Mi rejlik a lengyel tejágazat lenyűgöző sikerének hátterében?
Hogyan lett Lengyelország az EU negyedik legnagyobb tejtermelője? Vajon az összefogás, az alkalmazkodás és az innováció elegendő a fenntartható növekedéshez?
2025. szeptember 10-11 között rendezték a lengyelországi Byalistok-ban a 22. Tej Közösségi Fórumot. Az immár hagyományos szakmai fórum fő témái a tejágazat jelenleg aktuális, legégetőbb kihívásai köré csoportosultak. Így pl. a változó globális helyzet, az új piacok megjelenése, miközben eddig stabilnak és biztonságosnak hitt piacokat veszítünk el.
A tejtermelő gazdaságok számának csökkenése figyelemre méltó ellentmondást mutat a globálisan növekvő tej iránti kereslettel szemben. Ez a helyzet rávilágít arra, hogy elengedhetetlen a szövetkezeti rendszerek átalakítása és a modern üzleti modellekhez való alkalmazkodás. Emellett a tejágazatnak komoly kihívásokkal kell szembenéznie, hiszen a fenntarthatóság és a zöld átalakulás elvárásainak is meg kell felelnie, mindezt úgy, hogy közben megőrzi versenyképességét és támogatja a gazdák megélhetését.
Ez csak néhány a számos témakörből, amelyeket a 22. Nemzetközi Tejipari Közösségi Fórum résztvevői megvitattak a pódiumbeszélgetések során.
Az ENSZ Közgyűlése 2025-öt a szövetkezetek nemzetközi évének nyilvánította, ezzel is kiemelve a szövetkezeti modellek jelentőségét a fenntartható fejlődés elősegítésében. A rendezvény második napján a tejszövetkezetek működését körüljáró pódiumbeszélgetések kerültek fókuszba, lehetőséget adva a szakembereknek a tapasztalatcserére és az együttműködési lehetőségek feltérképezésére.
Természetesen! Íme egy egyedibb megközelítés a globális tejpiaci tendenciákról: --- **A Tejpiac Globális Átalakulása: Trendek és Újdonságok** A tejpiac világszerte folyamatosan változik, ahogyan a fogyasztói igények és a gazdasági környezet is átalakul. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb tendenciákat, amelyek formálják a tejtermékek piacát. 1. **Fenntarthatóság és Etikus Termelés**: A fenntarthatóság iránti növekvő kereslet arra ösztönzi a termelőket, hogy környezetbarát módszereket alkalmazzanak. A fogyasztók egyre inkább érdeklődnek a tej forrása iránt, így a transzparens termelési folyamatok és a fenntartható gazdálkodás népszerűsége nő. 2. **Növényi Alternatívák Terjedése**: A növényi alapú tejhelyettesítők, mint a mandula-, szója- vagy kókusztej, egyre nagyobb részesedést nyernek a piacon. Ez a trend különösen a fiatalabb generációk körében figyelhető meg, akik egészségtudatosabb és környezetbarátabb alternatívákat keresnek. 3. **Innováció a Termékfejlesztésben**: A tejtermékek kínálata folyamatosan bővül. Az ízesített joghurtok, funkcionális tejtermékek, és a különleges sajtok iránti kereslet növekedése azt mutatja, hogy a fogyasztók egyre nyitottabbak az új ízek és textúrák iránt. 4. **Technológiai Fejlesztések**: Az ipar digitalizációja és az új technológiák bevezetése forradalmasítja a termelést és az elosztást. Az automatizálás és a mesterséges intelligencia alkalmazása nemcsak a hatékonyságot növeli, hanem a minőség ellenőrzését is javítja. 5. **Globális Piaci Verseny**: A tejipar egyre inkább globalizálódik, ami új lehetőségeket és kihívásokat teremt. A nemzetközi kereskedelem és a különböző piacok közötti verseny fokozódása új stratégiák kidolgozását igényli a termelőktől. Összességében a globális tejpiac dinamikus átalakuláson megy keresztül, amelyet a fenntarthatóság, az innováció és a technológiai fejlődés jellemez. A jövőben a piaci szereplőknek alkalmazkodniuk kell a folyamatosan változó fogyasztói igényekhez, hogy megőrizzék versenyképességüket. --- Remélem, hogy ez az egyedi megközelítés hasznos számodra!
