Mit árulnak el a legújabb kutatások? A magyarok és a tűzijáték: hagyományok és modern kihívások A legfrissebb tudományos vizsgálatok alapján a tűzijátékok iránti vonzalom Magyarországon szorosan összefonódik a kulturális hagyományokkal és az ünnepi szoká

A tűzijáték évtizedek óta a magyar ünnepek egyik elmaradhatatlan kelléke - augusztus 20-án a Duna felett, szilveszterkor a városi égbolton, valamint falunapokon és kisebb-nagyobb eseményeken egyaránt felcsillan. Az utóbbi időszakban a közbeszéd leginkább a tűzijátékok korlátozásáról és a zavaró hatásaikról folyt, azonban a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a magyar társadalom jelentős része továbbra is rajong a látványos fényshow-kért. E hagyomány érzelmi kötődése és a hozzá fűződő nosztalgia továbbra is erőteljesen jelen van, bizonyítva, hogy a tűzijáték nem csupán szórakozás, hanem a közösségi élmények fontos része is.

Az Europion kutatásai világosan tükrözik a magyar emberek érzelmi kapcsolatát a tűzijátékokkal: hangsúlyozzák a közös élmények jelentőségét, a látvány lenyűgöző varázsát, valamint a hagyományok erejét. Ebből egy dolog egyértelműen kiderül: ha felelősségteljesen, szabályosan és kreatívan közelítjük meg a tűzijátékok használatát, akkor ezek a látványos ünnepi elemek a jövőben is szervesen beépülhetnek ünnepeinkbe, éppúgy, mint a Himnusz vagy a családi koccintás éjfélkor.

Áprilisban a Fővárosi Önkormányzat nyilvánosságra hozta azt a kérdőívet, amely a budapesti lakosok tapasztalataira és véleményére fókuszált a pirotechnikai eszközök szilveszteri alkalmazásával kapcsolatban. A társadalmi konzultáció eredményei világosan mutatják, hogy a válaszadók túlnyomó része (73%) a tűzijátékok használatát eddig nem tartotta egészségügyi problémát okozónak, bármennyire is kellemetlenek voltak ezek az élmények. Ennek ellenére a kutyatulajdonosok és az állatbarátok körében a többség indokoltan kívánná a jelenlegi szabályozás módosítását. Ők különösen a hanghatásokat találják zavarónak, és az állatok védelmére helyezik a hangsúlyt: véleményük szerint elengedhetetlen lenne a tűzijátékok használatának időbeli korlátozása (81%), ami különösen figyelemre méltó, hiszen ez a nézőpont a szakmai véleményekkel is összhangban áll.

Kulturális és nemzeti jelentőség: egy olyan élmény, amely hidat épít a generációk között.

Az Europion júliusban végzett kutatása szerint a magyarok jelentős része (63%) úgy gondolja, hogy minden kellemetlenség ellenére a tűzijáték kimondottan fontos kulturális és közösségi szereppel bír. A megkérdezettek több mint fele (58%) fontosnak tartja, hogy a tűzijáték megmaradjon a nemzeti ünnepek részeként, amit figyelembevéve nem csoda, hogy az ország túlnyomó többsége számára az augusztus 20-a ünnepség sorozat elképzelhetetlen tűzijáték nélkül.

A tűzijáték megrendezése elsősorban a fővároshoz kötődik, de egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy az ilyen jellegű események vidékre is "leköltözzenek". A magyarok mintegy fele (42%) egészen biztosan szeretné, ha nemcsak a nagyvárosokban, de egyre több vidéki településen is lennének tűzijátékok, amihez egészen biztosan hozzászámolhatjuk a 25%-éknyi "egyet is ért meg nem is" válaszadók egy részét is, ami pedig jól mutatja, hogy a vidéki közösségek is vágynak az olyan közös ünneplésre, ahol a helyi lakosok egy estére együtt lehetnek, és a mindennapok gondjait félretéve a látványra figyelhetnek. Másképp fogalmazva, jelentős igény mutatkozik arra, hogy a tűzijáték élménye szélesebb körben elérhető legyen.

