MNB: Az infláció csökkenésének folyamata már az első negyedév során megkezdődik.
A keddi kamatdöntő ülés után Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke sajtótájékoztatót tartott, ahol fontos híreket osztott meg. Kiderült, hogy a januári éves infláció 5,5 százalékra emelkedett, ami felülmúlta a szakértők előrejelzéseit, és ezzel együtt a magasabb inflációs pálya kockázata is növekedett.
A fogyasztóiár-index emelkedését főként a piaci szolgáltatások, az üzemanyagok és a feldolgozott élelmiszerek gyorsuló árdinamikája magyarázta. A piaci szolgáltatások esetében tapasztalt, a historikus átlagnál jóval magasabb év eleji átárazást nagyrészben a telekommunikációs és a pénzügyi szektor áremelései okozták - olvasható az MNB közleményében. Különösen magas, 8,5 százalékos volt az éves áremelkedés a szolgáltatásokban.
Örömteli hír, hogy a gazdasági alapok kedvezőbb irányba változtak, és a dezinflációs tendencia az első negyedévben újra elindulhat. Ugyanakkor a dezinflációs folyamatot valószínűleg a jövedéki adórendszer módosításai, valamint a tavalyi év végi árfolyamcsökkenés hatásai fékezhetik.
A januári kamatdöntést követően a globális befektetői hangulat ingadozása ellenére örömteli, hogy a forint értéke emelkedni tudott.
A monetáris politika iránya továbbra is szigorú marad és fenntartja a pozitív reálkamatot, ezzel is hozzájárulva az inflációs cél fenntartható eléréséhez.
Az MNB szerint az idei gazdasági növekedés szélesebb alapokon áll. Ennek alapjai lehetnek:
Az MNB modelljei alapján a külső kereslet a második félév környékén várhatóan normalizálódik. Amennyiben ez a forgatókönyv megvalósul, a meglévő kapacitások hatékonyabb kihasználása, valamint a folyamatban lévő beruházások termelésbe állása révén a várhatóan növekvő exportpiaci részesedés tartósan elősegíti a külső egyensúly jelentős többletét. Ennek következtében a folyó fizetési mérleg a 2024-es 6,1 milliárd eurós többletből tovább javulhat.
Az MNB előrejelzése alapján a kamatkiadásoktól mentes elsődleges egyenleg a teljes előrejelzési időszak során az egyensúlyi állapothoz közelít. Virág Barnabás megjegyezte, hogy a költségvetési hiány fokozatos csökkenése révén a horizont végére jelentős mértékben csökken a GDP-arányos adósságráta is.
Az alelnök szerint világos az a szándék a költségvetési politika részéről, hogy az elsődleges egyenleg egyensúlyát fenntartsa. Ez a hétvégén bejelentett adókedvezményekre reagálva mondta az alelnök.
A kérdésre reagálva nem tette egyértelművé, hogy az első negyedév során pontosan melyik hónapban érhette el csúcspontját az infláció (akár a januári 5,5 százaléknál, akár később). A lényeg viszont az, hogy a dezinfláció egy korábban előrejelzett magasabb szintről kezdett el csökkenni.
A tájékoztató során egyre inkább erősödik a forint, és az euró-forint árfolyam már fillérekre megközelítette a 400-as határt.
Virág Barnabás szerint még korai lenne megítélni, hogy megvalósul-e a kitűzött 3,7 százalékos költségvetési hiánycél. Emellett megemlítette, hogy a kamatdöntés egyhangú döntés eredménye volt.
