor Popovics Sándor volt a jegybankelnök. Ezt a fejlettségi szintet, ami 80 százalék feletti volt az európai átlaghoz képest, a mai napig nem értük el újra.

Matolcsy György véleménye szerint a kormányzati és a jegybanki intézkedések hozzájárultak Magyarország sikeres felzárkózásához.

A kutatások során megállapították, hogy a jegybanki intézkedések jelentős mértékben hozzájárultak a gazdasági felzárkózáshoz. Az elemzések eredményeként kiderült, hogy a hazánkban megfigyelhető 3,9%-os éves átlagos gazdasági növekedés körülbelül felét a jegybanki programok generálták.

Az MNB válságkezelő programjai 2020 óta jelentős, 10 százalékpontos növekedést hoztak a GDP szintjén, ugyanakkor a felzárkózás üteme lassult. Ezek a lépések segítettek Magyarországot megóvni az összeomlástól. A jegybank olyan kezdeményezéseket indított, amelyek a gazdasági felzárkózás teljes folyamatát támogatták.

"A 2013-2022 közötti felzárkózás forgatókönyve szerint több mint száz olyan döntést hozott a jegybank, amivel a növekedés felét, sőt a gazdasági felzárkózás szinte teljes mértékét a jegybank adhatta" - állítja Matolcsy György. Elmondta, hogy hamarosan, február végén érkezik egy könyv, amelyben a jegybank lépéseit mutatják be részletesen.

A jegybankelnök véleménye szerint Magyarország végre megtalálta a jövőbeni irányvonalát, amelynek részeként az ambiciózus célkitűzés az egymillió új munkahely létrehozása 2010 és 2020 között. Ezt a célt úgy tűnik, hogy egy olyan időszakban tűzték ki, amikor a foglalkoztatási ráta a második legalacsonyabb volt az Európai Unióban. Ennek eredményeként a munkaerőpiac jelentős változásokon ment keresztül. Az államháztartás konszolidálása mindössze 18 hónapot vett igénybe. "Bár nehézségekkel járt, de a siker elengedhetetlen volt, nélküle nem léphettünk volna tovább" - mondta.

Felidézte a Növekedési Hitelprogram elért eredményeit is.

Olyan innovatív hitelezési átalakulást valósítottunk meg, amely megalapozta a többi üzleti szegmensben zajló változásokat.

A cél az volt, hogy a külső források helyett a belső erőforrásainkra támaszkodjunk. Ennek eredményeként a magyar gazdaság jelentős mértékben önfinanszírozóvá alakult.

A devizahitelek forintosításának hangsúlyozása különösen fontos lépés volt, hiszen ezek a hitelek komoly akadályt jelentettek a hitelpiac fellendülésében. "Olyan nyomás nehezedett ránk, amit sürgősen el kellett távolítanunk" – fogalmazott. Emellett úgy véli, hogy ezzel sikerült helyreállítani a jegybank hitelességét is. 2017 és 2020 között pedig az aranyfedezet biztosította a hitelezés stabil alapját.

"Ismét elérkezik az arany ideje, hiszen egy új aranykorszak küszöbén állunk, amikor már-már elengedhetetlen, hogy aranyat vásároljunk."

Emlékeztetett, hogy a Covid-küzdelemben felfutott az infláció, és jelezték, ez új inflációs korszak kezdete lehet. "Elsőként jeleztük ezt az Európai Unióban" - hangsúlyozta.

Kiemelte az MNB tőzsdefejlesztési programjait is. Ilyen volt a BÉT megvásárlása, az MNB Növekedési Kötvény Programja, és az értéktőzsde új programjai. Ennek hatásaként megháromszorozódott a részvénypiac, a vállalati kötvénypiac hétszereződött.

Az MNB nemzetközi pozícióját megerősítették, felépítették a "kicsi, de innovatív" jegybanki képet. Emellett megkapták a zöld mandátumot, és világszinten kiemelkedőek ezen a területen. A pénzügyi tudatosságot is emelték a bankrendszer más szereplőivel együtt, a Pénziránytű Alapítvánnyal és Pénzmúzeummal együtt. Magyarország 2023-ban 39 ország közül a 4. lett a lakosság pénzügyi tudása terén az OECD kutatása szerint.

Új versenyképességi programokat indítottak, amelyek célja a gazdaságpolitika szintjén való integrálás. E programok emlékeztetnek a korábbi 330 pontos, 144 pontos és 50 pontos kezdeményezésekre. A legfontosabb következmények között szerepel, hogy a versenyképesség kérdése kiemelt fontosságúvá vált a közéleti diskurzusban.

A közgazdászképzés megerősítése érdekében szoros együttműködést alakítottak ki az egyetemekkel. Emellett ösztöndíjak bevezetésére is sor került, többek között az MNB Kiválósági Program keretein belül.

"2022 októberében egy jelentős lépést tettünk, amikor sikerült megelőznünk az árfolyamválságot. Felmerült a kérdés, hogy egy 430 feletti árfolyam hol állt volna meg, és meddig maradt volna ezen a szinten? Ezen túlmenően hangsúlyozta a jegybanki függetlenség fontosságát és megőrzésének szükségességét."

Ami nem valósult meg: nem tudtuk megvalósítani a gazdaságpolitika 2.0 modellt, amelyben ő úgy véli, hogy az államnak is fontos szerepet kellett volna játszania. Kifejtette, hogy pontosan mik voltak azok a célok, amiket nem sikerült elérni:

"Ami valaha már megjelent a világban, az újra életre kelhet." Ezzel az idézettel arra utalunk, hogy a múlt csodái és lehetőségei mindig újraértelmezhetők és szépíthetők.