Az utóbbi évek során számos innovatív, a tejet és tejtermékeket helyettesítő alternatíva bukkant fel a piacon. Bár a vegán tejhelyettesítők iránti kereslet töretlenül folytatódik, fontos megjegyezni, hogy tápérték és táplálkozási szempontból nem tudják maradéktalanul pótolni a tej és tejtermékek előnyeit. Ennek következtében a világ különböző tájain, különösen a fejlődő országokban, folyamatosan emelkedik a tehéntej iránti kereslet. Sok afrikai, dél-amerikai és délkelet-ázsiai ország, valamint Kanada nem képes saját termelésből kielégíteni ezt a keresletet, míg Európában a legtöbb országban a tejtermelés meghaladja a helyi fogyasztást – kivételt képeznek ez alól Spanyolország, Olaszország, Svédország és az Egyesült Királyság.
A legdinamikusabban növekvő népességű és keresletet mutató országoknak már most is import révén kell kielégíteniük a felmerülő igényeket. Ezzel egy időben világszerte csökken a termelők száma, ami fokozza a globális bizonytalanságot. A főbb termelőországok, mint az EU, az Egyesült Államok és Ausztrália, termelési teljesítménye egyre ingatagabbá válik.
A tej és a vaj globális piaci árai - bár időnként ingadoznak - folyamatos növekedést mutatnak, és várhatóan a jövőben is hasonló irányzat figyelhető meg. Különösen Délkelet-Ázsiában és az afrikai kontinensen valószínűsíthető a kereslet és a fogyasztás dinamikus növekedése. Ezzel szemben a termelési kapacitások bővülése egyre inkább lelassul, mivel sok termelő bizonytalan a következő időszakot illetően.
A szakmai fórum középpontjában a tejágazat jelenlegi, legfontosabb kihívásai állnak, amelyek köré a diskurzus szerveződött – fotó: pexels.com.
A lengyel tejszektor alakulását számos kulcsfontosságú tényező és trend formálja, amelyek középpontjában a minőség, a fenntarthatóság és az innováció áll. Az utóbbi években a helyi termelők egyre inkább a hagyományos módszerek és a modern technológiák ötvözésére törekednek, hogy versenyképes termékeket állítsanak elő. A fenntartható mezőgazdaság iránti növekvő igény egyre inkább befolyásolja a tejszektor működését. A környezetbarát gyakorlatok bevezetése, mint például a takarmányozás optimalizálása és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, nem csupán a termelők felelőssége, hanem a fogyasztói elvárások is ezt kívánják meg. Ezen kívül a lengyel tejszektor folyamatosan alkalmazkodik a globális piaci trendekhez, mint például a növekvő kereslet a bio- és helyi termékek iránt. A hagyományos lengyel sajtfajták, mint például a oscypek és a twaróg, egyre népszerűbbek a nemzetközi piacokon, ami új lehetőségeket teremt a helyi termelők számára. A digitalizáció és a technológiai fejlődés is jelentős hatással van a szektor jövőjére. Az automatizált rendszerek és a precíziós mezőgazdaság alkalmazása lehetővé teszi a hatékonyabb termelést és a költségek csökkentését, miközben a termékek nyomon követhetősége is javul. Összességében a lengyel tejszektor dinamikus fejlődésen megy keresztül, amelynek során a hagyományok és az innováció találkozása új, izgalmas lehetőségeket teremt a jövő számára.
Lengyelország évente körülbelül 13 milliárd liter nyerstejet termel, ami lehetővé teszi, hogy az EU negyedik legnagyobb tejtermelőjévé váljon, a német, francia és holland versenytársai után. Az ország a tejtermelés 10%-át adja az unió összes tejtermelésének. A lengyel tejágazat folyamatosan fejlődik: a 2004-es EU-csatlakozás óta a termelés 40%-kal nőtt. Az export terén is figyelemre méltó eredményeket mutat: az utóbbi másfél évtizedben a tejexport 183%-kal emelkedett, míg az elmúlt tíz évben a kivitel 31%-kal nőtt.
E párhuzamos tendenciák mellett figyelemre méltó, hogy a kisebb tehenészetek, amelyek 1-10 és 10-30 tehén közötti állatlétszámmal működnek, folyamatosan csökkennek. Ezzel szemben a nagyobb tejüzemek, amelyek legalább 30 tehenet tartanak, egyre nagyobb számúvá válnak.
Lengyelországban a tej nem csupán egy termék, hanem a mezőgazdasági szektor egyik alappillére, amely kulcsszerepet játszik a gazdaságban. A jövőbeli kilátások a lengyel tejtermelés számára biztatóak, és a trendek is kedvező irányt mutatnak. Ennek hátterében a fejlődő országokban tapasztalható tejfogyasztás növekedése áll, amely folyamatosan erősíti a keresletet, és új lehetőségeket teremt a lengyel tejipar számára.
