Merz győzelme, az AfD növekvő befolyása és Scholzék történelmi veresége – mindezeket térképek segítségével szemléltetjük.

Vasárnap Németországban szövetségi törvényhozási választásokat rendeztek, ahol a részvételi arány rekordszámú, 84 százalék volt. Ennek ellenére a választások eredményei nem hoztak jelentős meglepetéseket, hiszen a végeredmények alig tértek el a korábban vártaktól. A közvélemény-kutatások, amelyek már a tavalyi Európai Parlamenti választások óta folyamatosan jelezték, hogy a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) pártszövetsége a legnagyobb népszerűségnek örvend, végül megerősítették előzetes becsléseiket.

A választások végső kimenetele azt mutatta, hogy a győztes párt a szavazatok 28,6 százalékát zsebelte be. A második helyezett a szélsőjobboldali, migrációellenes Alternatíva Németországért (AfD) lett, amely először lépte át a 20 százalékos határt a történetében. Ezzel szemben a baloldali szociáldemokraták (SPD) a legrosszabb teljesítményüket nyújtották 1887 óta, csupán 16,4 százalékot elérve.

A választókerületek közel felében a CDU jelöltjei diadalmaskodtak, hiszen a 299 választási körzet közül 143-ban ők végeztek az élen. Ráadásul a bajor CSU, amely a CDU-val szövetségben indul, minden egyes kerületét, összesen 47-et, megnyerte. A második helyen álló AfD sem maradt le túlságosan, hiszen a volt NDK területén 46 kerületet hódítottak el, csupán három esetben nem az ő jelöltjük állt a dobogó legfelső fokán. Erfurt, Lipcse és Potsdam kerületein kívül azonban sok esetben még csak megközelíteni sem tudták a CDU-t.

Viszont a német választási rendszerben az idei évtől az, hogy valaki megnyer egy egyéni választókerületet, még nem juttatja be automatikusan a Bundestagba. A korábbiakkal ellentétben ugyanis a testület létszáma maximálva van a teljes arányosság elérése érdekében. Ez azt jelenti, hogy amelyik párt több egyéni mandátumot szerez, mint arra a tartományi eredménye feljogosítaná, akkor a választási eredmény alapján legrosszabbul teljesítő, de győztes egyéni jelöltek sem jutnak be a parlamentbe.

A jelenlegi választáson 23 jelölt nem kerül be a képviselőtestületbe, annak ellenére, hogy a saját kerületükben győzelmet arattak.

A legtöbb versenyző a győztes CDU soraiból érkezett, ám 15-en közülük nem tudtak mandátumot szerezni. A törvénymódosítás ellen legnagyobb hanggal fellépő CSU-nak "csupán" három jelöltje maradt le a mandátumról, míg az AfD-ből négy sikeresnek mondható jelölt nem lesz a Bundestag tagja. Érdekesség, hogy a törvényjavaslatot szorgalmazó SPD csupán egy brémai jelöltet veszített el a választások során ezzel a rendszerrel.

A legtöbb szavazatot kapott pártszövetség legjobb eredményeit a CSU érte el Bajorországban, hiszen ott 35-40 százalékát kapták meg listán is a voksoknak. A CDU legjobban a hagyományosan jobboldali területnek számító Baden-Württemberg, Hessen és Rajna-vidék-Pfalz tartományokban, illetve Észak-Rajna-Vesztfália vidéki területein szerepelt, habár ez utóbbi ipari területei sokkal inkább a baloldal bástyájának számítanak.

A városi területeken a támogatottság továbbra is alacsony szinten stagnál. A jobboldali pártok eddig is küzdöttek a keletnémet tartományokban, ahol a vallásos hagyományok nem olyan erősek, és a helyzet az SPD népszerűségének drámai csökkenése után sem mutatott jelentős változást.

A 2021-es, egyébként történelmi mélységet jelentő eredményéhez képest a CDU-CSU majdnem mindenhol képes volt átlagosan 5-6 százalékponttal növelni a támogatottságát, de a legjobban a korábban is már felsorolt tartományok egyes kerületeiben tudott jól szerepelni.

A győzelem ellenére több kerületben csökkent a támogatottsága, sőt olyan területeken is, ahol az egyéni győzelmet elérték. Ez különösen Bajorországban és Észak-Rajna-Vesztfáliában volt megfigyelhető, de számos keletnémet kerületben is arányaiban kevesebb szavazót tudtak mozgósítani, mint négy évvel ezelőtt.

Az idei választások egyik legfontosabb tanulsága, hogy az AfD a keletnémet tartományokban gyakorlatilag egyeduralkodóvá nőtte ki magát. Már a korábbi tartományi és európai parlamenti választások eredményei is arra utaltak, hogy a radikális párt keleten a legtöbb kerületet meg fogja hódítani. Azonban az, hogy jelöltjeikre és a listájukra leadott szavazatok aránya 40-50 százalék között mozog, valóban figyelemre méltó erődemonstrációnak számít; ezzel ugyanis 15-20 százalékponttal megelőzték a második helyezettet.

