Sulyok Tamás hivatalba lépése óta számos embert részesített elnöki kegyelemben | szmo.hu
A Sándor-palota információi alapján idén januártól májusig összesen 69 döntés született, azonban egyetlen pozitív határozat sem került kiadásra. Ezzel szemben Sulyok elődjei sokkal engedékenyebb megközelítést tanúsítottak.
Sulyok Tamás köztársasági elnök 2025 első négy hónapjában 69 kegyelmi kérvényről döntött - és mindegyiket elutasította. A Sándor-palota a HVG közérdekű adatigénylésére közölte a számokat.
A beadványok mindegyike végrehajtási kegyelmi kérelmet képviselt, azaz olyan személyek fordultak a hatóságokhoz, akik már jogerős ítéletet kaptak, és a büntetésük mérséklését vagy eltörlését kérték. Két ügy különösen súlyos bűncselekményekhez kapcsolódott, amelyek esetében a jogszabályok értelmében az államfő kegyelmi jogkörét nem gyakorolhatja - ezek a pedofil jellegű eljárások voltak.
A kegyelmi kérelmek határozott elutasítása nem meglepő lépés Sulyok Tamás részéről, hiszen ez már korábban is jellemző volt rá.
A köztársasági elnök hivatalba lépésekor világosan kifejtette: számára a kegyelmi jogkör "kiegészítő és kivételes hatáskör", amelyet nem használ mindennapi intézkedésekhez. Az elmúlt 35 év során ő az első államfő, aki egyetlen esetben sem gyakorolta ezt a jogát, így a kegyelem kérdése a politikai diskurzusban is különleges figyelmet kapott.
Az előző köztársasági elnök, Novák Katalin, e téren sokkal aktívabb szerepet vállalt. 2023-ban elérte a figyelemre méltó 8,97 százalékos pozitív döntési arányt, ami harminc év óta nem tapasztalt magasság. Ezen kívül eljárási kegyelmet is gyakorolt, amelyet még jogerős ítélet előtt lehet kérvényezni. 2022-ben a Hunnia-per hét vádlottja részesült ebben a döntésben, ami tíz év szünet után az első ilyen eset volt.
2024-re Novák már nem hozott döntést egyetlen kérvényről sem; sem elutasítás, sem jóváhagyás nem történt a nevén. Sulyok Tamás eleinte követte ezt a gyakorlatot, de áprilisban végül elkezdte vizsgálni az ügyeket – azonban kegyelemben eddig senkit sem részesített.
A magyar köztársasági elnök három különböző típusú kegyelmet adhat: eljárásit, végrehajtásit és mentesítést. Az eljárási kegyelem viszonylag ritkán fordul elő, míg a végrehajtási kegyelmet a leggyakrabban alkalmazzák. A harmadik típus, a mentesítés, pedig a büntetett előélet eltüntetésére vonatkozik, lehetővé téve, hogy az érintett újra tiszta lappal kezdhessen.
Korábban az igazságügyi miniszter aláírása szükséges volt minden ilyen döntéshez. Ez a gyakorlat azonban megváltozott, miután Varga Judit, aki egyébként K. Endre kegyelmét is ellenjegyezte, a botrány következtében távozott a posztjáról, és a törvényt ennek megfelelően módosították.
A közkegyelem, más néven amnesztia, nem az elnök privilégiuma, hanem az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Például 1991-ben a taxisblokádban résztvevőket Göncz Árpád javaslatára mentesítették a felelősség alól.
A tényleges életfogytig tartó börtönbüntetés esetén speciális szabályok érvényesek a kegyelmi eljárásra. Ebben az esetben negyven év elteltével van lehetőség a kegyelmi kérelem benyújtására, és a döntés egy tanács ajánlása alapján születik meg.