Emellett az EU szabadkereskedelmi megállapodásai minden bizonnyal kedvező hatással lesznek a lengyel tejexportra, mivel a Mercosur (Déli Közös Piac) megállapodás Lengyelország számára új piaci lehetőségeket jelent a dél-amerikai országokba irányuló tejexport tekintetében. Ugyanakkor a Kínába irányuló export esetében szintén bővülés várható. Európán belül az EU és az Egyesült Királyság között 2021-ben létrejött kereskedelmi együttműködési megállapodás vám- és kvótamentességet biztosít az EU-ból származó termékek esetében. Ez Lengyelország számra különösen fontos, mivel a lengyel export számára az Egyesült Királyság a legfontosabb EU-n kívüli célország.
A globális piaci trendek mellett a lengyel tejszektor sajátos jellemzői is jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az ágazat kedvező pozíciót foglal el az európai térképen. A stabilan magas belső kereslet mellett a lengyel feldolgozóipar rendkívül gyorsan alkalmazkodik a fogyasztói változásokhoz. A folyamatos innováció és termékfejlesztés révén képesek folyamatosan kielégíteni a dinamikusan alakuló vásárlói igényeket. Ezen kívül a lengyel tejágazat egyik legfőbb erőssége a fiatal gazdálkodói közösség, amely az EU-ban a legalacsonyabb átlagéletkorral büszkélkedhet.
A tejágazatban a szövetkezetek kulcsszerepet játszanak, hiszen összekapcsolják a termelőket és a piacot, miközben támogatják a gazdák érdekeit. Ezek a közösségi formációk lehetővé teszik a tejtermelők számára, hogy közösen vásároljanak alapanyagokat, megosszák a költségeket és maximalizálják a nyereséget. Ezen kívül a szövetkezetek elősegítik a fejlődést, hiszen képzéseket és tanácsadást kínálnak, valamint innovációkat és új technológiákat hoznak be a termelési folyamatokba. A szövetkezeti modell tehát nemcsak a gazdasági stabilitást erősíti, hanem hozzájárul a fenntartható fejlődéshez is, hiszen a közösen kidolgozott stratégiák révén csökkenthetők a környezeti hatások, miközben a helyi közösségek is prosperálnak.
Az első szövetkezetek több, mint másfél évszázada alakultak Franciaországban, majd egész Európára kiterjedt a szövetkezeti mozgalom. A régi gyökerek ellenére - vagy éppen amiatt - Észak-Nyugat Európában a szövetkezetek sikere töretlen, jelenleg is meghatározó szerepük van számos mezőgazdasági ágazatban.
Ennek elsődleges oka, hogy a mezőgazdaságot és a gazdasági környezetet befolyásoló kihívásokkal egyetlen gazda sem képes magányosan megküzdeni a globális kereskedelem feszített piaci viszonyai között.
A szövetkezeti modell a mai napig sikeres, hiszen nem csak a termelők, hanem a szövetkezetek üzleti partnerei számára is stabilizáló és pufferszerepet töltenek be az egyre emelkedő termelési költségek, a háborúk és konfliktusok okozta instabil globális helyzet, illetve az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások és fenntarthatósági kritériumok kezelésében.
A szövetkezetek alapvető jellemzője a rugalmasság, a válságokhoz való gyors alkalmazkodás és a termelési folyamatok dinamikus átalakítása. Ezek a tulajdonságok teszik őket a piac stabilizálásának "motorjaivá". Ráadásul az innováció és digitalizáció fellegváraiként is funkcionálnak: a szövetkezetek gyakran elsőként ölelik fel a legújabb technológiai fejlesztéseket, így garantálva tagjaik számára a hozzáférést a modern megoldásokhoz.
A szövetkezetek igazi értékét a hosszú távú stabilitás, a piaci erő és a gazdák számára történő erőforrás-visszaosztás jelenti, nem csupán a piacon éppen aktuálisan legmagasabb árak elérésében. Ebből adódóan a szövetkezetek tagjaik számára egy átfogó szolgáltatási csomagot kínálnak, amely:
A piaci stabilitás érdekében fontos, hogy kialakítsuk a kollektív alkuerejünket, amely lehetővé teszi a kevesebb áringadozást és a kockázatok hatékony megosztását. Tagjaink prémiumai a minőség, fenntarthatóság és ökológiai termelés szempontjából kerülnek meghatározásra. Az év végén a nyereséget osztalék formájában újra elosztjuk, így biztosítva a közös érdekeket. A közös szolgáltatásokhoz való hozzáférés, mint a digitalizáció, kutatás-fejlesztés, logisztika, képzés és közös beruházások, még inkább erősíti közösségünket. Emellett környezet- és klímavédelmi projekteket indítunk, amelyek a kisebb környezeti terheléssel járó termelést ösztönzik, például átvételi felárak révén. Fontos számunkra a társadalmi felelősségvállalás is: támogatjuk a generációs megújulást, a méltányos jövedelemelosztást, valamint a képzést és oktatást. Ezen túlmenően aktívan részt veszünk a vidéki közösségek életében, hogy hozzájáruljunk a helyi fejlődéshez és jóléthez.