Ezen felül, ha alaposan megvizsgáljuk a térképet, észlelhetjük, hogy a nyugati területekben sem szokatlan a 20 százalékot meghaladó támogatottság. Ezért megállapítható, hogy bár az AfD főként a keletnémet frusztrációból meríti népszerűségét, a retorikájuk iránti érdeklődés nyugaton is folyamatosan növekszik.

A helyzetet tovább bonyolítja a párt támogatottságának változása, amely valóban a legszembetűnőbb növekedést a keletnémet kerületekben mutatja. Ugyanakkor, ha eltekintünk néhány kivételtől, akkor a nyugati országrész szinte minden részén 10-15 százalékpontos bővülést tapasztalhatunk az AfD szavazótáborában.

Az SPD történelmi vereségének tekinthető választáson a párt támogatottsága lényegében beszorult Alsó-Szászország területére. Ezen kívül csak Duisburg környékén és a Saar-vidéken találunk olyan kerületeket, ahol a szocdemek támogatottsága meghaladja a 20 százalékot. Pedig utóbbi területen inkább a 40 százalék feletti támogatottság volt korábban jellemző.

Az Olaf Scholz irányítása alatt álló SPD népszerűségének drámai csökkenését legjobban a szavazatarányok alakulása szemlélteti. A térképen jól látható, hogy a korábban említett Saar-vidéken és a kelet-német tartományok jelentős része tekintetében a párt támogatottsága több mint 15 százalékponttal csökkent. Ebből a visszaesésből a szélsőjobboldali AfD lényegesen profitált.

A parlamenti pártok népszerűségének területi eloszlásában a Zöldek esetében figyelhetők meg a legszembetűnőbb eltérések. E párt támogatóinak jelentős hányada a nagyvárosi környezetben él, különösen az ország nyugati régióiban. Ezzel szemben a keletnémet vidéki területeken alig található Zöld szavazó, míg a nyugati nagyvárosokban számos kerületben sikerült egyéni győzelmeket aratniuk.

A Zöldek négy évvel ezelőtti eredményeikhez képest szinte mindenütt visszaestek, a legnagyobb szavazóvesztéseiket Alsó-Szászország, Schleswig-Holstein és Baden-Württemberg területén könyvelhették el. Egy későbbi térképen majd nyomon követhetjük, hogy kik profitáltak ebből. Ugyanakkor a bajor nagyvárosokban, valamint néhány kelet-német központban, például Drezdában, Lipcsében és Erfurtban viszont jól teljesítettek.

A keletnémet kommunista pártból származó radikális baloldali Linke politikai formációját már számos alkalommal temették, mégis az idei választások véghajrájában figyelemre méltó támogatottságot sikerült összegyűjtenie. Ennek egyik fő oka a CDU és az AfD egy hónappal ezelőtti közös szavazásának kiváltotta felháborodás, valamint a női szavazók számára vonzó Heidi Reichin TikTok-on futó kampánya. A párt hagyományosan a keletnémet tartományokban élvezett erős pozíciót, de ahogy az alábbi térképen is látható, a népszerűsége a legnagyobb mértékben éppen a nyugati országrészben növekedett.

A Linke teljesítménye négy évvel ezelőtti helyzetéhez viszonyítva jelentős változásokon ment keresztül. Most már a legtöbb új szavazót Schleswig-Holstein, Alsó-Szászország és Észak-Rajna-Vesztfália tartományokból sikerült megszereznie, miközben Baden-Württembergben is sikerült növelnie a támogatottságát. Különösen figyelemre méltó, hogy Berlinben, az 1990-es újraegyesítés óta először, a párt a legnagyobb szavazatarányt érte el. A választói preferenciák térbeli eloszlása pedig szinte pontosan kirajzolja a berlini fal határait.

A szövetségi törvényhozásba végül nem jutott be a korábbi kormányt szétrobbantó FDP - akinek vezetője, Christian Lindner vissza is vonul a politizálástól -, illetve a korábban a Linkéből kivált Sahra Wagenknecht által vezetett BSW is csak hajszállal maradt el a küszöbtől. A két párt kiesése miatt a CDU-CSU-nak és az SPD-nek elegendő mandátuma van egy kétpárti nagykoalícióhoz, amilyenre korábban többször is volt már példa. Az eredményeknek azonban mégsem ők, hanem az AfD örülhet a legjobban, hiszen egy olyan szintet sikerült átütnie, amellyel már nagyon nehéz lesz őket és az őt támogatók tömegeit "tűzfal" mögé zárni.