Miért érezzük a legnagyobb félelmet a fekete kutyák iránt? - és mit tükröz ez rólunk? A fekete kutyák iránti félelem gyakran gyökerezik a társadalmi sztereotípiákban és a kultúránkban. A sötét színű állatok, különösen a kutyák, sokszor a rejtélyességgel

Amikor végigsétálsz egy állatmenhely folyosóin, hamarosan észre fogod venni egy érdekes jelenséget: a fekete bundájú kutyák gyakran ott várakoznak hetekig, sőt, akár hónapokig is. Pedig ők nem csupán játékosak és hűségesek, de hatalmas szeretetre is vágynak. Valamiért azonban sokan elkerülik őket, és ritkábban választják társnak. Ezt a jelenséget az állatvédelem a "fekete kutya szindrómának" nevezi.

A fekete kutya alakja mélyen gyökerezik a néphagyományban, ahol gyakran sötét árnyként tűnik fel. A középkori európai folklórban ezt a titokzatos lényt démoni entitásként írták le, aki a halál üzenetét hozza magával. Az angolszász kultúrában a "Black Shuck" néven ismert rémkutya balszerencsét hozott mindazokra, akik útjába kerültek. Magyar népmesékben is fellelhető a fekete kutya, amelyet "ördögkutya" néven emlegetnek, vagy mint a kitaszított lelkek megtestesülését, aki visszatér a földre, hogy figyelmeztessen vagy rettegést keltsen.

Ezek a történetek máig hatnak tudat alatt is. A fekete kutyákat sokan fenyegetőbbnek, barátságtalanabbnak érzékelik, mint világos színű társaikat.