A világ legnagyobb jéghegye megállt a helyén, és ezzel az állatok szerencséjére elkerülték a veszélyt.

A hatalmas jéghegy nem jelent veszélyt a hajózásra, de kisebb darabokra törik, jelenthet veszélyt a kereskedelmi halászhajók számára

Az A23a jelű hatalmas jéghegy, amely méreteivel bőven túlszárnyalja Nagy-London területét, és súlya közel egy billió tonnára rúg, 2020 óta észak felé tart, az Antarktiszról Dél-Georgia szigete felé. Ez a hatalmas jégképződmény aggasztó helyzetet teremtett, hiszen fennállt a veszély, hogy összeütközik a szigettel, vagy zátonyra fut a közeli sekély vizekben. Ez pedig komoly fenyegetést jelentett a helyi pingvinek és fókák életére, különösen a kicsinyeik táplálására és védelmére.

A hatalmas jégfal március 1. óta 73 kilométerre (45 mérföldre) távolodott el a szigettől – áll a Brit Antarktiszkutató Intézet (British Antarctic Survey, BAS) legfrissebb jelentésében.

"Amennyiben a jéghegy mozdulatlanul áll, nem várhatunk komoly hatásokat a környező élővilágra" - nyilatkozta Andrew Meijers, a Brit Antarktisz Szolgálat oceanográfusa.

"Az utóbbi évtizedek során a Déli-óceánon áthaladó jéghegyek, amelyek ezen az útvonalon haladnak, hamarosan szétesnek, szétfagynak és elolvadnak" - mondta Meijers, aki 2023 végén találkozott az A23a jéghegységgel, és azóta műholdas megfigyelés alatt tartja annak sorsát.

Az AFP által elemzett műholdfelvételek azt mutatták, hogy a nagyjából 3300 négyzetkilométeres jéghegy legközelebbi széle február végén több mint 70 kilométerre állt meg a szigettől. Továbbra sem világos, hogy a jéghegy végleg megrekedt-e. "Érdekes lesz látni, mi fog most történni" - tette hozzá Meijers.

Több mint 30 évnyi mozdulatlanság után, 2020-ban végre elindult a szabadság felé, de az óceán rejtett erői néha megakadályozták északi irányú lassú előrehaladását, ami miatt kénytelen volt a helyén maradni. A műholdas felvételek korábban azt jelezték, hogy nem a jéghegyek által megszokott úton szenvedett el kisebb töréseket. Januárban azonban egy 19 kilométer hosszú darab levált róla, jelezve, hogy a jég szívverése továbbra is aktív.

Az aggodalomra az adott okot, hogy jéghegy - ha igy folytatja pályáját és megáll - túl közel került volna az élővilághoz Dél-Georgia kulcsfontosságú szaporodóhelyén. Ez arra kényszerítette volna az olyan állatokat, mint a pingvinek és a fókák, hogy sokkal messzebbre utazzanak, hogy megkerüljék a hatalmas jégtömböt. "Ez csökkenthette a sziget kölykeihez és fiókáihoz visszajutó táplálék mennyiségét, és így növelhette az elhullást" - magyarázta Meijers. A jéghegy jelenlegi helyén azonban előnyös lehet az élővilág számára. "A jéghegy megfeneklése és olvadása által felkavart tápanyagok növelhetik az egész regionális ökoszisztéma, köztük a karizmatikus pingvinek és fókák számára elérhető táplálékot" - mondta Meijers. A közeli Déli-Sandwich-szigetekkel együtt Dél-Georgia mintegy ötmillió fóka és 30 különböző faj 65 millió költöző madarának ad otthont. A sziget fókáinak és pingvinjeinek már volt egy "rossz szezonja" a madárinfluenza-járvány miatt - mondta Meijers az AFP-nek januárban.

A jéghegyek nem jelentenek komoly fenyegetést a hajózásra, mivel méretük lehetővé teszi, hogy a hajók könnyedén kikerüljék őket. Azonban, amikor ezek a hatalmas tömbök kisebb darabokra törnek, egyes területek a kereskedelmi halászhajók számára kockázatossá válhatnak a "kisebb, de gyakran sokkal veszélyesebb jéghegy-fragmentumok" miatt – figyelmeztetett Meijers. Dél-Georgián, amely az Egyesült Királyság brit tengerentúli területeként van nyilvántartva, állandó emberi lakosság nem él. Argentína szintén követeli a szigetet, amely a nyugati Falkland-szigetekkel együtt, a Las Malvinas néven ismert. Az ilyen óriási jéghegyek viszonylag ritkák, de nem példa nélküli jelenségek. Meijers elmondása szerint az elmúlt öt évben ezen a területen két hasonló méretű jégtörés is történt. Az ilyen hatalmas jéghegyek az antarktiszi jégtakaró "teljesen természetes alkotóelemei" – tette hozzá Meijers.

A jégtáblák azonban 2000 óta 6000 milliárd tonna tömeget veszítettek, ami az éghajlatváltozásnak tulajdonított gyorsuló jégveszteséggel párosul - tette hozzá.

A kutatók a múlt hónapban arra figyelmeztettek, hogy a bolygó átlaghőmérsékletének az iparosodás előtti szinthez képest 1,5-2,0 Celsius-fokkal való emelkedése annyi fagyott vizet olvaszthat fel, hogy az óceánok akár 12 méterrel megemelkedhetnek - és túljutnak azon a ponton, ahonnan már nincs visszaút.

A tavalyi év - amely megdöntötte a korábbi melegrekordokat, mivel a világot tüzek, árvizek és viharok sújtották - volt az első naptári év, amikor a hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C feletti volt.