Shia LaBeouf egy különleges előadással tette emlékezetessé a zaklatószínház fogalmát, bemutatva, hogy a művészet és a valóság határai néha elmosódnak. Az általa megalkotott élmény nem csupán szórakoztató, hanem provokatív is, arra ösztönözve a közönséget,

Nem sokkal a koronavírus-járvány kitörése előtt a botrányairól elhíresült filmsztár, Shia LaBeouf egy színházi önképzőkört indított Los Angelesben, amelyet eredetileg demokratikusnak és felszabadítónak szánt. Azonban a próbák során LaBeouf brutálisan alázta meg a civil fiatalokat, akik megbíztak benne, és ez a környezet hamar mérgezővé vált. A Slauson Rec valójában arra reflektál, hogyan formálhatja át a színházi világ a résztvevők életét, sokszor negatív irányba. Az antihős mostanra talán megnyugodott, és nyíltan vállalja, hogy pokollá tette mások mindennapjait. A különleges dokumentumfilm cannes-i premierjén természetesen arra is kíváncsiak voltunk, hogy élőben hol tart most a már évek óta tartó Shia LaBeouf-féle színházi kísérlet.

Kérlek, oszd meg velünk a gondolataidat, Shia! Tudom, hogy mindig van valami érdekes, amit mondhatsz.

- hívta a színpadra Thierry Fremaux, a cannes-i fesztivál igazgatója a Slauson Rec című dokumentumfilm főszereplőjét. A hetedik sorból, ahol ültem, nem tudtam eldönteni, kedvesen, vagy csendőrhumorral cukkolja-e a sztárt. A kamionos bajszot növesztett, őszülő Shia LaBeouf a bevonulásnál eltáncolt a mikrofon elől, most viszont kénytelen volt mondani pár szót. Megköszönte Fremaux-nak, hogy "még mindig hajlandó visszahívni őt ide", de hamar átadta a szót a Slauson Rec rendezőjének, Leo Lewis O'Neilnek, aki elsőfilmes megindultsággal, remegő hangon konferálta fel a filmjüket.

Nem is emlékszünk pontosan, mikor kezdődött a nagy Shia LaBeouf-műsor, de a cannes-i fesztiválközönség abban a reményben ment el a Slauson Rec egyetlen vetítésére, hogy még most is tart.

Tizenöt éve LaBeouf indulatos és kezelhetetlen színész hírében állt. Aztán különleges művészeti akciókba kezdett: NEM VAGYOK HÍRES TÖBBÉ feliratú papírzacskóval a fején vonult A nimfomániás bemutatóján, megismételte és parodizálta Marina Abramović A művész jelen van című performanszát, sirályokról és halászokról beszélt sajtótájékoztatókon, és egy nyilvános vetítésen egyvégtében végignézte az addigi életművét.

Közben részt vett az előző évtized két ikonikus filmjének elkészítésében, A nimfomániás és az American Honey kapcsán. Megalkotta az önéletrajzi ihletésű, figyelemre méltó Honey Boyt, ezzel időről időre bizonyítva, hogy nem csupán "metamodernista művészként" érdemes figyelni rá, hanem mint filmes alkotóra is, még az összes botránya ellenére. Ám a legnagyobb kihívások még ezután vártak rá.

2019-ben, az öntisztulás és a megújulás jegyében LaBeouf bejelentette, hogy Los Angelesben indít egy színitanodát. Bár a "színitanoda" kifejezés nem teljesen fedi a valóságot, mégis sokan várták tőle az iránymutatást. A Slauson művelődési központban tartott szombati találkozókon közösségi színház alakult ki, ahol mindenki szabadon részt vehetett – a tapasztalt színészek éppúgy, mint az amatőr műkedvelők.

Az egyik résztvevő gyorsan döntött úgy, hogy dokumentálni kívánja az eseményeket, ám Leo Lewis O'Neal kamerája nem a közös, demokratikus szellem ünnepét rögzítette, hanem inkább LaBeouf heves kitöréseit örökítette meg.

