A mesterséges intelligencia és a szerzői jog témája Nagy-Britanniában egyre inkább politikai feszültségeket gerjeszt, és olyan rémálommá alakul, amelynek következményei messze túlmutatnak a technológiai fejlődés határain. A jogalkotók és a szakértők köréb
A Munkáspárt tavaly júliusi választási győzelme után a politikai színtér szereplői elszántan fogtak hozzá, hogy egy olyan problémát célozzanak meg, amelyet az előző konzervatív kormány figyelmen kívül hagyott: hogyan védhetik meg a szerzői jogtulajdonosok érdekeit a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok szűnni nem akaró tartalomigénye ellen, ami a mesterséges intelligencia modellek tanításához szükséges. Azonban ahelyett, hogy egy egyszerű és egyértelmű jogszabályt hoztak volna létre, a helyzet PR-rémálommá vált. A kérdés egy olyan, alapvetően konszenzusos adattörvény helyett, amelyet mindenki elfogadhatott volna, egy teljesen átpolitizált és megosztó témává nőtte ki magát.
Az adatok felhasználásáról és a hozzáférésükről szóló törvényjavaslat egy rendkívül hosszú ping-pong játszma során pattogott az alsóház és a lordok között, mindkét ház álláspontja bemerevedett, és minden oldalról fékevesztett lobbicsata zajlott. Ahogy egy tech-ipari bennfentes fogalmazott: "Mindenki piszkosul harcolt, és mindenki szarban fog távozni".
A kreatív szektor régóta a Munkáspárt természetes szövetségesének számít a Westminster politikai színterén, így sokan bíztak abban, hogy a párt júliusi választási győzelme kedvező fordulatot hoz számukra. Az ellenzékben kiadott nyilatkozatukban a párt ígéretet tett arra, hogy "támogatni, fenntartani és előmozdítani fogja az Egyesült Királyság erős szerzői jogi rendszerét", hangsúlyozva, hogy "a brit kreatív iparágak eddigi eredményei nagymértékben a szerzői jogi keretrendszerünknek köszönhetőek". Ezzel szemben csupán öt hónappal később az alkotók legnagyobb aggodalmai váltak valóra, amikor a miniszterek olyan javaslatot tettek, amely lehetővé tenné a mesterséges intelligencia fejlesztői számára, hogy szabadon letölthessenek szerzői joggal védett tartalmakat, hacsak a művészek, kiadók és alkotók "nem lépnek fel" a jogaik védelme érdekében. Ezzel a lépéssel a felelősség a kreatív szakemberekre hárult, akiknek saját munkájuk védelméről kellett gondoskodniuk.
A közelmúltban tapasztalt visszahatás olyan híres személyiségeket is megmozdított, mint Paul McCartney és Elton John, akik hangot adtak ellenérzéseiknek. Emellett az alkotók jogainak védelméért folytatott küzdelem újabb lendületet kapott. A Lordok Házában hétfőn a képviselők egyértelmű többséggel döntöttek amellett, hogy negyedszer is szembeszálljanak az alsóházzal az adattörvény módosításának érdekében, hogy biztosítsák az alkotók jogait. Ezt a lépést annak ellenére tették, hogy Maggie Jones, a tudományos, innovációs és technológiai miniszter, hangsúlyozta: a vállalatok "biztonságot, nem pedig alkotmányos válságokat" keresnek. A Munkáspárt számára talán még aggasztóbb, hogy a fellángoló harag azt a benyomást kelti, miszerint a párt túlságosan szoros kapcsolatokat ápol a nemzetközi technológiai gigászokkal a gazdasági növekedés érdekében – ez a narratíva jelentősen megnehezítheti a kormány terveinek megvalósítását.
Hogyan alakult ki ez a helyzet, és miért vált a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos, összetett és sok vitát gerjesztő téma a címlapok állandó szereplőjévé? A kreatív ipar képviselői úgy vélik, hogy az egyik kulcsszereplő Matt Clifford, a technológiai befektető, akinek befolyása túlmutat a megszokott kereteken. Peter Kyle, a technológiai miniszter, a munkáspárti kormány hivatalba lépését követően néhány nappal felkérte őt egy „AI Opportunities Action Plan” (A mesterséges intelligencia lehetőségeiről szóló cselekvési terv) elkészítésére. Clifford már korábban is foglalkozott a szerzői jogi törvények reformjával, amikor az előző kormány számára írta az „Innovációbarát szabályozásról” szóló jelentést, amelyben Patrick Vallance, a jelenlegi brit tudományos miniszter is részt vett. Az ő érvelésük középpontjában az állt, hogy az Egyesült Királyságnak sürgősen felül kellene vizsgálnia a szerzői jogi kereteit, hogy vonzóbbá váljon a mesterséges intelligenciába irányuló befektetések számára. Ezen a vonalon a Tony Blair Intézet is aktívan támogatta a javaslatokat, amely intézmény szerepet játszott a következő munkáspárti kormány mesterséges intelligencia politikájának kidolgozásában.
