A lényeg nem az, hogy milyen úton indultál, hanem az, hogy hol tartasz most.

A szombati nap varázslatos eseménye volt a 28. Csabai Kolbászfesztivál legjobban várt pillanata: a Nemzetközi Kolbászgyúró Verseny. A verseny mezőnyében számos csapat sorakozott fel, és bár a légkör barátságos volt, a versengés szelleme komolyságot hozott az asztalok mögé, ahol politikai képviselők is helyet foglaltak. Ahogy cikkünk címe is utal rá – Hégely Sándor fesztiváligazgató szavaival élve – ez a gasztronómiai ünnep elsősorban a közösség összetartó erejét hivatott megjeleníteni.

A gyúróverseny idén is a hagyományos, közös visszaszámlálással indult útjára, amely után a résztvevők a Kolbászdal taktusaira láttak neki a húsok felvágásának és az igencsak erőt kívánó darálásnak.

Amint beléptünk a sátorba, szinte azonnal a Hajrá Békéscsaba Egyesület lelkes tagjaival találkoztunk, akik szorgosan készítették elő a töltenivalót a várva várt kolbászokhoz. Nagy Ferenc alpolgármester, aki a beszélgetés közben is folyamatosan tekerte a darálót, nem pihent, hiszen a finom falatoknak időben kellett eljutniuk a zsűri elé. Az energia és a lelkesedés szinte tapintható volt a levegőben!

- Ez egy békéscsabai ünnep, és mi, csabaiak büszkék is vagyunk rá. Azonban úgy látom, hogy egyre többen vagyunk nem csabaiak, tehát a békéscsabai ünnepből lett egy óriási nagy, országos ünnep. Mellettünk például egy szlovák csapat gyúr, de számos helyről érkeztek résztvevők. Egy azonban biztos, Békéscsaba és a kolbász elválaszthatatlanok. Mi örökké fogjuk szeretni a kolbászt - fogalmazta meg gondolatait tekerés közben Nagy Ferenc.

Mivel az alpolgármester a szlovák csapatról ejtett szót, úgy döntöttünk, hogy átugrunk a dunaszerdahelyi különítményhez, hogy felfedezzük, mi is teszi igazán különlegessé a kolbászt. Bondi József, a gyúróbrigád vezetője határozottan kiemelte, hogy nem létezik olyan, hogy „jó kolbász”, mindössze kolbász van, amelybe a készítők szívüket és lelküket beleadják.

- Valójában számtalan különböző kolbászfajta létezik, mindegyik sajátos és egyedi. Nem lehet csupán egyetlen kiemelkedő példára redukálni ezt a sokszínűséget, hiszen mindegyik ízletes. Azok, akik szívüket-lelküket beleadják a kolbászkészítésbe és gondosan fűszerezik, mind remekművet alkotnak. Aki jelen van itt, az mind nyer, hiszen minden résztvevő győztes - hangsúlyozta a fesztivál szellemiségét Bondi József.

Néhány lépés után összefutottunk a zsűri egyik tagjával, Kovács Lászlóval, aki a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnökeként öltötte magára a bírói köpenyt. Bár sűrű elfoglaltságban volt, szívesen állt kameránk elé. A szakember kiemelte, hogy a bírák munkája nem egyszerű, hiszen könnyen lehet különbséget tenni a különböző kolbászok között, de mindenki számára a saját terméke a legjobb. Ennek az az oka, hogy mindenki azt a receptet követi, amit szüleitől és nagyszüleitől tanult, így ő maga is édesapjától tanulta meg a kolbászkészítés fortélyait.

Ezeket a lelkes arcokat figyelve, szinte mondhatnánk, hogy az eredmény már-már lényegtelen. A mai nap minden szempontból hatalmas siker, és felejthetetlen élmény mindenkinek, aki itt van. Még ha valaki csupán a környezetét szemléli is, akkor is bőven megéri, hogy eljött - hangsúlyozta Kovács László.

A sort elhagyva, a Békés Vármegyei Önkormányzat kolbászválogatottja várta a látogatókat, ahol Molnár Sándor elnök egy patikamérleg segítségével precízen adagolta a fűszereket a friss húshoz. Megosztotta velünk, hogy mindenki saját titkos receptje a legjobb, így ő is egy különleges családi receptet hozott magával, amelynek érdekessége, hogy a darabolás előtti fázisban már megkapja a fűszerezést. A vármegye vezetője hangsúlyozta, hogy ez a fesztivál Békés vármegye büszkesége, amely összeköti a hagyományokat és a helyi ízeket.