"Szeretlek titeket, de a szeretetem nem feltétel nélküli" - mondja a sztár a fiataloknak, akik idővel már maguk is elvesznek a gyenge világítású tornaterem sötétjében. LaBeouf szüntelenül járkál, mintha mindenáron vitába akarna szállni valakivel, és gyakran bele is áll a konfliktusokba. Az improvizációs szituációk során szokatlan helyzeteket teremtenek, csoportos terápiás beszélgetések zajlanak, sőt, még egy spontán kortárstánc-előadást is bemutatnak a közönség előtt. Mindezek ellenére a Slauson Rec úgy tűnik, mintha nem haladna előre, mintha a kreatív energia csak körbe-körbe keringene anélkül, hogy valódi célt érne el.

Elérkezik 2020 tavasza, és a világot megbénítja a koronavírus-járvány, miközben LaBeoufön egyre inkább eluralkodik az agresszív természete.

Kezdetben nem igazán világos, O'Neal milyen szempontok alapján választja ki és emeli ki a színkör néhány civil szereplőjét. A film második felében azonban egyértelművé válik, hogy ők azok, akikkel LaBeouf a legkegyetlenebbül bánik el. Az egyikük, egy feltörekvő színészfiú, szerepet kap egy Netflix-sorozatban, és lassan elkezdik megismerni a nevét. Már nem akar LaBeouf minden magánelőadásához asszisztálni, amelyek a covid idején kezdődtek a szabadtéri próbák során. Vele LaBeouf fizikailag is összecsap. Egy másik lány édesanyja megbetegszik, majd elhunyt, ami miatt a lány teljesen összeomlik, LaBeouf pedig kirúgja a tervezett előadásból. Amikor a lány a gyásza miatt panaszkodik, a rendező, mint egy isten, ráripakodik:

Meddig szeretnéd még kinyerni az utolsó csepp levet ebből a narancsból?

A parkolóban tervezett autós előadást végül mégis sikerül összehozni. O'Neal kiváló érzékkel ragadja meg a kiszenvedett sikerhez fűződő, kisszerű és nevetséges pillanatokat is, mint például amikor a közönség soraiban feltűnik Sean Penn, akit LaBeouf körül rajonganak. Penn, a cége logójával díszített kulcstartókat osztogat a színészeknek, ami igazán mulatságos jelenet. Ám ekkor újabb, végzetes törés következik be: volt barátnője, FKA Twigs zaklatással vádolja LaBeoufot, aki hirtelen eltűnik a kíváncsi tekintetek elől. Ezzel véget ér a Slauson Rec önképzőkör kalandos időszaka.

A Slauson Rec című film ekkor kezd valóban formát ölteni, amikor O'Neil nekilát, és eltökélten munkához lát a felhalmozódott anyagokból készült dokumentumfilm vágásával. Két év elteltével újra felkeresi LaBeoufh-t, aki addigra már - vagy épp most kezdett - megnyugtatni a kedélyeit. Gyermekáldás érte, és nyíltan felvállalja, hogy a demokratikus és egyenlőségelvű színházi programja alatt pokollá tette a civilek, különösen a fiatalok életét, akik kíváncsian követték őt és megbíztak benne.

A művészetben találtam meg Istent. Ha művészetet csinálok, én leszek Isten

A film végén LaBeouf úgy fogalmaz, hogy a Slauson Rec próbái alatt az önképe egyfajta belső harcot tükrözött, ahol a bizonytalanság és az önértékelés keresése keveredett. Azóta azonban pletykák terjedtek el arról, hogy rátalált egy régebben ismert, másik Istenre, és ez a felfedezés végül segített neki megtalálni a belső békét és harmóniát. A korábbi viharos énjétől eltávolodva most már szelídebben, megfontoltabban néz szembe a világgal.

Nem tudjuk. Az eddigiek fényében nem merünk jósolni, véget ért-e a hosszú út a LaBeouf-ringlispílen. A cannes-i bemutató zárásaként LaBeouf tapsolva köszönte meg O'Neill munkáját, majd sietve elhagyta a mozit, mielőtt a közönséget izgatottan vonzó újságírók körülfogták volna. A rendező, akit könnyekig hatott a pillanat, még ott maradt felesége és barátai társaságában, köztük a film néhány szereplőjével. De a Slauson Rec bűnbánó antihősének már nyoma sem volt. Olyan volt, mint aki most nem vágyik a reflektorfényre.