A fiatal generációk nem csupán passzívan élvezik a tűzijátékok látványát, hanem aktívan részt is vesznek a pirotechnikai élmények megteremtésében! A magyar fiatalok, különösen a 16-29 éves korosztály, rendkívüli lelkesedéssel fordulnak a tűzijátékokhoz, hiszen a megkérdezettek körülbelül 43%-a évente legalább egyszer használ valamilyen pirotechnikai eszközt, míg 10% többször is megismétli ezt a szórakozást. Ez a tendencia nemcsak a tűzijátékok iránti vonzalmat tükrözi, hanem a fiatalok kreativitását és vágyát is, hogy saját élményeiket színesebb és emlékezetesebb formában valósítsák meg.

A jogszabályok szigorítása valószínűleg fokozná az illegális beszerzési lehetőségeket.

A kutatás egyik legérdekesebb aspektusa a törvényi szigorítás és az illegális vásárlás közötti kapcsolatot vizsgálta. Amikor arra a kérdésre keresték a választ, hogy "Beszerezne-e más forrásból, ha nem lenne hivatalos árusítás?", a válaszadók 8%-a határozottan igennel felelt, ami azt jelzi, hogy ők aktívan keresnének alternatív megoldásokat. További 17% pedig "talán" választ adott, amit figyelembe véve joggal feltételezhetjük, hogy a magyar lakosság körülbelül 25%-a, tehát minden negyedik ember, hajlandó lenne illegális vagy nem teljesen szabályos beszerzési lehetőségeket fontolóra venni a szigorúbb törvényi szabályozás hatására.

Természetesen a pirotechnikai eszközök használatával kapcsolatban felmerülnek aggályok, mint például a zajszennyezés, az állatvédelem és a biztonság. Ezek azonban nem zárják ki, hogy a tűzijáték továbbra is fontos része maradjon a magyar ünnepi hagyományoknak. Különösen, mivel a technológia fejlődése lehetővé teszi, hogy csendesebb és környezetbarátabb pirotechnikai megoldásokat alkalmazzunk. Amennyiben ezek az alternatívák szélesebb körben hozzáférhetővé válnak, lehetőség nyílik arra, hogy a hagyomány és a fenntarthatóság harmonikusan együttéljen.

Az Europion (korábban Opinio) 2020 óta aktívan részt vesz a magyar piacon zajló lakossági közvélemény- és piackutatások lebonyolításában, mobil- és webalkalmazások révén gyűjtve az adatokat. A válaszadói panel folyamatos bővítése érdekében precíz célzott megközelítéseket alkalmazunk, miközben az applikáción belüli változatos ösztönzőrendszer szintén hozzájárul a válaszadók elköteleződéséhez. Az adatfeldolgozást tapasztalt szociológus szakemberek segítik, ami garantálja az adatminőséget és a reprezentativitást. Ügyfélkörünk széles spektrumot ölel fel, beleértve kommunikációs ügynökségeket, nagyvállalatokat, kkv-kat, valamint civil és tudományos szervezeteket. Emellett a közélet és a hosszú távú társadalmi trendek szempontjából fontos kutatásokat is rendszeresen végzünk a média számára.

A szöveg egyediségéhez és sokszínűségéhez hozzájárulhatunk az alábbi módon: --- A magyar társadalom sokszínűsége tükröződik a különböző demográfiai jellemzőkben, mint a nem, kor, iskolai végzettség, településtípus és régió. Például egy fiatal nő, aki Budapest belvárosában él, valószínűleg más tapasztalatokkal rendelkezik, mint egy nyugdíjas férfi, aki egy kis faluban lakik az Észak-Magyarország régióban. A városi környezet lehetőséget ad a magasabb iskolai végzettség megszerzésére, míg a vidéki településeken élők gyakran a hagyományosabb foglalkozások felé orientálódnak. A középiskolai végzettséggel rendelkező fiatalok számára a nagyvárosokban számos karrierlehetőség kínálkozik, míg a községekben élők gyakran a helyi közösséghez való tartozás értékét helyezik előtérbe. Egy 30 éves férfi, aki egy kisvárosban él és szakmunkás végzettséggel bír, esetleg más prioritásokat tart fontosnak, mint egy 25 éves nő, aki egyetemi diplomával rendelkezik és a fővárosban keresi a helyét a munkaerőpiacon. Ez a sokszínűség gazdagítja a társadalmi diskurzust, és lehetőséget teremt arra, hogy különböző nézőpontok ütközzenek egymással, ezáltal elősegítve a közös megértést és a fejlődést. --- Ezzel a megközelítéssel a szöveg nemcsak információt közvetít, hanem figyelembe veszi a különböző demográfiai tényezőket is, amelyek befolyásolják az emberek életét és döntéseit.