Peking az Európai Unióval való kapcsolatok javítása érdekében kész felülvizsgálni az Európai Parlament képviselőivel szembeni szankciókat.

Peking jelezte, hogy hajlandó eltörölni az európai parlamenti képviselők ellen hozott szankciókat, miközben növekvő találgatások övezik az EU és Kína között kialakuló gazdasági együttműködést, amely Donald Trump vámintézkedéseire adott válaszként merült fel.

Az Európai Parlament és Kína "az utolsó szakaszában" van annak a folyamatnak, amelynek célja a Peking által 2021-ben egy maroknyi törvényhozó ellen bevezetett megtorló szankciók feloldása - az ellentmondásos lépés egy nagy tétekkel járó beruházási megállapodás összeomlását eredményezte.

A közeledésre a Donald Trump által képviselt provokatív politikai irányvonal hozta el a szükségességet, amidőn az EU és Kína közötti kapcsolatok várható átalakulásáról egyre több találgatás merült fel. Ez a helyzet nemcsak szövetségeseket, hanem ellenfeleket is feszültségbe sodort, és arra késztette a nemzeteket, hogy új együttműködési formák után kutassanak.

"A kínai hatóságokkal zajló tárgyalások továbbra is aktívan folytatódnak, és jelenleg a végső fázisukba léptek" - olvasható a Parlament szóvivőjének nyilatkozatában.

"Az Európai Parlament célja mindig is az volt, hogy a szankciókat megszüntesse és helyreállítsa a Kínával fennálló kapcsolatok normális kereteit."

A Parlament elnöke, Roberta Metsola irányítja a tárgyalásokat, és a szóvivő szerint tájékoztatni fogja a képviselőcsoportok vezetőit, amint a kínai hatóságok hivatalosan bejelentik a szankciók feloldását.

Kína uniós képviselete nem válaszolt azonnal a megkeresésre.

A politikai diskurzus gyökerei 2021 márciusára vezethetők vissza, amikor a 27 tagú uniós közösség döntést hozott négy kínai hivatalnok és egy szervezet szankcionálásáról. Ezen lépés hátterében az állt, hogy az érintetteket emberi jogi visszaélésekkel vádolták, amelyeket a Hszincsiang térségében élő ujgur muszlim kisebbséggel szemben követtek el.

Peking válaszlépésként tíz európai személyt, közöttük öt európai parlamenti képviselőt és négy különböző szervezetet helyezett szankciós listájára.

Az európai parlamenti képviselők kiválasztása különösen az EU és Kína közötti kapcsolatok, valamint a külföldi beavatkozásokkal kapcsolatos tevékenységeik alapján történt. Jelenleg Michael Gahler (Németország/EPP), Raphaël Glucksmann (Franciaország/S&D), Ilhan Kyuchyuk (Bulgária/Renew Europe) és Miriam Lexmann (Szlovákia/EPP) töltik be hivatalukat, míg Reinhard Butikofer (Németország/Zöldek) a múlt évben befejezte pályafutását.

A Kína által feketelistára helyezett szervezetek között szerepel a Parlament Emberi Jogi Albizottsága, valamint az Európai Unió Tanácsának Politikai és Biztonsági Bizottsága (PBB).

Nem világos, hogy a Metsola vezette megbeszélések célja az összes érvényben lévő szankció feloldása, vagy csak az hivatalban lévő EP-képviselőkkel szembeni szankciók feloldása.

Peking lépése, mely során fellépett a demokratikusan megválasztott törvényhozók ellen, heves reakciókat generált Brüsszelben és az egész uniós közösségben. Néhány hónappal a megtorlás után az Európai Parlament döntő többséggel megszavazta az EU és Kína között 2020 végén bejelentett átfogó beruházási megállapodás ratifikációjának felfüggesztését.

A csak elvben megkötött megállapodás célja az volt, hogy megnyissa a piacra jutást az uniós befektetők előtt, és méltányosabb bánásmódot biztosítson a Kínában működő uniós vállalatok számára. A szöveg az állami tulajdonú vállalatokkal, az ipari támogatásokkal és a kényszerű technológiatranszferrel kapcsolatos, régóta fennálló súrlódási pontok enyhítésére tett kötelezettségvállalásokon alapult.

Bár kezdetben mérföldkőként ünnepelték, a megállapodás hamarosan kritikák kereszttüzébe került, mivel a munkajogokra vonatkozó rendelkezések nem bizonyultak elegendőnek. Nemzetközi szervezetek és a média részletesen foglalkoztak a hszincsiangi fogolytáborokban zajló kényszermunka és politikai indoktrináció gyakorlatával. A létesítményekkel kapcsolatban súlyos vádak merültek fel, beleértve a kínzást, kényszersterilizálást és szexuális erőszakot is.

A 2021-es vitát követően Brüsszel elállt a CAI-tól, és azóta a téma soha nem került vissza a napirendre. Ennek ellenére Peking többször is próbálkozott a megállapodás újbóli életre keltésével.

A diplomáciai közeledés szerepe a megállapodás megmentésében egyelőre kérdéses, hiszen az Európai Bizottság nem kívánt spekulációkba bocsátkozni. "A hídon majd átmegyünk, ha elérkezünk oda" – fogalmazott a Bizottság szóvivője csütörtökön.

Trump büntetővámjainak hatására Brüsszel megerősítette együttműködését olyan országokkal, mint Kanada, Norvégia, Izland, Új-Zéland és az Egyesült Arab Emírségek, hogy új kereskedelmi lehetőségeket teremtsen az európai exportőrök számára.

A hónap elején Ursula von der Leyen telefonbeszélgetést folytatott Li Csiang kínai miniszterelnökkel, amely új lendületet adott a hosszú ideje tartó feszültségek enyhítésére irányuló párbeszédnek. Li hivatala által közzétett jelentés különösen pozitív hangvételű volt, hangsúlyozva a két ország közötti kapcsolatok "folyamatosan növekvő dinamizmusát".

A Bizottság azóta igyekszik visszafogni a lelkesedést, arra hivatkozva, hogy Peking továbbra is a Kreml mögött áll, és fennáll a kockázata annak, hogy az EU piacát elöntik az olcsó termékek, amelyeket Kína a magas vámok miatt már nem tud értékesíteni az Egyesült Államoknak.

Az EU-Kína közeledés kisiklathatja a kompromisszumra irányuló reményeket a Pekinggel szemben kemény álláspontot képviselő Trump-kormányzattal. Brüsszel azonban azt is világossá tette, hogy a blokk nem törekszik a kínai gazdaságtól való elszakadásra a Trump-vámok alóli kegyelem elnyerésének feltételeként.