A digitalizációs technológiák, az agrorobotika és az információs platformok előretörésével a jövőben várhatóan még jelentősebbé válik a szövetkezetek szerepe. Ezek a közösségi összefogások lehetővé teszik a termelők számára, hogy hatékonyabban valósítsák meg az innovációt és osszák meg tudásukat egymással. A kollektív erő révén a termelők sokkal könnyebben alkalmazhatják az új megoldásokat, hozzájárulva ezzel a fenntartható fejlődéshez és a versenyképesség növeléséhez.
Lengyelországban a tej kiemelkedő stratégiai jelentőséggel bír, így alapvető helyet foglal el a mezőgazdasági termékek palettáján. - fotó: Shutterstock
Az EU tagországaiban hagyományosan kulcsszerepük van a tejszövetkezeteknek
Az Európai Unió tejtermelésének kulcsszereplői közé tartozó tagállamokban, mint például Németország, Franciaország, Hollandia, Olaszország és Lengyelország, a termelői együttműködések alapvető fontossággal bírnak a tejágazat fejlődésében. Különösen Lengyelországban a tejipar működése szövetkezeti formákra épül, ahol a tejforgalom jelentős része, körülbelül 80%-a, a termelők közötti összefogáson keresztül valósul meg. Ez a modell nemcsak a gazdasági hatékonyságot növeli, hanem a közösségi összetartást is erősíti a helyi termelők körében.
Olaszország Emilia-Romagna tartományában a klasszikus sajtfajták, mint például a Pecorino és a Parmigiano Reggiano, szövetkezeti keretek között készülnek. A szövetkezetek működése szempontjából elengedhetetlen a demokratikus irányítás, amely biztosítja, hogy a termelők egyben a szövetkezetek tulajdonosai is legyenek. Minden szövetkezet a bevételeinek 5%-át egy közös alapba fizeti, amelynek célja új szövetkezetek létrehozásának támogatása. Ezen kívül a szövetkezetek kiemelkedő szerepet játszanak a fiatalok helyben tartásában: ha a családi gazdaság jövőképet kínál, valószínűbb, hogy a fiatalabb generáció is elköteleződik az agrárszektor iránt.
A francia tejszövetkezetek az innováció élvonalába tartoznak, hiszen például a környezetvédelmi célok eléréséért a termelők magasabb átvételi árat, akár 5 eurót is kaphatnak 1000 liter tejért. A szövetkezet minden tagjától begyűjti a tejet, függetlenül attól, hogy a gazdaság mennyire nehezen megközelíthető. Kiemelkedően fontos, hogy a vezetőség és a tagok között erős bizalom épüljön ki; a tagoknak hinniük kell a vezetőségi döntésekben, még akkor is, ha azok nem mindig egyértelműek vagy vitathatóak számukra. A szövetkezet irányítása belsőleg történik, ahol a vezetőség alkalmassága és a piaci környezethez való alkalmazkodás kulcsszerepet játszik. Az adatmegosztás és a bizalom itt is elengedhetetlen, hiszen a szövetkezet hatékony döntéshozatalához elengedhetetlen a valós idejű adatok elemzése.
A termelők együttműködése és a szövetkezeti modell különösen fontos szerepet játszik a fenntartható tejágazat jövőjében, különösen a válságos időszakokban. Számos tagországban ez a megközelítés bizonyította hatékonyságát, legyen szó gazdasági, környezeti vagy társadalmi kihívásokról.
A termelői együttműködések, valamint a hatékonyan működő szövetkezeti modellek Lengyelország számára kulcsfontosságú erőforrást jelentenek. Ezek a struktúrák nemcsak a környezeti, gazdasági és szabályozási kihívásokra való reagálásban nyújtanak segítséget, hanem alapvető szerepet játszanak a termékfejlesztés és innováció terén is. Az együttműködések révén olyan globális normák és digitalizációs platformok bevezetése válik lehetővé, amelyek az egyéni termelők számára gyakran elérhetetlenek maradnának. Ennek következtében a lengyel tejágazat az EU csatlakozása óta eltelt két évtizedben a negyedik legnagyobb tejtermelővé nőtte ki magát, és mára a közösség tejtermelésének 10%-át adja.
Forrás: NAK
Indexkép forrása: pexels.com