Chris Bryant, a technológiai és kulturális tárca közös minisztere, kulcsszerepet játszott az előző kormány által hátrahagyott patthelyzet megoldására irányuló törekvésekben. Azonban a kulturális tárca tisztviselői viszonylag lassan reagáltak, így a technológiai részleg vette át az irányítást. Amikor októberben nyilvánosságra került, hogy a kormány egy "opt-out" modellt kíván javasolni, sok kreatív szakember úgy érezte, hogy figyelmen kívül hagyták őket. A decemberi kormányzati konzultáción pedig a kormány már "preferált lehetőségként" jelölte meg az "opt-out" rendszert, amelyhez a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégekre vonatkozó megerősített átláthatósági kötelezettségek is társultak.
A szerzői jogok védelme kulcsfontosságú a jogtulajdonosok számára, hiszen az MI-képzéssel kapcsolatos jogszabályok tisztázatlansága veszélyezteti azokat az erőfeszítéseiket, amelyek célja, hogy jövedelmező licencszerződéseket köthessenek az MI-fejlesztő cégekkel. E szerződések gyakran a jogi lépésekkel való fenyegetésre építenek. A helyzet súlyosbodik, mivel a kormány bejelentette az "előnyben részesített opciót", majd egy hónapon belül elfogadta a Clifford MI-tervében foglalt összes reformjavaslatot, amelyek a szerzői jogi keretek korszerűsítését célozták. Ezzel a kormány magára vonta a kreatív ipar figyelmét, amely úgy pozicionálta magát, mint egy megtévesztett áldozat. Egy átfogó kampány keretében, amely az újságkiadóktól a zeneiparig terjedt, a szakmai szervezetek együttműködtek a médiával és támogató törvényhozókkal, hogy folyamatosan kritikus szalagcímeket generáljanak a kormány tevékenységeiről.
Májusban Elton John a BBC vasárnapi hírműsorában éles kritikát fogalmazott meg Kyle-lal szemben, akit idiótának titulált. A kampányban részt vevő személyek sajtótájékoztatóik során hangsúlyozták, hogy Clifford jelentős személyes befektetéseket eszközölt a mesterséges intelligencia területén, míg Kyle elzárkózott a kreatív szakemberekkel való találkozóktól, annak ellenére, hogy a technológiai lobbistákkal szívesen egyeztetett. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy Kyle az ipart olyan entitásként ábrázolta, amely ellenáll a fejlődésnek. A kampány résztvevői azzal is vádolták Kyle-t, hogy tanácsait csupán egy szűk körű, szigorú nézeteket valló tanácsadó csapatra alapozza, akiknek véleménye a mesterséges intelligenciával kapcsolatban meglehetősen korlátozott. Az egyik tanácsadó megjegyezte, hogy Kyle "egy centivel sem készül arra, hogy túllépjen" azon a szűk látókörön, ami szükséges ahhoz, hogy megvédje a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok befektetéseit.
A legfontosabb, hogy az iparág megtalálta a maga bajnokát Beeban Kidron személyében, aki nemcsak egykori filmrendező, hanem a Lordok Házának elkötelezett képviselője is. Kidron igazi harcos, aki már korábban is határozottan kiállt a miniszterek mellett az online biztonság ügyében. Egy széleskörű kampány keretében Kidron számos módosító indítványt terjesztett elő a parlament előtt lévő adattörvényhez, amely azonnali átláthatósági követelményeket sürget a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek számára. Ezek a követelmények arra köteleznék a vállalatokat, hogy nyilvánosságra hozzák, miként képezik mesterséges intelligenciamodelleiket. "A kormány lépései nemcsak rossz politikát, hanem gyenge gazdasági döntéseket és az Egyesült Királyság kultúrájának, hírnevének romlását is eredményezik" – hangsúlyozta Kidron. "Rövidlátásukért meg fogják bánni a döntéseiket, és azért, mert nem tudtak uralkodni magukon."
