Munkács városa, amely a Barátság vezetékének otthont ad, egyre inkább a feszültségek színhelyévé válik az ukrán és magyar kapcsolatokban. Az utóbbi időszakban tapasztalható feszültségek a két ország között nemcsak politikai, hanem gazdasági és kulturális
Amikor 1960-ban a Barátság kőolajvezetéket a kommunista vezetők elkezdték megépíteni, egy cél lebegett a szemük előtt: az, hogy a KGST országaiba el tudják juttatni az olcsó szovjet kőolajat. A világ leghosszabb kőolajvezetékét négy évvel később adták át. Hamar bővíteni is kellett, hiszen a keleti blokk országainak megnövekedett az olajigénye, így 1969-ben megindult a Barátság II. kőolajvezeték építése. A második vezetékkel a Szovjetunió meg tudta duplázni az olajexportját Európába, de a keleti blokk országainak is nagyon kedvező volt, hiszen olcsón és kiszámíthatóan tudtak nyersanyaghoz jutni. A vezeték körül a rendszerváltás hozott feszültséget, melynek egyik visszatérő eleme volt évekig az Ukrajnán áthaladó fővezeték kapcsán szedett tranzitdíjak mértékével kapcsolatos vita, melyben az orosz és az ukrán fél sokáig nem tudott megállapodni. 2009-re mindez odáig fajult, hogy Oroszország bejelentette, hogy leállítja a Szlovákiába, Magyarországra és Csehországba irányuló olajszállítást. Mikor a felek végül megállapodásra jutottak, Ukrajna tonnánként 9,5 dollárt tehetett zsebre.
A barátság feszültségei a vezeték körül napjainkban nemhogy enyhülnének, hanem éppen ellenkezőleg, egyre inkább kiéleződnek. Az orosz-ukrán konfliktus újabb rétegeket fektetett le a ellentétek talaján, amelyekben a magyar és a szlovák kormány is egyre gyakrabban szerepet játszik. E két ország továbbra is erősen függ az orosz energiahordozóktól, ami tovább bonyolítja a helyzetet.
A háború során a vezeték már többször is célponttá vált, ezért az idei év elején, a magyar kormány nyomására, az Európai Bizottság biztosítékot kért Ukrajnától a kőolajszállítások folyamatossága érdekében az Európai Unió irányába. Ennek ellenére Ukrajna augusztus 12-én mégis támadást indított a vezeték ellen. Szijjártó Péter külügyminiszter keményen reagált, és felszólította a szomszédos országot, hogy ne veszélyeztesse Magyarország energiaellátását. Ezen kívül emlékeztette Zelenszkijt és kormányát arra is, hogy hazánk az egyik legnagyobb áramellátója Ukrajnának.
