Szijjártó értékelése szerint Magyarország a globális többség oldalára állt a vétó alkalmazásával. - Mandiner

A külügyminiszter leszögezte, nem tartozik azok közé, akik szerint Oroszország az EU számára fenyegetést jelent
A külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában kijelentette, hogy az Európai Tanács csütörtöki ülésén 26 tagállam által elfogadott Ukrajna támogatásáról szóló politikai nyilatkozatnak nincs jogi kötőereje.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban a kül- és biztonságpolitikai döntések csak akkor érvényesek, ha mind a 27 tagállam egyetértene. "Nem engedtünk a külpolitikai nyomásnak, és nem csatlakozunk azokhoz, akik a háború folytatását szorgalmazzák. A 26 ország által kiadott politikai nyilatkozat csupán egy vélemény, amit eddig is tudtunk, hogy a tagállamok jelentős része Brüsszel irányvonalát követi. Mi azonban a globális többség nevében a béke mellett állunk ki" - mondta a miniszter.
Kifejtette, hogy az elmúlt három év során az európai politika súlyos csődöt mondott. Európa három éven keresztül táplálta az orosz-ukrán konfliktust, és az Oroszország ellen bevezetett szankciók következtében saját versenyképességét is aláásta. A fegyverszállítások Ukrajna irányába, valamint az eurómilliárdok Ukrajnába irányítása hozzájárult a háború elhúzódásához, miközben a csatatéri helyzet nem kedvezett Ukrajnának – tette hozzá.
- jelentette ki Szijjártó Péter.
Azt mondta, az elmúlt három évben Európa padlóra küldte saját magát pénzügyi és gazdasági szempontból. Most Európának kellene fenntartani egy egymilliós ukrán hadsereget, az ukrán államot, amire Kijev pénzügyileg képtelen, saját versenyképességét is újjá kellene építeni, és Ukrajna EU-ba történő felvételének felgyorsítása elképesztő nyomást helyezne az EU-ra. Az unió valaha volt legjobb formájában sem tudna e négy célnak megfelelni, most a legrosszabb formájában van, így elképzelhetetlen, hogy e célokat reálisan ki lehetne tűzni. Brüsszelben egy elvakult háborúpárti politikát folytatnak, ami a realitást zárójelbe teszi - értékelt a tárcavezető.
Kiemelte, hogy külön kell kezelni az európai védelmi kapacitások fejlesztését és az Ukrajnának elpazarolt fegyver- és pénzforrások ügyét, hangsúlyozva, hogy ez a két téma teljesen eltérő narratívát képvisel.
A miniszter kitért arra is, hogy keddi, egyesült államokbeli útján elmondta Marco Rubio amerikai külügyminiszternek, hogy az EU liberális, háborúpárti vezetői Brüsszelben szervezkednek Donald Trump ellen, és mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák Trump béke-erőfeszítéseit.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország ezzel szemben eltérő álláspontot képvisel. "Három éve hangoztatjuk, hogy egy amerikai-orosz megállapodás lehet a kulcs a béke helyreállításához Európában, amihez elengedhetetlenek az amerikai és orosz vezetők közötti tárgyalások. A Biden-adminisztráció eddig nem volt képes erre, viszont Donald Trump megkezdte a tárgyalások folyamatát, amelyek soha nem voltak ilyen közel a béke eléréséhez. Ez a helyzet nem nyeri el tetszését a háborút támogató európai liberális köröknek, és éppen ezért próbálják megakadályozni ezt a folyamatot" - tette hozzá a külügyminiszter.
A beszélgetés során kiemelte, hogy az európai liberális politikai elit nem csupán a "háborús elképzeléseik" alapján próbálnak akadályozni, hanem általánosságban is azon fáradoznak, hogy Donald Trump politikai sikereit megakadályozzák. Trump ugyanis nyíltan fellépett a woke-ideológia ellen, és markánsan szembeszállt a nemzetközi liberális mainstream globális véleményformáló erejével. "Bízunk abban, hogy Donald Trump politikai stratégiája sikerrel jár, és hálásak vagyunk azért, hogy eltávolította a korábbi amerikai külpolitikát, amely más országok belügyeibe való beavatkozásra irányult. Megszüntette azokat a forrásokat is, amelyek jellemzően patrióta kormányok destabilizálását célozták. Reméljük, hogy hamarosan fény derül arra is, hogy ezeket a forrásokat kik és milyen módon alkalmazták Magyarországon" - fejtette ki.
Szijjártó Péter határozottan kijelentette, hogy nem osztja azt a nézetet, miszerint Oroszország fenyegetést jelentene az Európai Unió számára.