A Csabai Kolbászfesztivál kétségtelenül egy kiemelkedő gasztronómiai kincs, amelyre mindannyiunknak érdemes büszkének lennie. Az a tény, hogy ez az esemény hosszú évek óta folyamatosan növekvő népszerűségnek örvend, igazi büszkeség Békéscsaba, a szervezők és természetesen a vármegye számára is - hangsúlyozta Molnár Sándor.

A rendezvény résztvevői között sokan voltak, akik csupán a nemzetközi gyúrónap kedvéért érkeztek, de még többen voltak azok, akik a négynapos ünnepség minden pillanatát figyelemmel kísérik. Mucsi Balázs, a Békéscsabai Szakképzési Centrum vezetője, több szerepben is jelen van: hol zsűritagként, hol az intézmény képviselőjeként, sőt, még a kolbásztöltő gép kezelésében is aktívan részt vesz. Hangsúlyozta, hogy ez a fesztivál rendkívüli jelentőséggel bír, nemcsak a felnőttek, hanem a fiatalok és a legkisebbek számára is, hiszen ezen keresztül lehet továbbörökíteni a hagyományainkat.

Fontos, hogy megszólítsuk azokat, akik alkalmasak és elhivatottak az örökségünk ápolására, amit dédnagyszüleinktől kaptunk. Így hát itt és most egy szuper bulinak vagyunk a részesei, de ne felejtsük el, hogy a kolbászkészítés nem csupán szórakozás, hanem komoly és felelősségteljes feladat is. Az egyik asztalon tótkomlósi kolbász készül, míg a másikon békéscsabai, és reméljük, hogy végül kiderül, melyik változat a legjobb – foglalta össze Mucsi Balázs.

A gyúrómezőny legtöbb tagja azonban nem tekintette túlzottan komolyan a versenyt; inkább a közösségépítés szellemében közelítettek a kolbászkészítéshez, amelyet igazi ünneppé varázsoltak. A Losonczi István irányításával dolgozó Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) vármegyei csapata is ezt a szellemiséget ölelte magához, így stábunkat egy-egy ízletes pálinkával és közös koccintással fogadták.

- A VOSZ úgy gondolta, hogy mindenféleképpen szeretne részese lenni ennek a gasztronómiai fesztiválnak. Mi is szeretnénk a közösségünket szorosabbá építeni. Ez pedig erre egy kiváló lehetőség arra, hogy a vállalkozásokkal, a lakossággal közösen, egy buliban találkozzunk - mondta Losonczi István.

A kolbászkészítő versenyre számos nemzetközi csapat is ellátogatott, hogy kolbászkülönlegességeikkel megmérettessék magukat a helyi "mesterekkel". Az esemény fénypontjaként Jónási Albert Bernből érkezett, és csapatával együtt egy igazán különleges, "improvizatív" kolbászrecepttel állt elő, amelyben meglepő módon csokoládé is szerepel.

- Én magam Svájcban születtem, a szüleim a hetvenes években jöttek el Magyarországról. Összebarátkoztam az újonnan az országba érkező magyarokkal és azt gondoltuk, hogy benevezünk a kolbászfesztiválra. Úgy gondoltuk, hogy mivel Svájc sajátossága a sajt és a csokoládé, így száz százalékos csokoládét darálunk a húshoz. Ezt megbolondítva egy magyaros fűszerkeverékkel, próbáljuk megalkotni a díjnyertes kolbászt - tette hozzá mosolyogva a svájci gárda vezetője.

A csapatok a kolbászok gondos betöltése után a zsűriasztal felé indultak, hogy bemutassák ínycsiklandó alkotásaikat az ítészek előtt. A sorban álló, ízes kolbászok hamarosan a forró zsírba merülnek, lehetővé téve, hogy mindenki felfedezhesse saját remekműve és mások kreálmányainak páratlan ízélményét. Ám akadt olyan résztvevő is, aki a zene ritmusára táncolt, nem törődve a versennyel, csak a pillanat varázsával.