Az egykori útlevélosztály archívuma izgalmas meglepetéseket rejthet az elnökválasztás küszöbén.

A május 4-i elnökválasztáson induló jelöltek átvilágításához a kommunista útlevélosztály archívumától is kérnek adatokat - a rendszerváltás óta első alkalommal. Felszínre kerülhetnek részletek Călin Georgescu múltját illetően is.

Călin Georgescu a mai napig be van kötve a titkosszolgálatokhoz, vagy legalábbis olyan támogatói vannak, akik befolyásolni tudják a múlt feltárását érintő döntéseket. Ez lehet az egyik olvasata annak az átiratnak, amelyet Gabriel Andreescu politológus, emberi jogi aktivista kapott az egykori Securitate Levéltárát Vizsgáló Országos Tanácstól (CNSAS).

Andreescu kutatóként hozzáférést kért Georgescu 1989 előtti dossziéjához, azonban a CNSAS, amelyet gyakran átvilágítóbizottságként emlegetnek, azt válaszolta, hogy nem rendelkeznek semmiféle dokumentummal erről az időszakról.

Mihai Răzvan Ungureanu, a külföldi hírszerzés (SIE) egykori vezetője és volt külügyminiszter nemrégiben egy érdekes interjú során felidézte, hogy kinevezésekor határozott lépéseket tervezett a Securitate ügynökeivel együttműködő diplomaták visszahívására. Ekkor Călin Georgescu váratlanul "eltűnt" a vizsgálat elől, és elhagyta a minisztériumot. Andreescu ironikusan kérdezi: "Kell ennél árulkodóbb jel?"

Egy fontos különbség van aközött, hogy valaki gyanakodni kezd, és aközött, hogy tényleges bizonyítékok alapján állít valamit. Még ha léteznek is bizonyítékok, ezek gyakran az egykori kommunista titkosrendőrség utódainak birtokában maradnak. A belügyminisztérium, a hadsereg vagy akár a titkosszolgálatok bármikor hivatkozhatnak arra, hogy egyes iratok nyilvánosságra hozatala a nemzetbiztonságot veszélyeztetné. Valójában nem is szükséges magyarázkodniuk, ahogy Csendes László, az átvilágítóbizottság tagja és egykori elnök is rámutatott a Maszol portálnak adott interjújában. "Az elnökjelöltek hivatalból átvilágításra kerülnek, és a múltjukkal kapcsolatos dokumentumokat a CNSAS weboldalán publikáljuk. Az eljárás úgy néz ki, hogy miután átnéztük a már rendelkezésünkre álló anyagokat, egy kérelmet küldünk a levéltárak korábbi kezeléséért felelős személyeknek, kérve a vizsgált személlyel kapcsolatos további iratok átadását. Ha azonban azt a választ kapjuk, hogy náluk nincs elérhető adat az illetőről, akkor az ügy lezárul" - fejtette ki.

A dossziék vagy más típusú archív anyagok nemzetbiztonsági jelentőségének megítélése a törvény értelmében a gazdaintézmény és a CNSAS közös bizottságának hatáskörébe tartozik. Csendes arra hívta fel a figyelmet, hogy "a gyakorlatban nem lehet vitát folytatni olyan dolgokról, amelyek létezéséről nincs tudomásunk".

Mircea Ionescu-Quintus egykori liberális politikai vezető együttműködési nyilatkozatának szkennelt másolata több mint húsz évvel a rendszerváltás után került napvilágra, amikor ő már nem töltött be hivatalos pozíciót. Ezzel szemben Traian Basescu dossziéja soha nem látott napvilágot. A volt államfőrrel kapcsolatban harmadik felek iratcsomóiban fellelt jelentések alapján állapították meg, hogy kapcsolatban állt a politikai rendőrséggel.

Andreescu kísérlete, hogy megszerezze két olyan közszereplő dossziéját, akik a kommunista rezsim alatt keresztezték Georgescu útját, sajnos nem járt sikerrel. A dossziékban található információk pedig akár új részleteket is feltárhattak volna róla. Különösen meglepő, hogy Mircea Malița dossziéja hiányzik, hiszen az egykori diplomatát 2018-ban elhunyt, így már nem lehet aktív résztvevője a jelenlegi hírszerzésnek, és a kommunista időszakban is jelentős pozíciókat töltött be. Ráadásul konfliktusba került Elena Ceausescuval, a diktátor feleségével, ami miatt a titkosrendőrség figyelme is rá irányulhatott. Andreescu nem tudja megérteni, hogy Malițának miért nincsen dossziéja. Georgescu ügyében eddig ez az alternatív megközelítés is zsákutcának bizonyult.

A szélsőjobboldali jelölt sorsa szempontjából is jelentőséggel bír Mădălin Hodor, a CNSAS alelnökének javaslata, mely szerint a vizsgálat alá eső jelöltek vonatkozásában a kommunista időszak útlevélosztályának archívumát is érdemes lenne áttekinteni.

Ennek a ténynek kiemelkedő jelentősége van, mivel Georgescu a múlt század nyolcvanas éveiben külföldi tanulmányokba kezdett. Ekkoriban az ilyen lehetőségek csupán a rezsim jóváhagyásával valósulhattak meg. A kiutazás előtt a "delikvenseket" szigorú ellenőrzésnek vetették alá, és gyakran megpróbálták őket beszervezni.

Csendben maradt ezzel kapcsolatban, nem akart találgatásokba bocsátkozni, hiszen nem álltak rendelkezésre bizonyítékok. Ugyanakkor elárulta, hogy a tanács e heti ülésén foglalkozott Mădălin Hodor javaslatának "kiterjesztésével". Ezt úgy tervezik megvalósítani, hogy a belügyminiszterrel vagy egy megbízott államtitkárral hivatalos, intézményközi átiratok formájában tisztázzák az egyes jelöltek helyzetét.

Felidézte, hogy 2008-ban a CNSAS elnökeként tárgyalt Cristian David belügyminiszterrel, és kérte, hogy a titkosszolgálatokhoz hasonló ez a tárca is kezdje el átadni az átvilágítóknak a kezelésében lévő bőséges levéltári anyagot. "A tárgyalásra ijesztően sok tábornokkal érkezett a miniszter úr, és a végén utasította őket, hogy válogassák ki azokat az anyagokat, amelyet át kell adni az átvilágítóknak. Na most, ezt követően nem történt semmi" - idézte fel Csendes. Pontosabban annyi mégis történt, hogy miniszteri szinten nem fogadták többé a CNSAS küldöttségét a belügyminisztériumban.

A belügyminisztérium az egyetlen olyan szerv, amely az átvilágítóbizottság megalakulása óta eltelt huszonöt évben teljes mértékben elmaradt a múlt feltárásához szükséges hozzájárulástól, holott jogszabályi kötelezettsége lenne ezt megtenni.

Călin Georgescu körül egyre inkább felbolydul a légkör, hiszen számos volt és jelenlegi titkosszolga, valamint katonatiszt igyekszik segíteni neki, legyen szó akár a választási kampányhoz szükséges aláírások összegyűjtéséről, akár az őrizetéről. A szélsőjobboldali politikus többször is utalt arra, hogy "folyamatosan" hozzáfér titkosszolgálati információkhoz, ami aggodalmat keltett. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nemrégiben belső vizsgálatot indított az ügy kapcsán, de hivatalosan közölték, hogy konkrét lépések megtételét egyelőre nem tervezik.