Tim Clement-Jones liberális demokrata képviselő - aki támogatta Kidron erőfeszítéseit - szerint a kormány "a szekeret a ló elé tette". "Teljesen lerombolta a bizalmat" - mondta. Kidron kampányára válaszul a miniszterek megígérték, hogy kilenc hónapon belül technikai jelentéseket tesznek közzé az átláthatóságról, az "opt-out" technikai megoldásairól, az engedélyezésről és más témákról. A kérdések mérlegelésére és a konszenzus kialakítására ágazatközi munkacsoportokat hoznak létre. A legfontosabb, hogy a miniszterek most azt mondják, hogy már nincs "preferált opciójuk" a további lépésekkel kapcsolatban, és ragaszkodnak ahhoz, hogy az Egyesült Királyság hatályos jogszabályai egyértelműek - bár Kyle szerint az Egyesült Királyság jogszabályai nem felelnek meg a célnak a mesterséges intelligencia korszakában. "Nyitottak vagyunk" - mondta a minisztérium egyik tisztviselője.
Májusban Kyle a képviselők előtt kifejezte sajnálatát a kormány javaslatainak időzítése és megfogalmazása miatt, elismerve, hogy ezek felkavarták a kreatív közösséget, és szinte veszélyeztették a kormány jogalkotási ütemtervét. "Mindenkinek másként kellett volna reagálnia" - mondta egy magas rangú technológiai vezető, aki egyetértett ezzel a véleménnyel. A legvalószínűbb megoldás a jövőre nézve az "opt-out" lehetőség marad, amely arányos átláthatósági kötelezettségeket ír elő a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok számára. Az odavezető út azonban bonyolult lesz. Jelenleg nem világos, hogy létezni fog-e olyan technológia, amely lehetővé tenné a jogtulajdonosok számára, hogy egyszerűen és hatékonyan lemondjanak arról, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek új modelleket képezzenek ki a világhálón fellelhető média széles spektrumán.
Kihívással nézünk szembe, amikor a megfelelő átláthatóság megteremtéséről van szó – ez a miniszterek szerint a következő két évben életbe lépő jogszabályok alapját fogja képezni. Az OpenAI és a Google egyértelműen jelezték, hogy az aránytalan átláthatósági követelmények komoly fenyegetést jelentenek üzleti modelljeik számára. Tim Flagg, a mesterséges intelligencia területén működő brit vállalkozásokat képviselő UKAI vezetője kifejtette, hogy a szakszervezet már jelentős előrelépéseket tett a témában. Kezdetben a törvény liberalizálását támogatták, azonban most úgy vélik, hogy az Egyesült Királyság számára a legnagyobb előny az lehet, ha kisebb, specializált MI-rendszerek kifejlesztésére összpontosítanak, és magas minőségű, engedélyezett tartalmak felhasználásával próbálkoznak.
A technológiai szektor más szereplői viszont továbbra is határozottan kitartanak álláspontjuk mellett. A gondolkodásmódjukat jól ismerő szakértők szerint a legnagyobb techvállalatok közül néhányan még radikálisabb nézőpontokat képviselnek a kreatív ipar kampányának válaszlépéseként, hogy egyensúlyba hozzák a vitát. Információk szerint a kormány által indított konzultációra benyújtott 11 500 válasz túlnyomó része olyan alkotóktól érkezett, akik ellenzik a kormány terveit. Az iparági szervezetek, például a TechUK, amelyek korábban a kormány eredeti "előnyben részesített megoldását" támogatták, most már inkább vonakodó kompromisszumként írják le azt. Ugyanakkor a jogtulajdonosok számára is komoly kihívást jelenthet, hogy bármilyen javasolt kompromisszumot eladhassanak a művészek és alkotók számára, hiszen eddig egyértelműen kompromisszummentes álláspontot képviseltek.
Az adattörvénnyel kapcsolatos pingpongozás szinte példátlan negyedik fordulója előtt egy könnyes szemű Chris Bryant könyörgött a kollégáinak, hogy hagyják az adattörvényt végigmenni, és azt mondta, hogy "meghallotta az aggályokat", és a jövőbeni törvényhozásban foglalkozni fog velük. "Felismertük, hogy ezek a kérdések mennyire sürgetőek, és valóban meg akarjuk oldani őket, ezért vállaltuk, hogy előrehozzuk a mesterséges intelligencia és a szerzői jog vitájában felvetett kérdések széles körét feltáró jelentésünk közzétételét, valamint egy gazdasági hatásvizsgálatot, amely számos lehetséges opcióra kiterjed. Azt is világossá tettük, hogy a megoldáshoz vezető út az, hogy mindkét ágazat igényeit kielégítjük, ahelyett, hogy megpróbálnánk nem kapcsolódó jogszabályok apró módosításait erőltetni, amelyek gyorsan elavulttá válhatnak. Amint az joggal elvárható, időt szánunk a konzultációnkra érkezett 11 500 válasz megfontolására, de a szerzői jogi törvények módosítását csak akkor vesszük fontolóra, ha teljes mértékben meggyőződtünk arról, hogy azok az alkotók számára előnyösek." - nyilatkozta a Tudományos, Innovációs és Technológiai Minisztérium szóvivője.
